Wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

test4

Total questions: 69

Worksheet time: 45mins

Name
Class
Date
1.

Kérdés: Hogyan hívhatjuk még a fekete doboz tesztelést?

a)

Funkcionális tesztelés

b)

Iron-box testing

c)

Black-box testing

d)

Glass-box testing

e)

White-box testing

2.

Kérdés: Hogyan hívhatjuk még a fehér doboz tesztelést?

a)

Strukturális tesztelés

b)

White-box testing

c)

Iron-box testing

d)

Sand-box testing

e)

Glasses-box testing

3.

Kérdés: Az alábbiak közül mely állítás igaz?

a)

Funkcionális tesztelés esetén a szoftvert bemeneti értékekkel látjuk el és figyeljük a kapott kimeneti értékeket.

b)

Funkcionális tesztelés esetén a szoftvert a külső viselkedésében vizsgáljuk.

c)

Funkcionális tesztelés esetén a szoftver összes specifikált funkciójának vizsgálata a cél.

d)

Funkcionális tesztelés esetén a szoftver modulok (funkciók) tárgykódjának helyességét vizsgáljuk.

e)

Funkcionális tesztelés esetén a szoftver kódjának logikai felépítését vizsgáljuk.

4.

Kérdés: Az alábbiak közül mely állítás igaz?

a)

Strukturális tesztelés esetén a szoftver forráskódját vizsgáljuk.

b)

Strukturális tesztelés esetén a szoftver belső működésének a végigkövetése a cél.

c)

Strukturális tesztelés esetén a szoftvert bemeneti értékekkel látjuk el és figyeljük a kapott kimeneti értékeket.

d)

Strukturális tesztelés esetén a szoftver összes specifikált funkciójának vizsgálata a cél.

e)

Strukturális tesztelés esetén a szoftver modulok minél több bemenettel való ellátása a cél.

5.

Kérdés: Mely tesztelési módszer vázlatos diagramja látható a képen?

a)

Funkcionális tesztelés

b)

Black-box testing

c)

Iron-box testing

d)

Glass-box testing

e)

Sand-box testing

6.

Kérdés: Mely tesztelési módszer vázlatos diagramja látható a képen?

a)

Strukturális tesztelés

b)

Üvegdoboz tesztelés

c)

White-box testing

d)

Iron-box testing

e)

Sand-box testing

7.

Kérdés: Az alábbi ábra esetén miként nevezné el a függőleges tengelyt?

a)

További hibák létezésének valószínűsége.

b)

További hibák száma.

c)

Szoftver modulok száma.

d)

Modul komplexitás mértéke.

e)

Kódméret KLOC-ban.

8.

Kérdés: Tegyük fel, hogy egy szoftver két modulból épül fel: A és B modul. Az A modulban eddig két hibát találtunk, a B modulban pedig nyolcat. Glenford Myers megfogalmazása szerint mely állít helyes?

a)

Ha a B modult még nem vizsgáltuk meg alaposan, akkor nagyobb valószínűséggel találunk a B modulban hibát, mint az A modulban.

b)

Mivel az A modulban lényegesen kevesebb hibát detektáltunk, mint a B modulban, ezért nagyobb a valószínűsége, hogy az A modulban további hibákat találunk.

c)

Mivel az A modulban lényegesen kevesebb hibát detektáltunk, mint a B modulban, ezért nagyobb a valószínűsége, hogy az A modulban további hibákat találunk.

d)

Pusztán a már detektált hibák számából nem lehet becslést adni a szoftver modulokban található felfedetlen hibák számára.

9.

Kérdés: Az integrációs tesztelésnek milyen megoldásai léteznek?

a)

Együttes tesztelés

b)

Big bang testing

c)

Inkrementális tesztelés

d)

Strukturális tesztelés

e)

Funkcionális tesztelés

10.

Kérdés: Mit jelent egy modul izolált tesztelése?

a)

A modult a környezetéből kiragadva, függőségeit helyettesítve teszteljük.

b)

A modult mindentől függetlenül, önmagában teszteljük.

c)

A modult oly módon teszteljük, hogy annak forráskódját a tesztelés során teljes mértékben bejárjuk.

d)

A tesztelés során csak a bemeneti értékekre adott kimeneti értékeket vesszük figyelembe.

11.

