Wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

projekt3

Total questions: 63

Worksheet time: 40mins

Name
Class
Date
1.
a)

T6 és T8 tevékenységek együttes tartalékideje 6 hét.

b)

T6 tevékenység tartalékideje 6 hét.

c)

T8 tevékenység megkezdéséhez T7 tevékenység megkezdése szükséges.

d)

T8 tevékenység tartalékideje 6 hét.

e)

T7 tevékenység csak T6 tevékenységgel egy időben indítható.

2.

Az alábbiak közül melyek nevezhetőek modulnak?

a)

Szubrutin

b)

Procedúra

c)

Függvény

d)

Metódus

e)

Osztály

3.

Kérdés: Mit fejez ki az alábbi egyenlőtlenség? C(f1) > C(f2)

a)

Az f1 feladat bonyolultsága nagyobb, mint az f2 feladat bonyolultsága.

b)

Az f1 probléma megoldására fordítandó erőfeszítés nagyobb, mint az f2 probléma megoldására fordítandó erőfeszítés.

c)

Az f1 forráskód hossza nagyobb, mint az f2 forráskód hossza.

d)

Az f1 modul funkciópontja nagyobb, mint az f2 modul funkciópontja.

4.

Mi következik a C(f1) > C(f2) egyenlőtlenségből?

a)

E(f1) > E(f2)

b)

f1 < f2

c)

E(f1) < E(f2)

d)

E(f1) = E(f2)

e)

C(f1+f2) > C(f1) + C(f2)

5.

Mi következik a C(f1+f2) > C(f1) + C(f2) egyenlőtlenségből?

a)

E(f1+f2) > E(f1) + E(f2)

b)

E(f1+f2) < E(f1) + E(f2)

c)

C(f1) > C(f2)

d)

C(f1) < C(f2)

e)

E(f1) > E(f2)

6.

Milyen következtetést vonhatunk le a C(f1+f2) > C(f1) + C(f2) és E(f1+f2) > E(f1) + E(f2) egyenlőtlenségekből?

a)

Könnyebb megoldani egy komplex feladatot úgy, hogy kezelhető részekre bontjuk, és a részfeladatokat külön-külön oldjuk meg.

b)

A szoftver modulok integrálása után nagymértékben megnőhet a rendszer komplexitása.

c)

Nem elegendő a szoftver modulok önálló tesztelése, a teljes rendszert is validálni kell, mert a rendszer integrálása után további, eddig felfedetlen hibák jöhetnek elő.

d)

A szoftver rendszer költsége nagymértékben növekedhet az integrálási folyamat során.

7.

Mely állítások igazak az alábbiak közül?

a)

Minél több modulra bontjuk a szoftvert, annál kisebb erőfeszítés kell egy-egy modul kifejlesztéséhez.

b)

Az integrálási költség a modulok számának növekedésével exponenciálisan növekszik.

c)

Az integrálási költség a modulok számának növekedésével lineárisan növekszik.

d)

Minél több modulra bontjuk a szoftvert, annál több erőfeszítés kell egy-egy modul kifejlesztéséhez.

e)

Az integrálási költség a modulok számának növekedésével logaritmikusan növekszik.

8.
a)

Az 1. görbe mutatja az integrálási költséget.

b)

A 2. görbe mutatja a fejlesztési költséget.

c)

A 3. görbe mutatja a teljes szoftver költséget.

d)

Az M érték megadja, hogy optimális esetben hány modulra bontsuk a szoftvert.

e)

A 3. görbe mutatja a projekt maximális költségét.

9.

Kérdés: A ráfordítási költségek számítása esetén mi igaz az M értékre?

a)

Megadja az optimális modulszámot.

b)

Értéke nagy ráfordítás árán számolható ki.

c)

Megadja a teljes szoftverköltséget.

d)

Értéke hatékonyan számolható.

e)

Megadja az optimális ráfordítási költséget.

10.

Ráfordítási költségek esetén minek az ismeretében határozhatjuk meg (közelítőleg) M értékét?

a)

Integrálási költség

b)

Fejlesztési költség

c)

Teljes szoftver költség

d)

Tesztelési költség

e)

M értékét nem lehet előzetes számításokkal megbecsülni.

11.
a)

„a” fan-in értéke 1.

b)

„g” fan-out értéke 1.

c)

„F” fan-in értéke 0.

d)

„d” fan-in értéke 2.

e)

„e” fan-out értéke 4.

12.
a)

Az „r” modulnak a legnagyobb a fan-in értéke.

b)

Az „m” modulnak a legnagyobb a fan-out értéke.

c)

A „n” modul fan-in értéke 3.

d)

Az „i” modulnak a legnagyobb a fan-out értéke.

e)

Az „m” modulnak a legnagyobb a fan-in értéke.

