Hogyan nevezzük azt a műveletet, melynek célja valamely anyagból a nedvesség (legtöbbször oldószer-maradvány) eltávolítása?

(a)  

Hogyan mondjuk szakszóval: felületen való megkötődés?

(a)  

Hogyan nevezzük szakszóval: anyag belsejében való megkötődés, felszívódás?

(a)  

Melyik nélkülözhetetlen a szűréshez? (altípustól-mérettől-céltól függetlenül)

A rednszer csak akkor pontoz, ha abc sorrendbe is sikerül tenni!

1. ​ (a)   2. ​ (b)   3. ​ (c)  

nyerstermék tisztítására szolgáló igen hatékony művelet - szótári alakban

(a)  

bármely halmazállapotú anyagnak a szilárd kristályos szerkezetűvé alakítása

(a)  

alapvetően színes szennyeződések adszorbens segítségével való eltávolítása

(a)  

forrpontkülönbségen alapuló elválasztási módszer

(a)  

A(z) ​ (a)   : az eredeti folyadék amelyből szűréssel szándékozunk elválasztani a szennyezőket

A(z) ​ (b)   : a szűrőtölcsérből lecsepegő „szennyeződés mentes”folyadék

A(z) ​ (c)   : a szűrőpapíron visszamaradó nedves anyag, amely növeli a pórusméretet

A(z) ​ (d)   : az a minimális részecskeméret, amit a szűrőfelület már nem enged át

A(z) ​ (e)   : a szennyező anyag részecskemérete             

Az ábrán (1) jelöli a ​ (a)   talpat. A városi gáz, vagyis a ​ (b)   a ​ (c)   csövön (2) át érkezik meg. Az oxigén a ​ (d)   (3) segítségével jut be a ​ (e)   (4) nevű elembe. Az égő tetején található a láng. Ha túl nagy sebességgel érkezik a metán-levegő keverék, a gáz "leugorhat" az égőtől: ezt nevezik lángszakadásnak.

Az ábrán (1) jelöli a porcelán talpat. A városi gáz a ​ (a)   csövön (2) át érkezik meg. Az éghető anyag mennyiségét a ​ (b)   szelep (3), míg az oxigénét a ​​ (c)   szelep (4) segítségével állítjuk be, hogy ​ (d)   (4) nevű elemben megfelelő arányú keveréket hozzunk létre. Ez a mennyiségi szabályozás eredményezi, hogy a Teclu-égővel magasabb hőmérséklet és ​ (e)   kormozó láng érhető.

A ​ (a)   alapműveletek célja, hogy a kiindulási anyag minél finomabb eloszlású és egyenletesebb szemcseméretű legyen, hiszen így a kémiai folyamatok sokkal könnyebben, gyorsabban mennek végbe.

Az ​ (b)   „az anyag részecskéi közötti és/vagy részecskéin belüli összetartó erőket legyőző dezintegráló művelet, ami ​ (c)   erők hatására megy végbe. A keverés célja, a minta ​ (d)   , vagyis hogy a különböző, előzetesen elporított anyagok egymásban való eloszlása minél egyenletesebb legyen. A ​ (e)   pedig a szilárd szemcsés anyagoknak a darabok vagy szemcsék mérete szerint való mechanikai szétválasztását jelenti.

A ​ (a)   az a művelet, melynek során valamely anyagi rendszerrel hőállapotát vagy halmazállapotát megváltoztatjuk. Két típusa van a ​ (b)   és a ​ (c)   . Az előbbi eszközei lehetnek a gázégők ill többféle ​ (d)   eszköz (pld.: kráter/ fűtőkosár vagy melegítőlap, de akár ​ (e)   lámpa is).

gravitációs erőtérben történ szétválasztási művelet ,

amely művelettel heterogén rendszerek (emulziók és szuszpenziók)

választhatók szét

(a)  

centrifugális erőtérben történ szétválasztási művelet ,

amely művelettel bizonyos heterogén rendszerek, jellemzően nehezen szűrhető/ülepíthető csapadék anyalúgtól való

elkünönítésére szolgál

(a)  

Szűrésnek az a műveletet, amelynek során olyan áteresztő rétegen eresztjük át a szilárd-cseppfolyós anyagok keverékét, amely csak a folyékony komponens, vagyis az ​ (a)   számára átjárható. Feltétele : a szűrőfelület ​ (b)   átmérője kisebb legyen a szilárd anyag szemcsenagyságánál. A szűrőfelületen található, elválasztott szilárd anyag a ​ (c)   , vagy ​ (d)   , a tiszta, szűrt folyadék a ​ (e)   .

a szárítás egy módja, ami speciális vákuumban fagyasztással történik.

(a)  

Az ​ (a)   olyan elválasztási művelet, amely során a folyadék vagy szilárd fázisú keverék adott komponensét egy másik ​ (b)   fázisba viszik át. Az extrakciós alapműveletet, más néven kioldást. Az extrakció (kivonás) megoszláson alapuló elválasztási módszer. A lehetséges fázisoknak megfelelően - folyadék+folyadék, - folyadék+szilárd, - folyadék+gáz, -gáz+szilárd csoportokra lehet osztani. ​ ​ ​ (c)   ​ (d)