Font size
WorksheetsA görög líra - költemények
Total questions: 31
Worksheet time: 29mins
Az i. e. VII. századtól kibontakozó ............, az ............. és a ...............a görögség életmódjának, gondolkodásmódjának megváltozásával járt.
(3 VÁLASZ JÓ)
gyarmatosítás
árutermelés
tengeri kereskedem
háborúk
A görögség életmódja, értékszemlélete az ................. -tól változott, a személyes témákat kifejező lírai versek ezt a változást tükrözik.
i. e. VIII. századtól
i. sz. VII. századtól
i.e. I. századtól
i. e. VII. századtól
A (a) (kulturális/közösségi) szemlélet mellett az egyén céljai és lehetőségei váltak fontossá.
A (a) (hősi, isteni, egyéni) eszményeket közvetítő epika MŰNEME háttérbe szorult.
Az egyéni lélekállapotot kifejező, személyes (objektív/szubjektív) líra vált a meghatározó MŰNEMMÉ.
(a)
A görögök témától függetlenül (harci, közéleti, szerelmi) ........................ neveztek minden disztichonban írt költeményt.
dalnak
ódának
epigrammának
elégiának
A disztichon az nem a vers TÉMÁJA, hanem a (a)
(felütés/verselés/hangképzés) FORMÁJA.
- UU│–UU│–UU│–UU│–UU│–U
–UU│–UU│– ││–UU│–UU│–
(3 válasz jó)
1. sor: hexameter
2. sor: pentameter
1. sor: pentameter
2. sor: hexameter
ez egy disztichon
a pentameterben van egy cezúra
Az antikvitás utáni (pl.: MODERN) ELÉGIA
(3 VÁLASZ jó)
téma: veszteség, elmúlás
téma: a vágyott (ideál) és a valóság ELLENTÉTE
versforma: bármilyen lehet
versforma: disztichon
hirtelen, szálloda, kérdezi, pénzbeli
A SZAVAK VERSLÁBA:
daktilus
- UU
molosszus
- - -
tribrachis
U U U
anapesztus
U U -
(3 VÁLASZ JÓ): 'Mert csak az ifijúság gyönge virága gyönyör -
férfinak és nőnek. De ha megjön a gyászos öregség,
mely férfit hitvány vázra cserél, derekat
szívén már a gonosz gondok rágnak csak örökké'
SZERELMI CSALÓDÁS ↔ SZERELMI BETELJESÜLÉS
GYÖNYÖR ↔ TESTI SZENVEDÉS
GOND ↔ ÖRÖM
IFJÚSÁG ↔ ÖREGSÉG
( EGY, 1 db VÁLASZ JÓ!!) Lantodon, ó, jó Apolló
Isteni szép zene szól! (...)
Dal és tánc a lényed,
Tárd ki nékik bőven a kincseidet!
költő: ANAKREÓN
műfaj: DAL
költő: PINDAROSZ
műfaj: ÓDA
költő: ALKAIOSZ
műfaj: EPIGRAMMA
költő: SZAPPHÓ
műfaj: HIMNUSZ
"Itt fekszünk,vándor vidd hírül a spártaiaknak:
Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza."
Szimónidész (Kr. e. 560–470)
műfaja: himnusz
műfaja: elégia
műfaja: epigramma
műfaja: óda
király, paraszt, futó, huszár
A SZAVAK VERSLÁBA:
JAMBUS
U -
TROCHEUS
- U
PIRRICHIUS
UU
SPONDEUS
- -
Szapphó: Aphroditéhoz
3 ÁLLÍTÁS IGAZ a verssel kapcsolatban:
A költőnek NEM célja a MEGGYŐZÉS.
Kérését egy múltbeli eset említésével indokolja a költő.
SZERKEZETE: RETORIKUS
FELÉPÍTÉSE:
JELEN - kérés
MÚLTBELI - történés
JELEN - kérés
SZAPPHÓ költészete jelentős hatást gyakorolt a (a) (görög/római) lírikusokra, elsősorban Catullusra és Horatiusra.
A kerge, arra, hekker, mára, védje
szavak VERSLÁBA:
JAMBUS
U -
TROCHEUS
- U
PIRRICHIUS
UU
SPONDEUS
- -
„Csábító szóval kit akarsz, hogy hozzád
hozza Peithó hű szerelemre, Szapphó,
mondd ki, ki bántott?
Mert ha most kerül, hamar ő keres fel,
most ha nem kell tőled ajándék, ő ad,
most ha nem szeret, hamar érted ég majd,
bár ne akarja.”
Szapphó beszél itt Aphroditéhoz.
Aphrodité beszél Szapphó szerelméhez.
Szapphó beszél a szerelméhez.
Aphrodité beszél Szapphóhoz.