13.

Mely állítás igaz a szoftver hívási gráf esetén?

a)

A modulokat téglalapok formájában ábrázoljuk.

b)

Mindegyik modul hívhat más modulokat.

c)

Mindegyik modult hívhatja más modul.

d)

A modulok közti hívást nyilak segítségével ábrázoljuk.

e)

Egy modul tartalmazhat más modulokat.

14.
a)

Az „m-p-r” egy hívási lánc.

b)

A „b-h” egy hívási lánc

c)

Az „i-f-d-a” egy hívási lánc

d)

A gráf hívási mélysége 4.

e)

A „k” modul hívási szélessége 5.

15.

Milyen jellemző tulajdonságai vannak egy hívási gráfnak?

a)

Hívási lánc

b)

Hívási út hossza

c)

Hívási magasság

d)

Hívási mélység hossza

e)

Hívási kör

16.

Milyen jellemző tulajdonságai vannak egy hívási gráfnak?

a)

Hívási mélység

b)

Hívási szint

c)

Hívási szélesség

d)

Hívási távolság

e)

Hívási kör

17.
a)

M=18

b)

H=22

c)

S=40

d)

W=7

e)

S=396

18.

Hívási gráf esetén mi határozza meg a rendszerméretet?

a)

Modulok száma

b)

Hívások száma

c)

Rendszer mélysége

d)

Rendszer szélessége

e)

Hívási mélység

19.

Az alábbiak közül melyek a teljes rendszerre vonatkozó mérőszámok?

a)

Code length

b)

Line of code

c)

Function point

d)

Card és Glass mérőszámai

e)

Henry és Kafura mérőszámai

20.

Kérdés: Az alábbiak közül melyek a forráskódra vonatkozó mérőszámok?

a)

Halstead-számok

b)

McCabe-féle szám

c)

KLOC

d)

Henry és Kafura mérőszámai

e)

Function point

21.

Az alábbiak közül melyek az architektúrára vonatkozó mérőszámok?

a)

Card és Glass mérőszámai

b)

Henry és Kafura mérőszámai

c)

MLOC

d)

Line of Code

e)

Halstead-számok

22.

Az alábbi állítások közül melyek igazak?

a)

A KLOC a teljes rendszerre vonatkozik.

b)

A Halstead-számok a forráskódra vonatkoznak.

c)

Henry és Kafura mérőszámai a teljes rendszerre vonatkoznak.

d)

A McCabe-féle szám a forráskódra vonatkozik.

e)

Card és Glass mérőszámai a teljes rendszerre vonatkoznak.

23.

Az alábbiak közül melyek mérőszámok?

a)

Funkció-orientált szám

b)

McCabe-féle szám

c)

Henry és Glass mérőszámai

d)

Kafura-féle mérőszámok

e)

Constructive Model of Cost

24.

Mit ad meg a LOC?

a)

A forráskód sorainak a számát.

b)

A forráskód utasításainak a számát.

c)

A forráskódban szereplő logikai elágazások számát.

d)

A forráskódban szereplő különálló blokkok számát.

e)

A forráskód karaktereinek számát.

25.

Mely állítás igaz az alábbiak közül?

a)

A LOC a Line of Code rövidítése.

b)

A LOC megadja a forráskód sorainak a számát.

c)

A LOC a teljes rendszerre vonatkozó mérőszám.

d)

A LOC megadja a forráskód parancsainak számát.

e)

A LOC a List of Commands rövidítése.

26.

Funkciópont számítás esetén milyen működési részterületekkel dolgozunk?

a)

Felhasználói bemenetek száma.

b)

Felhasználói kimenetek száma.

c)

Szoftver interakciók száma.

d)

Kezelt memóriaterület mérete.

e)

Szoftver modulok száma.

27.

Funkciópont számítás esetén milyen működési részterületekkel dolgozunk?

a)

Felhasználói lekérdezések száma.

b)

A kezelt fájlok száma.

c)

Külső interfészek száma.

d)

Felhasznált osztályok száma.

e)

Modul kapcsolatok száma.

28.

Az alábbiak közül melyek igazak?

a)

A funkciópont funkció-orientált szám.

b)

A funkciópont a teljes rendszerre vonatkozó szám.

c)

A funkciópont számítás során a fun-in és fun-out értékeket vesszük alapul.

d)

A funkciópont a forráskódra vonatkozó szám.

e)

A funkciópont számítás során 4 meghatározott működési részterületet veszünk alapul.

29.

