Az első világháború alatt nem folyt repülőgépgyártás Magyarországon.

Az első világháborúban azért okozott komoly gondot az élelmezés, mert még nem ismerték a konzerveket.

Az első világháborúban kifejlesztett rohamsisakok a fejet ért golyótalálatok miatt fejlesztették ki.

A harckocsit kizárólag a nyugti fronton vetették be.

Az első világháborúban még nem volt tankcsata – erre csak a második világháborúban került sor (pl. Kurszk).

Az első világháború idején semmiféle egyezmény nem vonatkozott még a hadifoglyokra.

Az első világháborúban alkalmazták először a lángszórót.

A lángszóró kifejlesztésében egy magyar feltaláló is részt vett.

Franciaország és az Osztrák-Magyar Monarchia katonái estek el a legnagyobb számban az első világháborúban.

1915-ben a németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdettek.

Az első világháborúban már nem használták a léghajót hadászati célokra.

Az első világháborúban még nem használtak aknákat.

Az első világháború legtöbb áldozatot követelő csatája a verduni volt.

Az első világháború első ismert áldozata magyar volt.

Adolf Hitler megsebesült egy gáztámadás során az első világháborúban.

Az első világháború idején munkába álló nőket anyagilag megbecsülték– ekkoriban ugyanannyi, sőt nem egyszer magasabb fizetést kaptak férfi társaiknál.

Az első világháború kitörésekor Magyarországon kivétel nélkül minden politikai párt támogatta a háborút.

Magyarországon a frontról hazatérő férj akkor sem válhatott el, ha időközben felesége elhagyta vagy megcsalta.

A rokkantakat, árvákat és hadiözvegyeket csak az első világháborút követően kezdték segélyezni a különféle szervezetek.

A háborús propaganda a gyermekjátékok világát sem kerülte el.

Az első világháború idején jegyrendszert vezettek be Magyarországon.

A második világháborúval ellentétben az első világháborúban Magyarország nem vált hadszíntérré.

Az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia a harangok beolvasztásával oldotta meg rézszükségletét.

Az első világháború kitörésekor mindenki gyors lefolyású katonai konfliktusra számított.

Az első világháborúban a felsőbb társadalmi osztályokból elenyésző volt az áldozatok száma.

A Ferenc Ferdinándot meggyilkoló Gavrilo Princip nem élte meg a háború végét.

A katonák szórakoztatására a magyar hadvezetés frontszínházat szervezett, ahol különféle darabokat adtak elő a lövészárokban megfáradt férfiak számára.

A presszókávé feltalálója harcolt az első világháborúban.

Az első világháború idején nem működött Budapesten filmszínház (mozi).

Az első világháború idején egy népszerű fővárosi kiállításon mutatták be a hátországnak a lövészárkot.

Az első világháború idején jöttek divatba a rövidebb női szoknya, a bubifrizura és a fejbe húzott kalapok.

Az első világháború idején a haditudósításokat nem cenzúrázták.

1914 karácsonyán elhallgattak a fegyverek és a katonák a nyugati fronton közösen ünnepeltek.

Az első világháború nem jelent meg témaként a magyar költészetben.

Az első világháború hadszínterein a katonák nem vehettek részt szentmisén.

A frontkatonákhoz nem jutottak el a korabeli sajtótermékek.

Stróbl Alajos szobrászművész ötvennyolc évesen, önként vonult be katonának.

Az első világháború idején 1916-ban Berlinben voltak a nyári olimpiai játékok.

Az olasz front halottjainak emlékét ma is őrzik közös katonai temetők.

A modern értelemben vett plasztikai sebészet az első világháborúban született meg.

Az első világháború idején alkalmazták először az óraátállítást annak érdekében, hogy értékes energiát takaríthassanak meg vele.

Az első világháború idején még nem használtak karórát.

Az első világháború sebesült katonáin azért is volt nehéz segíteni, mert nem ismerték még a vérátömlesztés orvosi eljárását.

Az első világháború idején komoly gondot okoztak a különféle nemi megbetegedések a katonaság körében.

A világégést követő spanyolnátha több áldozatot szedett, mint maga a háború.

Az Osztrák-Magyar Monachiában 18 éves kor fölött hadba kellett vonulni.

A géppuskát az első világháborúban alkalmazták először.

Az első világháborúban tenyésztettek külön erre a célra hírvivő galambokat.

Mai napig azt az elvet alkalmazzák a sürgősségi betegellátásban tömegbaleset vagy katasztrófa esetén, melyet az első világháborúban dolgoztak ki.