Minden elemi molekula kétatomos.

Minden elemi molekulában az atomok között csak szigma-kötések alakulhatnak.

Minden elemmolekula apoláris.

Minden elemmolekula atomjaihoz nemkötő elektronpárok is tartoznak.

Két atom között legfeljebb egy $$\sigma$$  -kötés alakulhat ki.

Két atom között legfeljebb három $$\pi$$  -kötés alakulhat ki.

Két atom között létrejött többszörös kötés mindig rövidebb, mint ugyanazon két atom között létrejött egyszeres kötés

Egy központi atom körül annyi szigma-kötés van, ahány ligandum kapcsolódik a központi atomhoz.

töltése elegendően nagy, mérete elég kicsi legyen.

töltése elég kicsi, mérete elég nagy legyen.

töltése és mérete is elegendően nagy legyen.

töltése és mérete is kicsi legyen.

Minden molekula tartalmazza.

Lehet lokalizált és delokalizált.

Mindig apoláros jellegű.

Két atom között kettő és három is lehet belőle.

H₂

HF

HCl

HBr

HI

C-H  

413 kJ/mol 108 pm

C-Cl  

413 kJ/mol 108 pm 

C-H

 339 kJ/mol 177 pm

C-Cl  

413 kJ/mol 177 pm

energia használódik fel.

energia adódik át a környezetnek.

pólusok alakulnak ki.

energiaváltozás nem történik.

a kovalens-kötés csak ellentétes spinű elektronokból alakulhat ki.

a molekulában az elektronok bárhol előfordulhatnak.

a molekulában az elektronok igyekeznek a legalacsonyabb energiájú pályákat elfoglani.

egy molekulapályán legfeljebb két elektron lehet.

nagymértékben különbözik.

kismértékben különbözik.

egyáltalán nem különbözik.

egyáltalán nem, vagy csak kismértékben különbözik.

vegyértékelektronjainak állapota.

.

a lezárt héjak elektronjainak állapota.

az atommagok összetétele.

az elektronhéjak száma.

az atomtörzsek elektronszerkezet

H + H $$\rightarrow$$  H₂

H₂ $$\rightarrow$$  H + H

H^- $$\rightarrow$$  H + e^-

H $$\rightarrow$$   $$H^+$$  + e^-

Egyik folyamatban sem.

a molekulában egy atomhoz tartozó összes elektronpárok számát.

a molekulában egy atomhoz tartozó kötő elektronpárok számát.

a kovalens kötés kialakításában részt vevő elektronok számát.

a molekulában kialakuló összes elektronpárok számát.

molekulapálya

nemkötő elektronpár

szigma-kötés

pi-kötés

A két atommag távolságát jelenti a molekulában.

.

Kisebb, mint a kötést létesítő szabad atomok sugarainak az összege.

Jele d, mértékegységét pm-ben szokás megadni.

Két adott atom között mindig ugyanaz az érték, bármely molekuláról is legyen szó.

Értékét általában kJ/mol-ban adják meg.

A kovalens kötés erősségét jellemzi.

1 mol molekulában két adott atom közötti kötés felszakításához szükséges energia.

Értéke a kötések számának növekedésével növekszik.

molekulái polárisak.

molekulájában nemkötő elektronpárok is vannak.

molekulájában a kötésszög 107°.

molekulájában két poláris kovalens kötés van.

Trigonális piramis.

Trigonális planáris (síkháromszög).

V-alakú

Szabályos tetraéder.

Lineáris.

$$C_2H_2$$  

$$CO_2$$  

$$SO_2$$  

$$CCl_4$$  

CO

$$CH_4$$  

$$NH_3$$  

$$H_2O$$  

$$CO_2$$  

Ózon.

Sárga foszfor.

Fluor.

Jód.

Rombos kén.

Benzol.

Dietil-éter.

Metanol.

Ciklohexán.

Ecetsav.

$$NH_4^+$$  

$$NH_3$$  

$$CO_2$$  

$$BF_3$$  

$$CCl_4$$  

Benzol.

Naftalin.

Piridin.

1,5-hexadién.

1,3-butadién.

A hidrogénatomok energiaszintje nagyobb, mint a hidrogénmolekulák.

A hidrogénionok energiaszintje kisebb, mint a hidrogénatomoké.

A hidrogénatomokból energia befektetésével keletkezik hidrogénmolekula.

A hidrogénionok, a hidrogénatomok és a hidrogénmolekulák energiaszintje azonos.