Az alábbiak közül melyek igazak?

a)

Funkciópont számításnál 5 meghatározott működési részterületet veszünk alapul.

b)

Egy szoftverhez több funkciópont tartozik.

c)

Egy szoftverhez egy meghatározott funkciópont tartozik.

d)

Funkciópont számítás során tetszés szerint súlyozzuk a részterületeket.

e)

Minden szoftverhez 5 funkciópont tartozik.

30.

Kérdés: Egy szoftverre vonatkozó funkciók száma és azok súlyértékei láthatóak pontosvesszővel tagolva, ahol az első érték a funkció száma, második a súlyérték. Milyen funkciópontokkal rendelkezik a szoftver?

2;1

3;2

1;1

4;2

2;5

a)

Egyik sem, az adatok hibásak.

b)

2, 6, 1, 8, 10, 27

c)

2, 6, 1, 8, 10, 960

d)

3, 5, 2, 6, 10, 26

e)

3, 5, 2, 6, 10, 26, 1800

31.

Milyen alapszámok találhatóak Halstead mérőszám rendszerében?

a)

n1: a programban található különböző műveletek (operátorok), ill. műveleti jelek száma.

b)

n2: a programban található különböző operandusok száma.

c)

n1: a programban található különböző utasítások száma.

d)

n2: a programban található különböző műveletek (operátorok), ill. műveleti jelek száma.

e)

n1: a programban található logikai elágazások száma.

32.

Milyen alapszámok találhatóak Halstead mérőszám rendszerében?

a)

N1: az összes előforduló műveletek, ill. műveleti jelek száma a programban.

b)

N2: az összes előforduló operandusok száma a programban.

c)

N1: az összes előforduló logikai elágazás a programban.

d)

N2: az összes előforduló utasítás a programban.

e)

N1: az összes előforduló vezérlési szerkezet a programban.

33.

Kérdés: Az alábbiak közül melyek igazak?

a)

A Halstead-féle mérőszámok a forráskódra vonatkoznak.

b)

Halstead 4 alapszámot használ a mérőszám rendszerében.

c)

A Halstead-féle mérőszámok a teljes rendszer összetettségének mérésére szolgálnak.

d)

Halstead az utasítások számából határozza meg mérőszámát.

e)

Halstead a logikai elágazások számából határozza meg mérőszámát.

34.

Az alábbiak közül melyek igazak?

a)

Halstead 3 mérőszámot definiált.

b)

Halstead mérőszámai a modulok forráskódjára vonatkozik.

c)

A Halstead-féle mérőszámot a teljes rendszerre nézve is értelmezhetjük.

d)

A Halstead-féle mérőszámok a forráskódban szereplő logikai elágazásokra épülnek.

e)

Halstead 4 mérőszámot definiált.

35.

Hogyan számítható a forráskód becsült hossza Halstead mérőszáma alapján?

a)

N(b) = n1 log2 n1 + n2 log2 n2

b)

N(b) = N * log2 (n1 + n2)

c)

N(b) = N1 + N2

d)

N(b) = (N1 + N2) * log2 (n1 + n2)

e)

N(b) = log2 n1 * log2 n2

36.

Hogyan számítható a forráskód aktuális hossza Halstead mérőszáma alapján?

a)

N = N1 + N2

b)

N = n1 log2 n1 + n2 log2 n2

c)

N = log2 n1 * log2 n2

d)

N = (N1 + N2) * log2 (n1 + n2)

e)

N = N(b) * log2 (n1 + n2)

37.

Hogyan számítható a program tárgykódjának volumene Halstead mérőszáma alapján?

a)

V = N * log2 (n1 + n2)

b)

V = N1 + N2

c)

V = n1 log2 n1 + n2 log2 n2

d)

V = log2 n1 * log2 n2

e)

V = (n1 + n2) * log2 (n1 + n2)

38.

Halstead mérőszámai közül mit fejez ki a „V” értéke?

a)

Az elkészült program bonyolultságát.

b)

A programozó szellemi ráfordítását.

c)

A program tárgykódjának számított volumenét.

d)

A forráskód becsült hosszát.

e)

A szoftver rendszer becsült méretét.

39.

Hogyan számolható MC értéke?

a)

MC = D + 1

b)

MC = n1 log2 n1 + n2 log2 n2

c)

MC = fan-out(i)^2

d)

MC = S(i) + D(i)

e)

MC = L(i) * (fan-in(i) + fan-out(i))^2

40.

