Font size
S
M
L
XL
WorksheetsBSZ04
Total questions: 100
Worksheet time: 2hrs 40mins
Name
Class
Date
1.
Válassza ki a helyes választ! A kárkifizetés után megkerülő vagyontárgyra…
a)
a biztosított igényt tarthat a biztosító által teljesített szolgáltatás visszatérítése mellett.
b)
a biztosított már nem tarthat igényt.
c)
kizárólag a biztosító tarthat igényt.
2.
Melyik állítás igaz a biztosítási összegre kárbiztosítások esetén?
a)
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben általában a biztosítási díj megállapításának alapja.
b)
A biztosító szolgáltatásának ellenértéke, amelyet a szerződő fizet a biztosító részére.
c)
A biztosítási időszakban a díjfizetési gyakoriságok és a gyakoriság szerint fizetett díjak szorzata.
3.
Megállapíthatják-e a felek a biztosítási összeget a vagyontárgy értékénél kisebb összegben?
a)
Igen.
b)
Igen, de csak felelősségbiztosítások esetén.
c)
Nem.
4.
Mikor alkalmaz a biztosító arányos (pro rata) térítést?
a)
Értékkövetés esetén.
b)
Összegbiztosítás esetén.
c)
Alulbiztosítás esetén.
5.
Mely jogszabály nem szabályozza a biztosítók tevékenységét?
a)
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény.
b)
A Polgári Törvénykönyv.
c)
A biztosítási tevékenységről szóló törvény.
6.
Mikor beszélünk túlbiztosításról?
a)
Ha a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy (biztosított érdek) értékét.
b)
Ha a biztosítási összeg meghaladja az önrész mértékét.
c)
Ha a biztosítási összeg meghaladja a tényleges kárt.
7.
A biztosítás mely fajtáit különböztetjük meg a biztosítási összegnek a biztosított érdekhez viszonyított arányától függően?
a)
Teljes biztosítás, részleges biztosítás.
b)
Főbiztosítás, albiztosítás.
c)
Alulbiztosítás, túlbiztosítás.
8.
A biztosítás mely ágazatában beszélünk túlbiztosításról?
a)
Hagyományos életbiztosítás.
b)
Balesetbiztosítás.
c)
Kárbiztosítás.
9.
Az alábbi esetek közül mikor alkalmazunk arányos (pro rata) kártérítést?
a)
Értékkövetés esetén.
b)
Alulbiztosítás esetén.
c)
Összegbiztosítás esetén.
10.
Melyik állítás igaz a következők közül a kárbiztosításokra?
a)
A biztosítási összegnek elvileg nincs felső határa.
b)
A biztosítási szolgáltatás nem függ a bekövetkezett kár mértékétől.
c)
A biztosítási összeg felső határa a vagyontárgy értéke.
11.
Válassza ki a helyes választ! A Polgári Törvénykönyvben rögzített túlbiztosítás tilalma azt jelenti, hogy…
a)
a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy (biztosított érdek) értékét.
b)
a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy (biztosított érdek) szerződő által becsült értékét.
c)
a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy (biztosított érdek) szerződő szerinti értékét.
12.
Igényt tarthat-e a biztosított a megkerült vagyontárgyra, ha a biztosító a biztosítási szolgáltatást már megfizette?
a)
Igen, a törvény alapján a biztosító által teljesített szolgáltatást nem kell visszatérítenie.
b)
Igen, feltéve, hogy a biztosító által teljesített szolgáltatást visszatéríti.
c)
Nem.
13.
Melyik állítás jellemző a kárbiztosításokra?
a)
A biztosítási szolgáltatás nem függ a bekövetkezett kár mértékétől.
b)
A biztosítási szolgáltatás célja a megváltozott élethelyzetben való segítségnyújtás.
c)
A biztosítási összeg felső határa a biztosított vagyontárgy értéke, de legfeljebb annak várható értéke, helyreállításának, vagy új állapotban történő beszerzésének értéke.
14.
Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! Kárbiztosítás esetén, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg és a biztosító felhívására sem egészítették ki, a szerződés_________________, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
a)
változatlan biztosítási összeggel
b)
csökkentett biztosítási összeggel
c)
az abban meghatározott nagyobb biztosítási összeggel
15.
Hogyan hat a biztosítási összegre kárbiztosítás esetén az, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg?
a)
Nem hat ki, a biztosítási összeg változatlan marad.
b)
A biztosítási összeg arányosan csökken.
c)
A biztosítási összeg arányosan nő.
16.
Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a ______________ nagyobb, mint _______________.
a)
biztosítási összeg; a biztosított érdek értéke
b)
biztosítási érték; a biztosítási összeg
c)
biztosítási összeg; a biztosítási díj
17.
Mentesülhet-e a biztosító kárbiztosítás esetén a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul nem tett eleget kármegelőzési kötelezettségének, mely magatartás közrehatott a kár bekövetkezésében?
a)
Nem.
b)
Igen, teljesen.
c)
Igen, de csak olyan részben, amilyen részben a biztosított magatartása a kár bekövetkezésében közrehatott.
18.
Milyen feltétellel tarthat igényt a biztosított a megkerült vagyontárgyra, ha a biztosító a biztosítási összeget már megfizette?
a)
Ha a biztosító által teljesített szolgáltatást visszatéríti.
b)
Ha a vagyontárgy értékét a biztosítónak megfizeti.
c)
Ha a biztosított megfizette a biztosítási díjat.
19.
Kárbiztosítás esetén mikor nem mentesül a biztosító a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén sem a szolgáltatási kötelezettsége alól?
a)
Ha a kárt jogellenesen okozták.
b)
Ha a kárt a biztosított nem jogellenesen okozta.
c)
Ha a kár nem jelentős.
20.
Kárbiztosítás esetén mi az alulbiztosítás következménye?
a)
A biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
b)
A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, mert a biztosított nem tett eleget a szerződéskötéskor az adatszolgáltatási kötelezettségének.
c)
A biztosító visszamenőleg követelheti, hogy a biztosított egészítse ki a díjat.
21.
Az alábbiak közül melyik biztosítás nem képez kivételt a túlbiztosítás tilalma alól?
a)
A vagyontárgy várható értékére kötött biztosítási szerződés.
b)
A vagyontárgy meglévő értékére kötött biztosítási szerződés.
c)
A vagyontárgy helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kötött biztosítási szerződés.
22.
Milyen hatással van a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a biztosítási összegre kárbiztosítás esetén az, ha a biztosító a biztosítási időszakon belül bekövetkezett biztosítási eseményt követően eleget tesz fizetési kötelezettségének?
a)
A biztosítási összeg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ideig a kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
b)
A biztosítási összeg a Polgári Törvénykönyvben meghatározott ideig a kifizetett összeggel növekszik, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
c)
A biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól.
23.
Mely fogalomhoz illik az alábbi állítás? A biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke.
a)
Túlbiztosítás.
b)
Alulbiztosítás.
c)
Összegbiztosítás.
24.
Túlbiztosítás esetén mentesül-e a biztosító az alól a kötelezettsége alól, hogy a kárért a biztosított érdek értékéig az erre vonatkozó szabályok alapján helytálljon?
a)
Igen.
b)
Nem, de csak felelősségbiztosítás esetén.
c)
Nem.
25.
Mentesül-e a biztosító kárbiztosítás esetén a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottja jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta?
a)
Nem, mert csak a biztosított magatartása vezethet a biztosító mentesüléséhez.
b)
Nem, mert csak a szerződő vagy a biztosított magatartása vezethet a biztosító mentesüléséhez.
c)
Igen, feltéve, hogy a kárt a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított alkalmazott okozta.
26.
Melyik fogalom illik az alábbi állításhoz? A biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke.
a)
Túlbiztosítás.
b)
Összegbiztosítás.
c)
Alulbiztosítás.
27.