Kérdés: Az alábbi ábra esetén miként nevezné el a tesztelt modult hívó modult, és a tesztelt modul által hívott modulokat?

a)

A tesztelt modult a meghajtó modul hívja.

b)

A tesztelt modul a csonk modulokat hívja.

c)

A tesztelt modult a fő modul hívja.

d)

A tesztelt modul az izolált modulokat hívja.

e)

A tesztelt modult a szülő modul hívja.

12.

Kérdés: Mi igaz a meghajtó modul esetén?

a)

Egy modul izolált ellenőrzése során használjuk.

b)

A tesztelendő modult meghívó modult helyettesítjük vele.

c)

A tesztelendő modul információt szolgáltat a meghajtó modul számára.

d)

Együttes tesztelés során, azon belül a hívási hierarchia szerinti vizsgálatnál használjuk.

e)

A tesztelendő modult helyettesítjük vele.

13.

Kérdés: Mi igaz a csonk modul esetén?

a)

A csonk modulnak az esetek többségében valamilyen számítást is kell végeznie, mielőtt visszaadná a vezérlést a hívó félnek

b)

Előfordulhat, hogy a csonk modulok hívása több szinten keresztül zajlik.

c)

Érdemes külön meghajtó modult írni a fehér és fekete dobozos tesztelés esetén

d)

Egy meghajtó modulnak kettős feladata van: meghívja a tesztelendő modult és ellátja vezérlési paraméterekkel.

e)

A csonk modulnak elegendő csupán visszaadnia a vezérlést a hívó fél számára, ezzel tesztelhető, hogy megfelelően működik kapcsolatok

14.

Kérdés: Mely állítás igaz?

a)

Az együttes tesztelést célszerű használni, ha a rendszer működése jól áttekinthető.

b)

Az együttes tesztelést célszerű használni, ha a fejlesztés magas minőségi szinten, a hibaelkerülési elvek messzemenő betartásával ment végbe

c)

Az együttes tesztelés hátránya a hibalokalizálás nehéz kivitelezhetősége.

d)

Az együttes tesztelést a gyakorlatban nem alkalmazzuk, csupán szemléltető eszközként használjuk a big bang káros következményeinek bemutatására.

e)

Az együttes tesztelést csak olyan esetben célszerű használni, ha a modulok kellő körültekintéssel lettek tesztelve, beleértve a modulok kapcsolatát megvalósító interfészeket is.

15.

Kérdés: Egy inkrementális tesztelés első három fázisa látható. Mi mondható el róla?

1) {A, B} modulok: T1, T2, T3 tesztek.

2) {A, B, C} modulok: T1, T2, T3, T4 tesztek.

3) {A, B, C, D} modulok: T1, T2, T3, T4, T5 tesztek.

a)

Ezt a tesztelési módszert regresszív tesztelésnek nevezzük.

b)

Ezt a tesztelési módszert regressziós tesztelésnek nevezzük.

c)

Ezt a tesztelési módszert visszaható tesztelésnek nevezzük.

d)

Ezt a tesztelési módszert architekturális tesztelésnek nevezzük.

e)

Ezt a tesztelési módszert rekurzív tesztelésnek nevezzük.

16.

Kérdés: Vegyük az alábbi inkrementális tesztelés első kettő fázisát. Tegyük fel, hogy az első menetben az A és a B modulok tesztelésére szolgáló T1 teszt sikeresen lezajlott, nem talált hibát. Előfordulhat, hogy a második menetben T1 mégis talál hibát? 1) {A, B} modulok: T1 teszt. 2) {A, B, C} modulok: T1, T2, T3, T4 tesztek

a)

Igen, a beépülő C modul kölcsönhatásai végett újabb hibák kerülhetnek felszínre az A és B modulban.

b)

Igen, a beépülő C modul szintén tartalmazhat hibákat, amiket kimutathat a T1 teszt.

c)

Nem, a második menetben T1 teszt nem kerül végrehajtásra, csak az újonnan belépő T2, T3 és T4 tesztekkel vizsgálunk.

d)

Attól függ, hogy a beépítésre került C modul milyen kapcsolatban áll az A és a B modulokkal.

e)

Nem, mert a T1 teszt kizárólag az A és a B modul kapcsolatát vizsgálja, ezért a további modulok beépítése nincs kihatással.