Az alábbiak közül mely igaz?

a)

A McCabe-féle szám a forráskódra vonatkozik.

b)

A McCabe-féle szám a logikai döntések számától függ.

c)

A McCabe-féle szám a program különböző utasítás-végrehajtási lehetőségeinek a számát adja meg.

d)

A McCabe-féle szám az architektúrára vonatkozik.

e)

A McCabe-féle szám a forráskód hosszától függ.

41.

Milyen mérőszámokat vezetett be Card és Glass?

a)

Strukturális komplexitás

b)

Adat-komplexitás

c)

Adat-komplexitás

d)

Logikai komplexitás

e)

Erőforrás komplexitás

42.

Milyen mérőszámokat vezetett be Card és Glass?

a)

Modul-komplexitás

b)

Architekturális komplexitás

c)

Rendszer komplexitás

d)

Logikai komplexitás

e)

Teljes szoftver komplexitás

43.

Card és Glass mérőszámai esetén mi az S(i) érték?

a)

S(i) = v(i) / (fan-out(i) + 1)

b)

S(i) = fan-out(i)^2

c)

S(i) = C(i) + D(i)

d)

S(i) = fan-in(i) / fan-out(i)^2

e)

S(i) = C(1) + C(2) + C(3) + … + C(M-1) + C(M)

44.

Card és Glass mérőszámai esetén mi a D(i) érték?

a)

D(i) = v(i) / (fan-out(i) + 1)

b)

D(i) = C(1) + C(2) + C(3) + … + C(M-1) + C(M)

c)

D(i) = C(i) + S(i)

d)

D(i) = fan-out(i)^2

e)

D(i) = fan-in(i) / fan-out(i)^2

45.

Card és Glass mérőszámai esetén mi a C(i) érték?

a)

C(i) = S(i) + D(i)

b)

C(i) = D(1) + D(2) + D(3) + … + D(M-1) + D(M)

c)

C(i) = v(i) / (fan-out(i) + 1)

d)

C(i) = fan-in(i) / fan-out(i)^2

e)

C(i) = fan-out(i)^2

46.

Card és Glass mérőszámai esetén mi az AC érték?

a)

AC = C(1) + C(2) + C(3) + … + C(M-1) + C(M)

b)

AC = D(1) + D(2) + D(3) + … + D(M-1) + D(M)

c)

AC = S(1) + S(2) + S(3) + … + S(M-1) + S(M)

d)

AC = C(1) C(2) C(3) … C(M-1) * C(M)

e)

AC = D(1) D(2) D(3) … D(M-1) * D(M)

47.

Card és Glass mérőszámai esetén mi a v(i) érték?

a)

Az i-edik modul be- és kimeneti hívási paramétereinek száma.

b)

Az i-edik modul forráskódjának mérete.

c)

Az i-edik modul logikai elágazásainak száma.

d)

Az i-edik modul adat-komplexitásának a mérete.

e)

Az i-edik modul változóinak száma.

48.

Egy szoftver modul szétágazásainak száma 3, input és output változóinak együttes darabszáma 8. Mekkora a modul strukturális komplexitása?

a)

9

b)

3

c)

4

d)

2

e)

A megadott információból nem meghatározható.

49.

Egy szoftver modul szétágazásainak száma 3, input és output változóinak együttes darabszáma 8. Mekkora a modul adat-komplexitása?

a)

2

b)

9

c)

3

d)

4

e)

A megadott információból nem meghatározható.

50.

Egy szoftver modul strukturális komplexitása 9, adat-komplexitása 2, input és output változóinak együttes darabszáma 8. Mekkora a modul-komplexitása?

a)

11

b)

18

c)

7

d)

9

e)

A megadott információból nem meghatározható.

51.
a)

Vízszintes tengely: architekturális komplexitás, függőleges tengely: Hiba / 1 KLOC

b)

Vízszintes tengely: architekturális komplexitás, függőleges tengely: adat-komplexitás

c)

Vízszintes tengely: teljes szoftver komplexitás, függőleges tengely: Hiba / 1 KLOC

d)

Vízszintes tengely: teljes szoftver komplexitás, függőleges tengely: adat-komplexitás

e)

Vízszintes tengely: architekturális komplexitás, függőleges tengely: modul-kompexitás

52.

Card és Glass kutatásaik eredményeként milyen kapcsolatot vélt felfedezni az architekturális komplexitás és a szoftver hibák között?

a)

A két mérték között lineáris kapcsolat van.

b)

A két mérték között exponenciális kapcsolat van.

c)

A két mérték között logaritmikus kapcsolat van.

d)

A két mérték között nem találtak összefüggést.

e)

A kutatást nem Card és Glass végezte.

53.