Túlbiztosítás-e, ha ugyanazt a vagyontárgyat több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, de mindegyik csak a vagyontárgy tényleges értékéig?
a)
Nem, ez többszörös biztosítás.
b)
Nem, túlbiztosítás csak életbiztosítás esetén állhat fenn.
c)
Nem, túlbiztosítás csak felelősségbiztosítás esetén állhat fenn.
28.
A Polgári Törvénykönyv szabályai alapján melyik állítás nem igaz a kárbiztosítási szerződés felmondása esetén?
a)
A biztosítási időszak végére kell felmondani.
b)
Szóban kell felmondani.
c)
Harmincnapos felmondás idővel kell felmondani.
29.
Válassza ki a helyes választ! A kárbiztosítási szerződés megkötéséhez...
a)
szükséges a biztosított hozzájárulása.
b)
nem szükséges a biztosított hozzájárulása.
c)
szükséges a biztosított írásbeli hozzájárulása, ha a szerződést nem ő köti.
30.
Mit nevezünk túlbiztosításnak?
a)
A túlbiztosítás azt jelenti, hogy nagyobb díjat fizetünk a biztosításunkért, mint amekkorát a biztosítási összeg alapján kellene.
b)
A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a vagyontárgy értékét forgalmi értéken állapítjuk meg, teljesen elfogadott értékelési forma a vagyonbiztosítások között.
c)
A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nagyobb, mint a biztosított érdek értéke.
31.
Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
a)
Alulbiztosítás esetén a biztosító arányos térítést alkalmaz.
b)
Biztosítási kötvény minden, a biztosítónak tett írásbeli nyilatkozat, amelyből egy adott kockázatra vagy kockázatcsoportra vonatkozó szerződéskötési szándék egyértelműen kifejezésre jut.
c)
A kizárás minden esetben a szerződés időbeli hatályára vonatkozik.
32.
Válassza ki a helyes választ! Alulbiztosítás esetén a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a...
a)
biztosítási díj.
b)
biztosított érdek értéke.
c)
kockázat.
33.
Mi az alulbiztosítás?
a)
Ha a biztosítási összeg alacsonyabb a biztosított érdek értékénél.
b)
Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének, helyreállításának vagy beszerzésének költségei.
c)
Ha az épületbiztosításban biztosítani kívánt főépület tartalmaz talajszint alatti padozatú helyiségeket, vagy szilárd falú melléképületet.
34.
Az alábbiak közül mely biztosítási ágazatban beszélhetünk alulbiztosításról?
a)
Balesetbiztosítás.
b)
Hagyományos életbiztosítás.
c)
Tűz- és elemi károk.
35.
Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója ____________________ okozta.
a)
véletlen módon
b)
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul
c)
hanyag módon
36.
Köteles-e a biztosított bizonyítani kárbiztosítás esetén, hogy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, amelynek eredményeként a kár bekövetkezett, nem volt jogellenes?
a)
Igen.
b)
Nem, ezt a károkozó köteles bizonyítani.
c)
Nem, a biztosító köteles bizonyítani, hogy a magatartás jogellenes volt.
37.
Kárbiztosítás esetén az alábbiak közül mely személyek jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén nem mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól?
a)
Biztosított.
b)
A szerződővel közös háztartásban élő hozzátartozó.
c)
A biztosítottnak a vele nem közös háztartásban élő hozzátartozója.
38.
Mely jogszabályok szabályozzák a biztosítók tevékenységét?
a)
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv.
b)
A Polgári Törvénykönyv és a biztosítási tevékenységről szóló törvény.
c)
A biztosítási tevékenységről szóló törvény és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény.
39.
Válassza ki a helyes választ! A túlbiztosítás tilalma ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy ...
a)
várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
b)
meglévő értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
c)
várható értéke, továbbá a valóságos értékét meghaladó értéke erejéig.
40.
