wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

Reneszánsz + Verstan _Tizedik

Total questions: 32

Worksheet time: 3hrs 40mins

Name
Class
Date
1.

Igaz vagy hamis?

 

A középkor/ közbeeső kor/ media aetas mint elítélő megnevezés a reneszánsz idején jött létre, mivel úgy vélték, a középkor eltávolodott az általuk csodált antikvitás örökségétől, és a hanyatlás barbár és sötét korszaka volt.

a)

igaz

b)

hamis

2.

Igaz vagy hamis?

 

A reneszánsz nem utasította el a kereszténységet, csak az igazi kereszténységhez akart visszatérni. Ezért nemcsak az antik szövegek, hanem a Biblia eredeti szövegeinek felkutatását is szorgalmazta.

a)

igaz

b)

hamis

3.

Igaz vagy hamis?

 

A reneszánsz színjátszás továbbra is kizárólag latin nyelvű darabok előadását folytatta.

 

a)

igaz

b)

hamis

4.

Igaz vagy hamis?

 

A reneszánsz idején megkérdőjeleződik az a szemlélet, miszerint a világ és az idő körforgásszerű (ciklikus), s ez a fejlődés élményéhez juttatja a kor emberét.

a)

igaz

b)

hamis

5.

Igaz vagy hamis?

 

A humanista alkotók legfontosabb alapelve az imitáció, azaz a klasszikus elődök követése volt.

 

a)

igaz

b)

hamis

6.

Igaz vagy hamis?

 

A németalföldi reneszánsz festészet (északi reneszánsz) derűs szemléletű volt, az alakokat általában meztelen szépségükben ábrázolta.

a)

igaz

b)

hamis

7.

A humanista tudós:

-klasszikus műveltséggel rendelkezik

-fáradhatatlanul kutatja az antik görög és latin irodalom alkotásait

-valószínűleg tud ógörögül és gyakran fordítja latinra az ógörög szövegeket

-jártas ezekben a tudományokban: grammatika, retorika, dialektika

-sokoldalúan képzett, érdeklődő, kíváncsi ember, aki az élet minden területén képes helytállni

a)

igaz

b)

hamis

8.

 

Igaz vagy hamis?

 

A reformáció, bár szembefordult a katolicizmussal, paradox módon mégis a vallás szerepét erősítette meg. Ugyanakkor az anyanyelvűség és a műveltség széles terjesztésével (iskolák, nyomdaalapítások) hozzájárult a reneszánsz kultúra terjedéséhez.

 

a)

igaz

b)

hamis

9.

Már a korai reneszánsz idején megjelent a ______________ igénye: Giotto a térmélységet a közeli-telített és a távolabbi-tompább színek használatával érte el, Masaccio már a rövidülés elvét is alkalmazta

 

a)

távlati ábrázolás (perspektíva)

b)

kontrasztos ábrázolás

c)

idealizált ábrázolás

 

10.

A főúri reneszánsz alatt azt értjük, hogy…

a)

a reneszánsz kultúra termelője elsősorban a polgárság volt.

b)

Itáliától eltérően Közép-Európában a humanista kultúra korai megjelenése királyi vagy fejedelmi udvarokhoz, egyházi központokhoz  kötődött.

11.

Az 1300-as évektől kezdődő gazdasági fejlődés következtében fellazulnak a feudális kötöttségek, és új társadalmi réteg jelenik meg:

a)

a polgárság

b)

a nemesség

c)

a zsellérek

d)

a jobbágyság

12.

A reneszánsz a követendő mintát __________________találta meg.

a)

az antikvitásban

b)

a korai középkorban

c)

a kései középkorban

d)

a keleti kultúrákban

13.

A reneszánsz művész a következő alapelveket (célokat) tartja szem előtt:

a)

a valóság tükrözése

b)

az eszményítés (idealizálás) elve

c)

a harmonikus, arányos megformálás elve

d)

Isten magasztalása, anonimitás, ez evilági élet nyomorának ábrázolása

14.

