Az ikerszó olyan mellérendelő szóösszetétel, amelyben az egyik összetételi tagnak nincsen jelentése. Az ikerszókat hagyományosan aszerint csoportosítjuk, hogy két tagjuk között milyen hangrendi megfelelések vannak: magánhangzó-eltérés a szótőben, pl. gizgaz, mendemonda, dirmeg-dörmög; mássalhangzó-eltérés a szótő elején, pl. ejnye-bejnye, csigabiga, irul-pirul; magán- és mássalhangzó-eltérés, pl. izeg-mozog, zenebona, sebbel-lobbal.