Mi a túlbiztosítás következménye?
a)
Túlbiztosítás esetén a biztosító kifizeti a valóságos érték feletti részre is a kártérítést, hiszen az ügyfél többet fizetett a káreset időpontjáig, utána viszont a vagyontárgy valóságos értékét határozzák meg, amellyel tovább él a szerződés.
b)
Semmilyen következménye sincs a túlbiztosításnak, a biztosítás az értéknek megfelelően fizet kár esetén, majd a biztosítás változatlan feltételekkel működhet tovább.
c)
Túlbiztosítás esetén a biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.
41.
A túlbiztosítás tilalmába ütközik-e, ha a vagyontárgy helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig kötött biztosítási szerződés alapján a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy értékét?
a)
Nem.
b)
Igen, a jogkövetkezmény a teljes érvénytelenség.
c)
Igen, a jogkövetkezmény a részleges érvénytelenség.
42.
Milyen hatással van a túlbiztosítás a biztosítási díjra?
a)
Semmilyen.
b)
A biztosítási díjat megfelelően le kell szállítani.
c)
A biztosítási díjat megfelelően fel kell emelni.
43.
Mentesül-e a biztosító kárbiztosítás esetén a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta?
a)
Igen, feltéve, hogy a kárt a biztosított fenti magatartásával jogellenesen okozta.
b)
Igen, de csak ha ezt az általános szerződési feltételben kikötötték a felek.
c)
Nem.
44.
Mit jelent kárbiztosítás esetén a biztosító mentesülése?
a)
Vannak olyan kockázatok, amelyekre a biztosító eleve nem is köt biztosítást, ezt nevezzük a biztosító mentesülésének.
b)
A biztosító mentesülése azt jelenti, hogy egy fedezett kockázati körben bekövetkezett káresemény esetén, a Polgári Törvénykönyvben szabályozott, és a biztosítók feltételeiben is rendszerint szerepeltetett valamilyen okból mégsem rendezi a kárt a biztosító.
c)
A biztosító mentesülése tulajdonképpen egy lehetőség a biztosítók számára, nem kell előre meghatározniuk, egy biztosítási szerződés megkötése után is szabadon dönthet arról, hogy káresemény esetén fizetnek-e vagy sem.
45.
Az alábbiak közül mely személy jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása eredményeként bekövetkező kár esetén mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól?
a)
A biztosított külön élő hozzátartozója.
b)
A kedvezményezett.
c)
A biztosítottnak az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottja.
46.
Melyik alábbi állítás igaz kárbiztosítási szerződés esetében a biztosítási összegre?
a)
A biztosítási összeg a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkeztével beálló szolgáltatási kötelezettségének felső határa.
b)
A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor a károsult vagyontárgy forgalmi értéke.
c)
A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy káridőponti avult értéke.
47.
Az alábbiak közül mely biztosítás képez kivételt a túlbiztosítás tilalma alól?
a)
A vagyontárgy várható értékére kötött biztosítási szerződés.
b)
A vagyontárgy meglévő értékére kötött biztosítási szerződés.
c)
A vagyontárgy avult értékére kötött biztosítási szerződés.
48.
Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! A túlbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosítási összeg nagyobb, mint a ...
a)
biztosított vagyontárgy (érdek) értéke.
b)
kár.
c)
kockázat.
49.
A Polgári Törvénykönyv szabályai alapján hogyan lehet felmondani a határozatlan időre kötött kárbiztosítási szerződést?
a)
A biztosítási időszak végére, 60 napos felmondási idővel.
b)
A biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idővel.
c)
Évforduló előtt és után is 30-30 napos felmondási idővel lehet felmondani.
50.
Melyik állítás nem igaz túlbiztosítás esetében?
a)
A túlbiztosítás tilalmával törvényileg kifejezésre jut, hogy a biztosítás nem lehet nyerészkedés tárgya.
b)
A túlbiztosítás olyan választható biztosítási lehetőség, amellyel az értékesebb kiemelt értékek biztosítása esetén élhetünk.
c)
A túlbiztosítás esetében a biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.
51.
Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szót! A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt ____________, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
a)
rosszhiszeműen
b)
jogellenesen
c)
gondatlanságból
52.
