A tengelyes tükrözés egybevágósági transzformáció.

A középpontos tükrözés nem egybevágósági transzformáció.

Az eltolás egybevágósági transzformáció.

Az elforgatás nem egybevágósági transzformáció.

A tengelyes tükrözést egyértelműen megadja a tükrözés tengelye.

A tükrözés tengelyét metsző egyenes képe párhuzamos a tengellyel.

A pontot és a tengelyes tükörképét összekötő szakasz felezőmerőlegese a tükörtengely.

Ha egy egyenes merőleges a tükörtengelyre akkor a képe önmaga.

A tengelyes tükrözés az alakzat körüljárási irányát nem változtatja meg.

A középpontos tükrözés egyértelműen megadható a tükrözés középpontjával.

A pontot és a középpontos tükörképét összekötő szakasz felezőpontja a tükrözés középpontja.

A középpontos tükrözés az alakzat körüljárási irányát az ellenkezőjére változtatja.

Középpontos tükrözés esetén bármely szakasz és a képe egyenlő nagyságú.

Egy adott O pontra való tükrözés megvalósítható az O pont körüli $$180^0$$  -os elforgatással.

A vektor egy irányított szakasz, amely az elmozdulás irányát és nagyságát adja meg.

Két vektor egyenlő ha azonos nagyságúak és párhuzamosak.

Két vektort egymás ellentettjének nevezzük, ha azonos nagyságúak és ellentétes irányúak.

Az eltolás megváltoztatja az alakzat körüljárási irányát.

Bármely szög egyenlő nagyságú az eltolással kapott képével.

Az óramutató járásával ellentétes elfordulást negatív iránynak tekintjük.

A forgatás nem változtatja meg az alakzat körüljárási irányát.

A forgatást a forgatás középpontja és a forgatás szöge egyértelműen meghatározza.

Ha egy síkbeli alakzatot $$360^0$$   -kal vagy annak egész számú többszörösével forgatjuk el akkor a képe önmaga lesz.

A forgatás középpontján átmenő egyenes és a $$90^0$$ -os szöggel elforgatott képe párhuzamos egymással.