NEW
Font size
WorksheetsPetőfi idézetek
Total questions: 17
Worksheet time: 9mins
Mit ugattok, mit haraptok/Engemet, hitvány ebek!/Torkotokba, hogy megfúltok,/Oly kemény koncot vetek.
A természet vadvirága
Dalaim
A borozó
A XIX. század költői
Nem virítok számotokra,/Árva finnyás kóficok!/Kiknek gyönge, kényes, romlott/Gyomra mindjárt háborog;
A természet vadvirága
Dalaim
A borozó
A XIX. század költői
Gondüző borocska mellett/Vígan illan életem;/Gondüző borocska mellett,/Sors, hatalmad nevetem.
A természet vadvirága
Dalaim
A borozó
A XIX. század költői
Ha harmat vagy: én virág leszek./Harmat leszek, ha te napsugár vagy.../Csak, hogy lényink egyesüljenek.
A természet vadvirága
Dalaim
Fa leszek, ha...
A XIX. század költői
Hogyha már nem szeretsz,/Az isten áldjon meg,/De ha még szeretsz, úgy/ezerszer áldjon meg!
A természet vadvirága
Dalaim
Fa leszek, ha...
Reszket a bokor...
Eszembe jutottál,/Kicsiny kis leányka,/Te a nagy világnak/Legnagyobb gyémántja!
A természet vadvirága
Dalaim
Fa leszek, ha...
Reszket a bokor...
E hangok, melyeket ha hallanának,/A száraz téli fák,/Zöld lombokat bocsátanánakAzt gondolván,/Hogy itt már a tavasz,/Az ő régen várt megváltójok,
A természet vadvirága
Minek nevezzelek?
Fa leszek, ha...
Reszket a bokor...
Legyek fa, melyen villám fut keresztül,/Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül;/Legyek kőszirt, mit a hegyről a völgybe/Eget-földet rázó mennydörgés dönt le... -
A természet vadvirága
Egy gondolat bánt engemet...
A XIX. század költői
Reszket a bokor...
S ha ajkam örömteli végszava zendül,/Hadd nyelje el azt az acéli zörej,/A trombita hangja, az ágyudörej,/ holttestemen átFújó paripák/Száguldjanak a kivívott diadalra,/S ott hagyjanak engemet összetiporva. -
A természet vadvirága
Egy gondolat bánt engemet...
A XIX. század költői
Reszket a bokor...
Ne fogjon senki könnyelműen/A húrok pengetésihez!/Nagy munkát vállal az magára,/Ki most kezébe lantot vesz.
A természet vadvirága
Egy gondolat bánt engemet...
A XIX. század költői
Reszket a bokor...
Előre hát mind, aki költő,/A néppel tűzön-vízen át!/Átok reá, ki elhajítja/Kezéből a nép zászlaját.
A természet vadvirága
Egy gondolat bánt engemet...
A XIX. század költői
Reszket a bokor...
Ha majd a szellem napvilága/Ragyog minden ház ablakán:/Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,/Mert itt van már a Kánaán!
A természet vadvirága
Egy gondolat bánt engemet...
A XIX. század költői
Reszket a bokor...
Ej galambom, milyen puha a keble!/Hadd nyugodjam csak egy kicsit fölötte;/Úgyis kemény ágyam lesz az éjszaka,/Messze lakom, nem érek még ma haza.
A természet vadvirága
A borozó
Hortobágyi kocsmárosné
Reszket a bokor...
Elhull a virág, eliramlik az élet.../Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!/Ki most fejedet kebelemre tevéd le,/Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
A természet vadvirága
Egy gondolat bánt engemet...
Szeptember végén
Reszket a bokor...
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,/Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,/De látod amottan a téli világot?/Már hó takará el a bérci tetőt.
A természet vadvirága
Egy gondolat bánt engemet...
Szeptember végén
Reszket a bokor...
Mert az az ősz olyan gondatlan rosz gazda;/Amit a kikelet/És a nyár gyüjtöget,/Ez nagy könnyelmüen mind elfecséreli,
A természet vadvirága
A puszta, télen
Szeptember végén
Reszket a bokor...
Mint kiűzött király országa széléről,/Visszapillant a nap a föld pereméről,/Visszanéz még egyszerMérges tekintettel,/S mire elér a szeme a tulsó határra,/Leesik fejéről véres koronája.
A természet vadvirága
Egy gondolat bánt engemet...
A XIX. század költői
A puszta, télen