Mennyiben semmis a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás túlbiztosítás esetén?
a)
A biztosított érdek értékét meghaladó részében.
b)
A teljes megállapodás semmis.
c)
A vagyontárgy valóságos értékét meg nem haladó részében.
53.
Melyik állítás igaz a túlbiztosításra?
a)
A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosított érdek értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, ennek értelmében a díjat megfelelően le kell szállítani.
b)
A túlbiztosítást törvényi háttér biztosítja, annak értelmében a biztosítóknak lehetőségük van ezt az értékelési formát alkalmazniuk.
c)
Túlbiztosítás esetén, ha káresemény történik, a biztosító kifizeti a keletkezett kár összegét, hiszen az ügyfél nagyobb összegre arányában többet is fizetett.
54.
Kárbiztosítás esetén mikor mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól a Polgári Törvénykönyv alapján?
a)
Ha a biztosító kizárta a kockázatot.
b)
Ha a biztosító bizonyítja, hogy a Polgári Törvénykönyvben meghatározott személy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
c)
Ha a biztosítási összeg meghaladja a biztosított érdek értékét.
55.
Mi nem tartozik a biztosított kötelezettségei közé kárbiztosítási eseménynél?
a)
A kedvezményezett értesítése.
b)
A kár enyhítése.
c)
A kár bejelentése.
56.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti. Az alábbiak közül mely biztosításra lehet alkalmazni a fenti szabályt?
a)
Életbiztosításra.
b)
Kárbiztosításra.
57.
Melyik biztosításnál alkalmazható önrész?
a)
Életbiztosítás.
b)
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
c)
Tűz- és elemi kár biztosítás.
58.
Megvalósul-e a túlbiztosítás, ha ugyanarra a vagyontárgyra, különböző kockázatokra több biztosítást is kötöttek?
a)
Igen.
b)
Igen, feltéve, hogy a biztosítási összeg meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos értékét.
c)
Nem.
59.
Az alábbiak közül mely biztosítás-típus esetében beszélhetünk alulbiztosításról?
a)
Balesetbiztosítás.
b)
Kárbiztosítás.
c)
Életbiztosítás.
60.
Mit jelent az arányos (pro rata) térítés?
a)
Kisebb mértékű vagyoni károk bekövetkezte esetén kárszakértői kárfelmérés nélküli, javítási vagy beszerzési számla alapján történő kártérítés.
b)
Nagy vagyoni károk bekövetkezte esetében a különböző kárszakértők kárfelméréseinek összevetése alapján történő előzetes összesített kárösszeg-becslés.
c)
A biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a vagyontárgy (biztosított érdek) értékéhez.
61.
Milyen mértékben köteles a biztosító a kárt megtéríteni alulbiztosítás esetén?
a)
Olyan mértékben, ahogy a biztosítási összeg aránylik a biztosított vagyontárgy (érdek) értékéhez.
b)
Teljes mértékben.
c)
Semmilyen mértékben sem.
62.
Az alábbiak közül milyen közvetett hatása van az alulbiztosításnak?
a)
Érdekeltté teszi a biztosítottat a kármegelőzésben.
b)
Érdekeltté teszi a biztosítót a kártérítésben.
c)
Érdekeltté teszi a biztosítót a szerződés megkötésében.
63.
Jelölje meg az alábbiak közül a helyes állítást!
a)
Alulbiztosítás esetén a biztosítási összeg kisebb, mint a biztosított vagyontárgy (érdek) értéke.
b)
Alulbiztosítás esetén, ha totálkár történik, a biztosító a biztosított vagyontárgy (érdek) értékét fizeti ki.
c)
Az alulbiztosítás ténye nem befolyásolja a fizetendő díjat.
64.
Mikor beszélünk túlbiztosításról?
a)
Ha a biztosítási összeget a maximális értéken határozzák meg.
b)
Ha a biztosítási értéket a viszontbiztosító határozza meg.
c)
Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy (érdek) értéke.
65.