 

A reneszánsz kb. a _______századtól a ________ század közepéig tartó művelődéstörténeti korszak és korstílus.

a)

14.

16.

b)

13.

16.

c)

14.

17.

15.

 

A középkori hangzáshoz képest a reneszánsz zene egyik nagy újdonsága a_____________ megjelenése.

a)

hangszerek

b)

polifónia (többszólamúság)

c)

gregorián ének

16.

A reneszánsz művészek  úgy vélték: a művészi alkotás a természet és a valóság tükrözése kell legyen. De a a művésznek nem mechanikusan, hanem válogatva, értelmezve kell  visszatükrözni a valóságot (azaz a valóság szebbik, szerethetőbb részét kell megmutatni a lehető legszebb formájában).

a)

igaz

b)

hamis

17.

Az itáliai reneszánsz festészet híres alkotói például:

a)

Donatello, Michelangelo Buonarotti, Brunelleschi

b)

Van Eyck testvérek, Albrecht Dürer, Hans Holbein, Hieronymus Bosch, Pieter Bruegel

c)

Sandro Botticelli, Andrea Mantegna, Michelangelo Buonarotti, Raffaello Santi, Tiziano Vecelli

18.

A reneszánsz építészet az antik minták hatására a gótika vízszintes tagoltsága helyett a függőleges irányt hangsúlyozza.

a)

hamis

b)

igaz

19.

 

Melyik fogalommal kötnéd össze az alábbiak közül?

ideális állam

a)

 

anyanyelv, nemzeti nyelv használata

b)

 

utópia

c)

 

Vissza a Szentíráshoz!

d)

 

Giorgio Vasari

20.

 

Mivel kötnéd össze az alábbiak közül?

reformáció

a)

 

anyanyelv, nemzeti nyelv használata

b)

 

utópia

c)

 

visszatérni a Szentírás eredeti szövegéhez

d)

 

Giorgio Vasari

21.

Mivel kötnéd össze az alábbiak közül?

heliocentrikus világkép

a)

Giorgio Vasari

b)

Kopernikusz

c)

Martin Luther

22.

Amikor a beszédhelyzetet kell vizsgálnunk egy versben, arra keressük a választ, hogy:

a)

-mit tudunk meg a lírai én személyéről?

-kinek a nevében, milyen szerepben szólal meg a beszélő?

-kihez szól a beszélő? magánbeszéd vagy megszólít más szereplőt is?

-megidézi-e a szöveg a megalkotott másik alak(ok) válaszát, beszédét?

-milyen a megszólító és a megszólított viszonya?

-mit állapíthatunk meg a résztvevőkről, a megszólalás körülményeiről, a nyelvhasználatról, a megszólalás céljáról?

b)

-körvonalazódik-e a versben egy elképzelhető emberi szituáció?

-vannak-e a versben a vers megszületésével kapcsolatos fiktív vagy valós tér- és időmozzanatokra való utalások?

-milyen „díszlet” körvonalazódik a versben?

-megjelöli-e vers beszélője megjelöli viszonyát tárgyához?

23.

Amikor a vershelyzetet kell vizsgálnunk egy versben, arra keressük a választ, hogy:

a)

-mit tudunk meg a lírai én személyéről?

-kinek a nevében, milyen szerepben szólal meg a beszélő?

-kihez szól a beszélő? magánbeszéd vagy megszólít más szereplőt is?

-megidézi-e a szöveg a megalkotott másik alak(ok) válaszát, beszédét?

-milyen a megszólító és a megszólított viszonya?

-mit állapíthatunk meg a résztvevőkről, a megszólalás körülményeiről, a nyelvhasználatról, a megszólalás céljáról?

b)

-körvonalazódik-e a versben egy elképzelhető emberi szituáció?

-vannak-e a versben a vers megszületésével kapcsolatos fiktív vagy valós tér- és időmozzanatokra való utalások?

-milyen „díszlet” körvonalazódik a versben?