17.

Kérdés: Előfordulhat, hogy tesztelés során nincs szükség meghajtó modulokra csak csonk modulokra?

a)

Igen, top-down integrálás esetén az elkészült és letesztelt modulok használhatóak meghajtóként.

b)

Igen, ha az tesztelt modul működése egyértelműen specifikált, akkor elhagyható a meghajtó modul.

c)

Igen, ha strukturális tesztelést használunk, elegendő csak csonk modulokat készíteni.

d)

Nem, meghajtó modulra mindig szükség van. Csak olyan fordulhat elő, hogy további csonkok nem szükségesek.

e)

Nem, a meghajtó és csonk modulokra egyaránt szükség van, hogy a tesztelendő modul teljes környezetet helyettesíteni tudjuk.

18.

Kérdés: Előfordulhat, hogy tesztelés során nincs szükség csonk modulokra csak meghajtó modulokra?

a)

Igen, bottom-up integrálás esetén az elkészült és letesztelt modulok használhatóak csonkként.

b)

Igen, ha az tesztelt modul működése egyértelműen specifikált, akkor elhagyható a csonk modul.

c)

Igen, ha strukturális tesztelést használunk, elegendő csak meghajtó modulokat készíteni.

d)

Nem, csonk modulra mindig szükség van. Csak olyan fordulhat elő, hogy további meghajtók nem szükségesek

e)

Nem, a meghajtó és csonk modulokra egyaránt szükség van, hogy a tesztelendő modul teljes környezetet helyettesíteni tudjuk.

19.

Kérdés: Mi igaz az alábbi jelölés esetén? MH(2) = {A, B, CS(E), CS(C), CS(D)}

a)

Top-down tesztelésről van szó.

b)

Az integrálási folyamatban eddig két lépést tettünk meg.

c)

Az adott fázisban három csonk modul található.

d)

Az adott fázisig az A modul már biztosan le lett tesztelve.

e)

Bottom-up tesztelésről van szó.

20.

Kérdés: Mi igaz az alábbi jelölés esetén? MH(4) = {E, B, M(B)}

a)

Bottom-up tesztelésről van szó.

b)

Az adott fázisban egy meghajtó modul található.

c)

Az adott fázisban E modul már biztosan le lett tesztelve.

d)

Top-down tesztelésről van szó.

e)

Az integrálási folyamatban eddig három lépést tettünk meg.

21.

Kérdés: Mikor érdemes a bottom-up építkezést használni inkrementális tesztelés esetén?

a)

Ha a komolyabb hibák lent keletkeznek a hierarchiában.

b)

Ha a komolyabb hibák fent keletkeznek a hierarchiában.

c)

Ha a modulok túlnyomó többsége a hierarchia tetején található.

d)

Ha a modulok túlnyomó többsége a hierarchia alján található.

22.

Kérdés: Mi a szendvics tesztelés?

a)

A top-down és bottom-up megközelítés egyszerre történő alkalmazása.

b)

Az összes modul egy menetben történő, együttes tesztelése.

c)

A modulok izolált módon történő tesztelése.

d)

A modulok véletlenszerű tesztelése és integrálása.

e)

Inkrementális tesztelés esetén a lentről felfelé történő tesztelési módszer.

23.

Kérdés: Az alábbiak közül mely igaz?

a)

Együttes tesztelésnél a modulokat izolált módon kell tesztelni.

b)

Inkrementális tesztelés esetén nincs szükség meghajtó és csonk modulok együttes alkalmazására.

c)

Együttes tesztelés esetén beszélhetünk top-down és bottm-up megközelítésről.

d)

Együttes tesztelés esetén kevesebb segédprogram megírására van szükség, mint inkrementális tesztelés esetén.

e)

Inkrementális tesztelésnél a modulokat izolált módon kell tesztelni.

24.

Kérdés: Az alábbiak közül mely igaz?

a)

A modulok közti interfészek hibái korábban kiderülnek az inkrementális tesztelésénél, mint az együttes tesztelés esetén.

b)

Az inkrementális tesztelésnél könnyebb lokalizálni a hibákat, mint az együttes tesztelésnél.

c)

Együttes tesztelés esetén lehetséges párhuzamosítani a teszteléseket.

d)

Az inkrementális tesztelésnél minden modulhoz el kell készíteni annak környezetét meghajtó és csonk modulok formájában.

e)

Ha egy hibát észlelünk az együttes tesztelés esetén, az mindig az új modulban vagy annak valamely kapcsolatában gyökeredzik.