– U – U││– UU – U – U
– U – U││– UU – U – U
– U – U││– UU – U – U
– U U – U
alkaioszi strófa
aszklepiadészi strófa
szapphói strófa
disztichon
(a) , azt aki telt kupa mellett, bort iszogatván,
háborút emleget és lélekölő viadalt.
S kedvelem azt ,aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák
szép adományairól zengve szeretni tanít.
Gyűlölöm, azt aki telt kupa mellett, bort iszogatván,
háborút emleget és lélekölő viadalt.
S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a ................
szép adományairól zengve szeretni tanít.
Gráciák
Moirák
Múzsák
Hórák
Gyűlölöm, azt aki telt kupa mellett, bort iszogatván,
háborút emleget és lélekölő viadalt.
S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák
szép adományairól zengve szeretni tanít. (3 VÁLASZ JÓ)
műfaja: epigramma
szerzője: Anakreón
szerkezete: ellentétre épül
szerzője: Alkaiosz
„Én, ki emberként vagyok, élve, boldog,
mint olyan dolgok, mik örökre szólnak,
hadd kiáltom szét az egeknek ujból –
Flóra, szeretlek! (József Attila: Én, ki emberként…)
υ – υ –| υ –|υ υ|– υ|–
υ–υ–| υ – | υ υ | – υ|–
υ – | υ – | υ – | υ –|υ
– υ υ | – υ υ | – υ |–υ
– – – υ υ–/– υ υ – υ –
– – – υ υ –/– υ υ– υ –
– – – υ υ–/– υ υ – υ –
– – – υ υ – υ –
-UU –UU –UU
–UU -UU –U
–UU│–UU│–
││–UU│–UU│–
– U – U││– UU – U – U
– U – U││– UU – U – U
– U – U││– UU – U – U
– U U – U
A DAL műfaji jellemzői:
3 VÁLASZ JÓ
Egy érzés, egy személy elvesztéséről szól.
Rövid terjedelmű, ismétlődő strófaszerkezetű.
A lírai én önkifejezése
közvetlen,
vallomásos jellegű
Egynemű érzéseket, hangulatokat egyszerű formában megszólaltató lírai műfaj.
'Engem a Szerelem piros
lapdával sziven ért, és egy
szépcipőjü, aranyhajú
lánnyal játszani hívott.' (3 VÁLASZ JÓ)
A szerző ANEKREÓN.
'Szerelem' - elvont fogalom megszemélyesítése: ALLEGÓRIA
Egy múltbeli jelenetet ír le a szöveg.
A jelenetben NINCS semmi kitalált, és JELKÉPES, hanem ez VALÓSÁGOS.
'Lesbosban született a lány.
Csak csúfolta fehér fejem
s elfutott gonoszul, gonosz
társnőjére kacsintva.'
Óh dacos szemü drágaság!
Vágyom rád, de te meg se látsz.
Fájón rázza gyerek-kezed
életem zaboláját.
'fehér fejem' - az idős korra utal
'Óh dacos szemü drágaság!' - boldogságot fejez ki a mondat
'rázza ... kezed
életem zaboláját.'
METAFORA
'Vágyom rád, de te meg se látsz.' - VALLOMÁS a fájdalomról
gigabájt, kisegér, feleség, ideér
A szavak VERSLÁBA:
amphibrachis
U - U
anapesztusz
U U -
tribrachis
UUU
daktilus
- UU
MŰFAJA: ............DAL: "Nem kell a bajnak önmagad adnod át,
mert el mit érsz, ha mindig a baj gyötör,
barátom? Ámde drága gyógyszer
..........-t a pohárba töltve inni." ALKAIOSZ
(a)
hirtelen, szálloda, kérdezi, pénzbeli
A SZAVAK VERSLÁBA:
daktilus
- UU
molosszus
- - -
anapesztus
U U -
tribrachis
U U U
A LÍRA MŰNEME
(3 válasz jó)
MŰFAJAI: ELÉGIA, EPIGRAMMA, DAL, ÓDA, HIMNUSZ
BELSŐ, szubjektív élmények kifejezője
EMBERI viszonyokat ábrázol.
A FORMA (nyelvezet, költői eszközök) és a TARTALOM egyaránt fontos.
( 3 válasz jó! ) ALKAIOSZ: Az állam hajója
Nem értem ésszel, honnan is ér a szél, / mert egyszer innen zúdul az ár felénk, / majd onnan – így futunk e kettős vész / közepette sötét hajónkkal.
A szöveg az utazástoposz hajó-allegóriájára épül.
A hajómetafora az emberi életúttal mutat fogalmi párhuzamot.
A hajósok küzdelme a viharban az ember mindennapi nehézségeit jelképezi.
A szöveg a költő szerelemvágyát fejezi ki.
