Kinek a költészetére jellemző?

-felnagyított, mitikusra növesztett lírai én

-időhorizontokat átfogó, átlátó képesség

-reménytelenség (hiába) éa küzdésvágy (mégis)

-a hagyomány megtagadása

Igaz vagy hamis?

A szimbolista tájleíró vers nem a táj reális látványát ábrázolja, hanem egy látomásszerű egészt, ami inkább egy kulturális, mintsem egy valós környezet, melyben nem maga a táj, hanem a lírai én környezethez fűződő érzelmei kerülnek középpontba. A vers megírása a hagyományos költői eszközök funkcióváltásával jár, a vers olvasása pedig a képzelet erejét veszi igénybe.

A vers egyetlen központi, a versben végigvonuló, kibontott szimbólum köré szerveződik az alábbi versekben (azaz minden más elem ehhez a szimbólumhoz kapcsolódik):

Kinek a költészetére jellemző?

Életműve meglehetősen egynemű, homogén: verseinek visszatérő témája a magány érzése és az elszigeteltség tapasztalata, alaphangja a panaszos lemondás, stílusa főképp impresszionista.

Kinek a költészetére jellemző?

·      az aprólékos, mesteri, virtuóz formák használata: tökéletes rímek és versformák

·      az antikvitás iránti rajongás, újklasszicizmus

·      “elefántcsont-torony” szemlélet

·      antik témájú eklektikus versek (többféle stílusirányzat jegyeit viselik magukon)

·      szecessziós túldíszítés

·      fontosabb a forma, mint a tartalom

A hídon nem hagyományos módon szerkesztett epikus mű.

Melyik műre jellemzőek az alábbi technikák?

-a történet előrehaladását minduntalan eltérítő szünet (a leírások) → impresszionista technika: ismétlések, halmozások, színek, illatok, hanghatások, látványelemek használata

-a történetet megszakító kihagyás → „szálelvesztéses technika”: sok kitérő és kihagyás, megköveteli a retrospektív olvasást

Melyik műre jellemző?

-nincs nagyon mozgalmas cselekmény

-nincs határozott végkifejlet/ ítélet

-a műben nem a zárlat játssza a főszerepet, hanem a lelki folyamatok állnak a középpontban

-a mű a végén nyitott marad, a magyarázat/ a csattanó elmarad

-megköveteli a retrospektív olvasást

     -a részletek burjánoztatása: az egyszer felvezetett kép ismétlődik, az ismétlésben növekedik, új és új részletekkel gazdagodik

 -szerelem, álom és halál összekapcsolása

-képek gazdagsága

-dekoratív jelzők

-álomszerű hangulat

-indázó mondatszerkezet

-apró benyomások rögzítése

-erős látványelemek használata

-színek, hangok, ízek, illatok érzékletes ábrázolása

-szinesztéziás képek

-ismétlések, halmozások

-zeneileg formált mondatok

-erős hangulatiság

-elaprózott, részletes képek

-elidőzés a leírásoknál

A kisregény _____fejezetre oszlik.

Az _________ fejezetek a mű tartópilléreiként szolgálnak, egy-egy legendáról szólnak: Kun Béláról, Édes Annáról és Kosztolányi Dezsőről.

Az Édes Annában a gyilkosság motiválva van, előre van jelezve a regény folyamán, nem váratlanul következik be. A történet lezárul, a gyilkosság oka egyértelműen kiderül.

Melyik szag zavarta Annát leginkább Vizyék házában?

-,, az író kísérleti egókon (a hősökön) keresztül vizsgálja a létezés néhány nagy témáját.”

-Az emberi élet nagy kérdéseire (születés, élet, halál, szerelem, szenvedély) kérdez rá.

-,,nem illusztrálni akar valamely gondolatot, hanem önállóan próbálja a lét és létezés helyzetét elemezni.”

-a történet csak ürügy arra, hogy benne az író a lét kérdéseiről fejthessen ki értelmezését, véleményét

-Édes Anna: az emberi közömbösség, kiszolgáltatottság, a meg-nem-értettség, a félreértelmezés sorsrontó erejét tematizálja

Hová szállásolta el Vizyné Annát?

Mit adott Jancsi Annának, amikor a lány elvitte neki a házban hagyott dolgait?

Melyik műre érvényes?

-egy utazás az emlékezetben

-az életével számot vető ember visszatekintése múltbeli mozzanatokra a megélt jelen szempontjából

-többsíkú nézőpont: az elbeszélő jelenbéli és múltbéli tudatának váltakozása

-a mű az utazás-toposz metaforikus jelentéseire épül, emellé társulnak a mű folyamán más fontos metaforák

Mely művekre érvényes mind e metonimikus jellemzők?

-történetszerűség, lineáris cselekmény, kronologikus időkezelés, valószerű helyszínek, valószerű szereplők

Igazak-e az alábbi megállapítások mindkét műre:

A hídon, Sárarany

-a cím metaforikus

-a mű világában egyes térelemek vagy a térhasználat metaforikus

-némely időelemek is metaforikus jelentést kapnak

-a szereplői tudat elbeszélése nem folytonos: változik az, hogy kinek vagy milyen korú narrátornak a nézőpontjából látjuk az eseményeket