25.

Kérdés: Egy készülő operációs rendszert szeretnénk tesztelni inkrementális módszerrel. Milyen megközelítésben lenne célszerű elvégezni a tesztelést és miért?

a)

A rendszert bottom-up módszerrel célszerű tesztelni, mert az operációs rendszerek tipikusan réteg szervezésű szoftverek.

b)

A rendszert top-down módszerrel célszerű tesztelni, mert az operációs rendszerek komplexitása jellemzően a hierarchia alsóbb rétegeibe szerveződik.

c)

A rendszert big bang módszerrel célszerű tesztelni, mert így a hibák jelentős hányada könnyen lokalizálható.

d)

A rendszert szendvics módszerrel célszerű tesztelni, mert így a tesztelés könnyen párhuzamosítható, amit egy ilyen volumenű szoftver tesztelése egyértelműen megkíván.

26.

Kérdés: Mi a komponens alapú fejlesztés?

a)

Egy olyan folyamat, amelyben egymástól független komponenseket tervezünk be és integrálunk egy közös szoftver rendszerbe.

b)

Egy olyan szoftver fejlesztési megközelítés, ahol olyan újra felhasználható modulokat gyártunk, melyek különböző rendszerekbe beépíthetőek

c)

Egy olyan szoftver fejlesztési megközelítés, ahol olyan újra felhasználható modulokat gyártunk, melyek különböző rendszerekbe beépíthetőek

d)

Ebben a megközelítésben a szoftver rendszert nem egy menetben készítjük el, hanem úgynevezett komponenseket írunk iteratív módon.

27.

Kérdés: Mi jellemzi a komponens alapú fejlesztést?

a)

A komponensek az interfészükkel vannak specifikálva.

b)

Minden komponens tartalmaz interfészt.

c)

A komponensek szabványa előírja, hogy miként kell kommunikálni a komponenseknek.

d)

A komponensek szabványosítva vannak, mely előírja a programozási nyelvüket is.

e)

A komponensek middleware szoftverek segítségével kommunikálnak egymással.

28.

Kérdés: Mi igaz a middleware esetén?

a)

Egymástól független elemek együttműködésére használjuk.

b)

Egy middleware például a CORBA.

c)

Egy middleware például az EJB.

d)

Arra használjuk, hogy egy régi technológiával készült szoftver komponens kapcsolatba tudjon lépni modernebb komponensekkel is.

e)

A szoftver komponensek között helyezkedik el, másik megnevezése az interfész.

29.

Kérdés: Ian Sommerville szerint milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy szoftver komponensnek?

a)

Szabványosított

b)

Független

c)

Beépíthető

d)

Módosítható

e)

Hatékony

30.

Kérdés: Ian Sommerville szerint milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy szoftver komponensnek?

a)

Telepíthető

b)

Dokumentált

c)

Újra-felhasználható

d)

Tesztelhető

e)

Karbantartható

31.

Kérdés: Mit írna a betűkkel jelzett helyekre?

a)

A: komponens, B: igénylési interfész, C: szolgáltatási interfész

b)

A: interfész, B: bemeneti kapcsolatok, C: kimeneti kapcsolatok

c)

A: middleware, B: igénylő komponens, C: kiszolgáló komponens

d)

A: modul, B: fan-in, C: fan-out

32.

Kérdés: Mi igaz az alábbi ábra esetén?

a)

Az ábrán komponensek és interfészeik viszonya látható.

b)

Az ábrán 6 szolgáltatási interfész látható.

c)

Az ábrán 5 fan-in látható.

d)

Az ábrán 5 szolgáltatási interfész látható

e)

Az ábrán szoftver modulok és kapcsolataik látható.

33.

Kérdés: Mi igaz a szolgáltatási interfész esetén?

a)

Lényegében ez a komponens API-ja.

b)

A komponens által nyújtott szolgáltatásokat definiálja.

c)

A komponens által felhasznált szolgáltatásokat definiálja.

d)

Jele egy zárt félkör.

e)

Jele egy nyitott félkör.