Mikor beszélünk túlbiztosításról?
a)
Ha a biztosítási összeg magasabb, mint a biztosított vagyontárgy (érdek) értéke.
b)
Ha a kárszakértő a biztosítási esemény bekövetkezése után túl magas értékben állapítja meg a szolgáltatási összeget.
c)
Mindkét fenti állítás igaz.
66.
Köthető-e biztosítás a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó értékre?
a)
Nem, mert ez a káron szerzés tilalmába ütközik.
b)
Mindegy, hogy milyen értéken kötjük a biztosítást, a szolgáltatási összeget mindig a vagyontárgy valóságos értékén számítják ki.
c)
Igen, helyreállítási vagy új értékre, továbbá várható értékre történő biztosítás esetén.
67.
A felsoroltak közül melyik jellemző az elemi károkra fedezetet nyújtó biztosításra?
a)
A káringadozás mértéke nagy.
b)
A biztosítási esemény a tartam alatt legfeljebb egyszer következik be.
c)
A biztosítási esemény a tartam alatt biztosan bekövetkezik, csak azt nem tudjuk mikor.
68.
Válassza ki a helyes választ! Kárbiztosítás esetén, ha a szerződést nem a biztosított kötötte…
a)
a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződő fél helyébe léphet.
b)
a biztosítottnak nem kell nyilatkoznia a biztosító felé, mert anélkül is a szerződő helyébe léphet.
c)
a biztosított csak a szerződő halála esetén léphet a szerződő fél helyébe.
69.
Kárbiztosítás esetén szükséges-e a szerződés megkötéséhez a biztosított hozzájárulása, ha nem azonos a szerződővel?
a)
Igen.
b)
Nem.
c)
Csak 10 millió forint biztosítási összeg felett.
70.
Igaz vagy hamis a következő állítás? Kárbiztosítást csak az köthet, akinek a vagyontárgyát, vagy vagyoni érdekét a szerződés kockázatba veszi.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
71.
Igaz vagy hamis a következő állítás? A szerződő személye a kárbiztosítási szerződés tartama alatt változhat.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
72.
Beléphet-e kárbiztosítás esetén a biztosított a szerződő fél helyébe?
a)
Igen.
b)
Nem.
c)
Csak a szerződő írásos hozzájárulásával.
73.
Mit jelent a túlbiztosítás?
a)
Azt, hogy az értékénél magasabb összegre biztosítanak egy vagyontárgyat.
b)
Azt, hogy biztosításon kívül őrző-védő céggel is figyelteti az ügyfél az épületet.
c)
Azt, hogy több biztosítónál is köt szerződést az ügyfél.
74.
A tűzoltók az oltás során a biztosított épületben további károkat okoztak: beáztak a falak stb. Ki fogja kifizetni az általuk okozott kárt?
a)
Senki, ez a tulajdonost terheli.
b)
A biztosító.
c)
A tűzoltóság – felelősségbiztosítási alapon.
75.
A vihar megbontotta a tetőt. A biztosított vett fóliát, azt terítette a tetőre, hogy ne ázzon be tovább. A szél ezt is letépte, a ház teljesen beázott. Mit térít a biztosító?
a)
Csak azt a kárt, ami először keletkezett, hisz ha a fóliát jobban felrakják nem keletkezett volna további kár.
b)
A házban keletkezett teljes kár kifizeti, a fóliát nem, mert a kárenyhítési kísérlet nem sikerült.
c)
Kifizeti a fólia árát is, függetlenül attól, hogy sikeres volt-e a kárenyhítés.
76.
A ház értéke 20 millió Ft, a viharkár biztosítási eseményt is magában foglaló biztosítás azonban csak 10 millió Ft-ra szól. A biztosítási feltételeknek megfelelő erősségű viharos erejű szél megrongálja a tetőt, a kár 1 millió Ft. Fizet-e a biztosító, és ha igen mennyit?
a)
Nem fizet.
b)
Kifizeti a kárt: 1 millió Ft-ot.
c)
Kifizeti a kár 50 %-át.
77.
