A felosztást végezhetjük aszerint, hogy az adott vagyonrész milyen formában jelenik meg a vállalkozás tevékenységében. Ekkor a kialakított vagyonrészeket eszközöknek, más néven aktíváknak nevezzük.

A másik bontás szempontja, hogy az adott vagyonrész hogyan, milyen forrásból került a vállalkozásba. Ebben az esetben forrásokról, vagyis passzívákról beszélünk.

A mérleg a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra vonatkozóan megjelenés és eredet szerint rendszerező számviteli kimutatás.

Az immateriális javak közé sorolunk minden olyan vagyonrészt, ami nem kézzelfogható vagyontárgy.

Várhatóan hosszú távon, legalább 1 éven túl szolgálják a vállalkozást.

 A mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységet

Amelyeket a vállalkozó befektetett más vállalkozóknál, vagy átad más vállalkozóknak azzal a céllal, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

Egy évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozást. Egy éven belül elhasználódnak, beépülnek a késztermékbe, a termelési, szolgáltatási folyamatba, vagy eladásra kerülnek.

A vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan

forgóeszközök, amelyek, tárgyiasult formát öltenek, mennyiségileg merhetőké, raktározhatók.

A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni.

Azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített és a másik fél által elfogadott, elismert értékesítéshez, egyéb tranzakcióhoz kapcsolódnak.

Tartósan le nem kötött fizetési eszközök, a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban.

Jegyzett tőke fogalma?

Képezhetünk olyan kötelezettségekre, amelynek bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmérés időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan, illetve várható jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre.

Kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, valamint a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések.

Elhatárolások között olyan tételek szerepelnek, amely a mérlegforduló napjához képest eltérő időpontban jelennek meg a pénzáramlásból és az eredménykimutatásban.

Az eredménykimutatás utolsó értéke, amelyben minden egyes, az adott időszakot érintő tételt figyelembe vesznek. Az adózott eredményt csökkentjük az osztalékkal, részesedéssel, illetve az ezekhez kapcsolódó egyéb tételekkel, és megkapjuk a mérleg szerinti eredményt. Ez növeli a vállalat vagyonát, ezért kell szerepeltetni a saját források között.

Az előző évek mérleg szerinti eredményéből képződik. Ebből képezhetünk lekötött tartalékot, veszteség fedezetet, jegyezett tőkeemelést, osztalék kiegészítést. 

Kötelezettség az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön, kötvénykibocsátás és hitel, valamint egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.

Azok a szerződésből eredő elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, vagy a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.