Az alábbiak közül mely állítás igaz?

a)

Card és Glass mérőszámai nem veszik figyelembe az összeágazásokat.

b)

Henry és Kafura mérőszámai figyelembe veszik az összeágazásokat.

c)

Card és Glass mérőszámai figyelembe veszik a szétágazásokat.

d)

Henry és Kafura mérőszámai figyelembe veszik a szétágazásokat.

e)

Card és Glass mérőszámai figyelembe veszik az összeágazásokat.

54.

Miként definiálta Henry és Kafura a komplexitási mérőszámot?

a)

HKM(i) = L(i) * (fan-in(i) + fan-out(i))^2

b)

HKM(i) = fan-in(i) / fan-out(i)^2

c)

HKM(i) = fan-in(i) + fan-out(i)

d)

HKM(i) =fan-in(i)^2 * fan-out(i)^2

e)

HKM(i) = v(i) / (fan-out(i) + 1)

55.

Henry és Kafura mérőszámában mi az L(i) érték?

a)

Az i-edik modul forráskódjának hossza.

b)

Az i-edik modul felhasználói be- és kimeneteinek száma.

c)

Az i-edik modul fan-in és fan-out értékeinek összege.

d)

Az i-edik modul forráskódjában szereplő logikai elágazások száma.

56.

McCabe miként definiálta a teljes rendszer komplexitását?

a)

McCabe nem definiálta a teljes rendszer komplexitását.

b)

MC = MC(1) + MC (2) + MC (3) + … + MC (M-1) + MC (M)

c)

AC = C(1) + C(2) + C(3) + … + C(M-1) + C(M)

d)

AC = AC(1) + AC(2) + AC(3) + … + AC(M-1) + AC(M)

57.

Az alábbiak közül mely igaz?

a)

A HKM az architektúrára vonatkozik.

b)

A HKM az összeágazások és a szétágazások számát is figyelembe veszi.

c)

A HKM megadja a teljes rendszer komplexitást.

d)

A HKM növekedése az integrálási és tesztelési költségek növekedésével jár.

e)

A HKM csak az összeágazásokat veszi figyelembe.

58.

Egy szoftver projekt tervének milyen fő összetevői vannak?

a)

A fejlesztés célja.

b)

Rendelkezésre álló erőforrások.

c)

Rendelkezésre áll pénzügyi források.

d)

Fejlesztési életciklus modellek.

e)

Szoftver modulok terve.

59.

Mi a Rayleigh-függvény?

a)

Megadja a szükséges emberi erőforrást az idő függvényében.

b)

Megadja a szükséges emberi erőforrást az projekt méretének függvényében.

c)

Megadja a szükséges pénzügyi erőforrást az idő függvényében.

d)

Megadja a szükséges pénzügyi erőforrást a projekt méretének függvényében.

60.

Minek a becslésére lehet alkalmas a Rayleigh-eloszlás?

a)

Emberi ráfordítás

b)

Utazás

c)

Számítógép felhasználás

d)

Szoftver eszközök felhasználása

e)

Irodai eszközök felhasználása

61.

Az alábbiak közül melyek igazak?

a)

A Rayleigh-eloszlás az emberi ráfordítást határozza meg az idő függvényében.

b)

A Rayleigh-eloszlást RC(t)-vel jelöljük, ahol t az idő, RC pedig a Rayleigh Consumption rövidítése.

c)

A Rayleigh-eloszlásban az időnek nullától nagyobb értéket kell felvennie.

d)

A Rayleigh-eloszlás függvényében található „k” konstans egy a projektre jellemző érték, egy kritikus pontot határoz meg a függvényben.

e)

A Rayleigh-eloszlás függvényében található „v” konstans egy a projektre jellemző érték, a szoftver volumenéről ad információt.

62.

Mi az RC(t)?

a)

RC(t) = t / (k^2) e^(-t^2 / (2 k^2))

b)

RC(t) = (k^2) / t e^(t^2 / (2 -k^2))

c)

RC(t) = v(t) / (fan-out(t) + 1)

d)

RC(t) = v(t) / (fan-out(t) * fan-in(t))^2

63.
a)

Vízszintes tengely: idő, függőleges tengely: emberi ráfordítás

b)

A „k” érték egy a projektre jellemző konstans tulajdonság, „k” időpontban lesz legnagyobba projekt erőforrásigénye.

c)

Vízszintes tengely: idő, függőleges tengely: anyagi ráfordítás

d)

Vízszintes tengely: költség, függőleges tengely: emberi ráfordítás

e)

A „k” érték egy a projektre jellemző konstans tulajdonság, azt az időpontot jelenti, amikor előreláthatólag kritikus fejlesztési fázishoz érkezik a projekt.