Az ügyfél nagyon fél a betöréstől, ezért a nyaralóját két biztosítónál is teljes értékére bebiztosította. A betörés be is következett. Az alábbiak közül melyik a helyes állítás?
a)
Az ügyfél bármelyik biztosítóhoz bejelentheti igényét. Csak az a biztosító fizet, amelyikhez az ügyfél igényét benyújtotta, mégpedig a fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és összeg erejéig, és a másik biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
b)
Mindkét biztosító a teljes kárt köteles lesz kifizetni, hisz az ügyfél két biztosításra fizetett teljes díjat.
c)
Az ügyfélnek kárát mindkét biztosítóhoz be kell jelentenie, és mindegyik biztosítótól csak a kára 50 %-át követelheti.
78.
A kárenyhítéshez a biztosítottnak vásárolnia kell deszkát és szögeket. Melyik megoldást nem ajánlaná az alábbiak közül a biztosítottnak?
a)
Minél gyorsabban megveszi a szükséges eszközöket, és számlát kér.
b)
Azonnal felhívja a biztosító ügyfélszolgálatát és engedélyt kér a vásárlásra.
c)
Megveszi a szükséges eszközöket, de nem kér számlát, mert így olcsóbb és a biztosító is jobban jár, mert kevesebbet kell fizetnie.
79.
Igaz vagy hamis a következő állítás? Totálkár alatt csak azt az eseményt értjük, amikor a károsodott vagyontárgyat nem lehetséges javítani.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
80.
Mit jelent az arányos (pro-rata) kártérítés?
a)
Ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosított érdek értékéhez, úgy aránylik a bekövetkezett kár a kártérítéshez.
b)
Ahogyan a biztosított érdek értéke aránylik a biztosítási összeghez, úgy aránylik a kártérítés a bekövetkezett kárhoz.
c)
Ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosított érdek értékéhez, úgy aránylik a kártérítés a bekövetkezett kárhoz.
81.
Melyik állítás igaz?
a)
Túlbiztosítás esetén a biztosító arányos kártérítést nem alkalmaz.
b)
Biztosítási kötvény minden, a biztosítónak tett írásbeli nyilatkozat, amelyből egy adott kockázatra vagy kockázatcsoportra vonatkozó szerződéskötési szándék egyértelműen kifejezésre jut.
c)
A kizárás minden esetben a szerződés időbeli hatályára vonatkozik.
82.
Igaz vagy hamis a következő állítás? Túlbiztosítás esetén a biztosított nem kap kártérítést és visszakapja a befizetett biztosítási díjat.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
83.
Igaz vagy hamis a következő állítás? Túlbiztosítás esetén a biztosított megkapja a tényleges kár összegét és visszakapja a díj többletet.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
84.
Igaz vagy hamis a következő állítás? Túlbiztosítás esetén a biztosító az arányos (pro-rata) kártérítést alkalmazza kár bekövetkeztekor.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
85.
Igaz vagy hamis a következő állítás? Túlbiztosítás esetén a biztosító nem az arányos (pro-rata) kártérítést alkalmazza kár bekövetkeztekor.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
86.
Ki viseli a kárenyhítés költségeit?
a)
A biztosított.
b)
A biztosító.
c)
Közösen, a szerződésben megállapított arányban.
87.
Válassza ki az alábbi mondatba illő helyes szavakat! Az alulbiztosítás azt jelenti, hogy a ______________ nagyobb, mint _______________.
a)
biztosítási összeg; a biztosított vagyontárgy értéke
b)
biztosított vagyontárgy értéke; a biztosítási összeg
c)
biztosítási összeg; a biztosítási díj
88.
Az alábbiak közül mely kockázatokra nyújt jellemzően fedezetet a hitelbiztosítás?
a)
A biztosított kereskedelmi partnereivel (vevőivel) szembeni kereskedelmi követelések nem-teljesítése vagy fizetésképtelensége.
b)
A hitelintézettel kötött hitel- és kölcsönszerződés adósának halála.
c)
A hitelkártyán felhalmozódott tartozás adósának keresőképtelensége vagy munkanélkülisége.
89.