-megjelöli-e vers beszélője megjelöli viszonyát tárgyához?

24.

 

Ha a vers formáját vizsgáljuk, akkor ezt kell vizsgálnunk:

 

-

 

a)

-a szakaszok viszonya

-a szakaszokon belüli egységek egymáshoz való viszonya

-a vers logikája, lehetséges építkezési elvek, pl. linearitás, tér- és időszerkezet, keretesség, párhuzamosság, ellentétezés/ értékszembesítés, ismétlődés, szimmetria ↔ aszimmetria stb.

b)

-strófák (pl. hány szakasz)

-strófaszerkezet (pl. hány sor alkot egy szakaszt)

-sorok szótagszáma

-rímek

-versritmus

-zeneiség

25.

Az alábbi műfaj neve:

 

Ø Fájdalmas, panaszos hangú lírai műfaj.

Ø Alapélménye az elmúlás, a boldogság elvesztésének, illetve elérhetetlenségének élménye.

Ø Gyakori benne az idő- és értékszembesítés.

Ø A költő látja, hogy a valóság és az ideál között milyen hatalmas távolság feszül, az ideál rendre alulmarad a valósággal szemben és ezt a lírai én rezignáltan, lemondóan veszi tudomásul.

Ø A versben domináló szomorúság a vers végén sokszor feloldódik.

a)

elégia

b)

episztola

c)

epigramma

d)

dal

26.

Az alábbi műfaj neve:

Ø Lírai műfaj; magasztos tárgy és ennek megfelelően emelkedett hangnem jellemzi.

Ø Magasrendű, fennkölt témáról (istenek, ember és a haza sorsa, egy érzés, eszmény, magatartás) szól.

Ø Tárgya szerint lehet: egyéni és közösségi.

Ø Módszere szerint: dicsőítő és bölcselkedő.

Ø Címzettje és megszólítottja gyakran egy jelentős személyiség vagy egy allegorikus fogalom.

a)

himnusz

b)

óda

c)

elégia

d)

rapszódia

27.

Az alábbi műfaj neve:

Ø Emelkedett, gyakran extatikus hangú, kötetlen szerkezetű, formájú és ritmusú lírai műfaj.

Ø Zaklatottság, az érzelmek és a gondolatok szenvedélyes hullámzása jellemzi.

Ø Részei nem logikailag, hanem a képzelet, az asszociációk és az érzelmek törvényszerűségeit követve kapcsolódnak egymáshoz.

Ø A romantika különösen kedvelte.

V

a)

elégia

b)

óda

c)

rapszódia

d)

szonett

28.

Milyen szóképek/alakzatok az alábbiak?

 

 ütni készül ökle csontos buzogánya

kezed elalvó nyírfaág

 de nagy kofa ez a gyerek

 elmúlt az arany tó az égről

 

a)

megszemélyesítés

b)

metafora

c)

ellentét

d)

szinesztézia

29.

Milyen szóképek/alakzatok az alábbiak?

 

fehér csönd

bársony takaró

édes beszéd

füstízű

karcos tekintet

érdes hang

 

a)

oxymoron

b)

szinesztézia

c)

metonímia

d)

megszemélyesítés

30.

Milyen szókép/ alakzat?

„itt leül, ott lefekszik, ablakba kihajol, legyeket riaszt

 „tündököl tető, ég, fa, fű

 

 

a)

felsorolás

b)

fokozás

c)

halmozás

31.

Milyen szókép/ alakzat?

„Koldus-szegény királyi gazdagon:

 részeg vagyok és mindig szomjazom.”  

              (Shakespeare)

a)

evokáció

b)

paradoxon

c)

költői kérdés

d)

felsorolás

32.

Milyen szóképek/ alakzatok?

„Fejem fölé a csillagok jeges tüzet kavarnak”    (Pilinszky)   

        

„…hogy szeretlek, te édes mostoha!” (József A.)

  

a)

oxymoron 

b)

allegória  

c)

ellipszis  

d)

metonímia