Válassza ki a helyes választ! Kárbiztosítás esetén, ha ugyanazt az érdeket egymástól függetlenül több biztosító biztosítja, …
a)
a biztosítási szerződések a túlbiztosítás tilalmába ütköznek, és semmisek.
b)
az elsőként kötött biztosítási szerződés lesz érvényes, a később kötött biztosítási szerződések a túlbiztosítás tilalmába ütköznek, és semmisek.
c)
a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.
90.
A felelősségbiztosítás általános szabályait a _______________ határozza meg. Válassza ki a helyes választ!
a)
felelősségbiztosításról szóló Kormányrendelet
b)
Polgári Törvénykönyv
c)
a biztosítási szerződésekről szóló KIM (közigazgatási és igazságügyminiszteri) rendelet
91.
Válassza ki az igaz állítást!
a)
Felelősségbiztosítást csak felelős állást betöltő személyek köthetnek.
b)
A hatályos magyar jog szerint több szakmában is a működés feltétele a felelősségbiztosítás megléte.
c)
A felelősségbiztosítás alapján a biztosító mentesül a helytállási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
92.
Válassza ki a helyes választ! A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés jogszabályban meghatározott tartalmától a felek szerződése...
a)
sem a biztosított, sem a károsult hátrányára nem térhet el.
b)
a károsult hátrányára nem, de a biztosítottéra eltérhet.
c)
a diszpozitivitás elvének megfelelően szabadon eltérhet.
93.
Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítást a következő személyek köthetnek…
a)
csak természetes személy.
b)
csak jogi személy.
c)
természetes és jogi személy egyaránt.
94.
Melyik állítás igaz? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján…
a)
a biztosítottnak kizárólag hatályban tartási kötelezettsége van.
b)
a biztosítottnak kizárólag szerződéskötési kötelezettsége van.
c)
a biztosított kárbejelentési kötelezettségének 5 munkanap a határideje.
95.
Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén, ha a biztosított és a károsult egyezséget kötött, és összegszerűen megegyezett a kár mértékében, akkor a biztosító…
a)
köteles megtéríteni ezt az összeget a károsult részére akkor is, ha megítélése szerint a tényleges kár a megegyezett mértékűnél alacsonyabb volt.
b)
köteles megtéríteni ezt az összeget, ha az egyezséget tudomásul vette.
c)
mentesül a helytállási kötelezettsége alól.
96.
Mely időponttól terheli felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettség a gépjármű mindenkori üzembentartóját?
a)
Attól az időponttól fogva, hogy a gépjármű igazolhatóan elhagyta a gyártósort.
b)
A gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel (rendszámtáblával) való ellátásának időpontjától.
c)
A gépjármű forgalomból történő kivonásától.
97.
Kinek okozott károkra terjed ki a biztosító kockázatviselése a felelősségbiztosításban?
a)
A károsult által a biztosítottnak okozott károkra.
b)
A biztosított által a károsultnak okozott károkra.
c)
A károkozó által a biztosítottnak okozott károkra.
98.
Válassza ki a helyes választ! Felelősségbiztosítás esetén, ha a biztosított és a károsult között per van folyamatban, akkor…
a)
a biztosító a károsult oldalán beavatkozhat a perbe.
b)
a biztosító köteles megvárni a jogerős ítéletet, mielőtt kifizetné a biztosítási összeget.
c)
a biztosító a biztosított oldalán beavatkozhat a perbe.
99.
Kinek fizeti meg főszabály szerint a biztosító felelősségbiztosítás esetén a kártérítést?
a)
A biztosítottnak.
b)
A károsultnak.
c)
A biztosított bankszámláját vezető banknak.
100.
Mikor teljesít a biztosító a biztosított részére felelősségbiztosítás esetén?
a)
Ha a biztosított hitelt érdemlően bizonyítja, hogy nem jogellenesen okozta a kárt.
b)
Ha a biztosított a károsult igényét kielégítette, és követeli, hogy őt a biztosító kártalanítsa.
c)
Ha a károsult ismeretlen helyen tartózkodik.
Reset