34.

Kérdés: Mi igaz az igénylési interfész esetén?

a)

A komponens által fogadott és használt szolgáltatásokat definiálja.

b)

OO-megközelítésben az objektumok azon metódusait definiálja, amelyeket a komponenst használó szoftver hívni tud.

c)

A komponenstől igényelhető szolgáltatásokat definiálja.

d)

Jele egy kör.

e)

Jele egy zárt félkör.

35.

Kérdés: Az alábbiak közül mely igaz?

a)

A komponensek azonnal elindíthatóak, nem kell őket együttesen lefordítani.

b)

A komponensek nem definiálnak adattípust.

c)

A komponensek megvalósítása ismeretlen is lehet.

d)

A komponensek forráskódja mindig rendelkezésre áll.

e)

A komponensek azonnal futtathatóak, de ha együttesen szeretnénk őket használni, akkor újra fordítás szükséges.

36.

Kérdés: Az alábbiak közül mely igaz?

a)

A komponensek nyelvtől függetlenek.

b)

A komponensek szabványosítva vannak.

c)

Komponensek esetén biztosan rendelkezésre áll a forráskód.

d)

A komponensek tetszőleges módon, megkötés nélkül megvalósíthatóak.

e)

Csak ugyanazon nyelven írt komponensek tudnak együttműködni.

37.

Kérdés: Mi igaz a legacy systems esetén?

a)

Régi technológiával készültek.

b)

Jól bevált megoldásokat valósítanak meg.

c)

Általában fontos üzleti funkciót látnak el.

d)

Fejlesztő vállalat fő szoftver terméke.

e)

Külső vállalat által készített szoftver komponens.

38.

Kérdés: Mi igaz a csomagoló program esetén?

a)

A csomagoló program egy interfész.

b)

A csomagoló program feladata, hogy a régi szoftver összes funkcióját közvetítse.

c)

A csomagoló program feladata, hogy egy korábban írt szoftvert új funkciókkal lásson el.

d)

Angol megnevezése a boxing-application.

e)

Angol megnevezése a warper.

39.

Kérdés: Komponens alapú fejlesztés esetén mi a fejlesztési modell első három lépése és azok sorrendje?

a)

1. A rendszerkövetelmények meghatározása

b)

2. A számításba vehető komponensek azonosítása

c)

3. A követelmények módosítása a megtalált komponensekhez igazodva

d)

1. Felhasználó követelmények felmérése

e)

2. Rendszertervezés

40.

Kérdés: Komponens alapú fejlesztés esetén mi a fejlesztési modell második három lépése és azok sorrendje?

a)

4. Architekturális tervezés

b)

5. A számításba vehető komponensek azonosítása

c)

6. A komponensek egybeépítése, a teljes szoftver rendszer létrehozása

d)

4. Komponensek tervezése

e)

5. Rendszer integrálása és validálása

41.

Kérdés: Mely fejlesztési modell vázlatos diagramja látható a képen?

a)

Komponens alapú fejlesztés

b)

Inkrementális fejlesztés

c)

Vízesés modell

d)

Prototípus alapú fejlesztés

e)

V-modell

42.

Kérdés: Az alábbiak közül mely igaz a komponens alapú fejlesztés esetén?

a)

Komponens alapú fejlesztés esetén előfordulhat, hogy egy komponenst nekünk kell elkészítenünk.

b)

Az architekturális tervezés után előfordulhat, hogy bizonyos komponensek nem illenek a rendszerbe.

c)

A követelményeket a fejlesztés során már nem változtatjuk.

d)

Előfordulhat, hogy még a komponensek azonosítása előtt vissza kell lépni a fejlesztés kezdeti szakaszához

e)

Komponens alapú fejlesztés esetén mindig csak előre gyártott szoftver komponensekből építkezünk.

43.

Kérdés: Komponens alapú fejlesztés esetén mely fázisokban mely lépései zajlanak a komponensek azonosításának?

a)

A második fázisban történik a komponensek keresése és kiválasztása, az ötödik fázisban történik a komponensek validálása.

b)

A második fázisban történik a komponensek keresése, az ötödik fázisban történik a komponensek kiválasztása és validálása.

c)

A harmadik fázisban történik a komponensek keresése és kiválasztása, a negyedik fázisban történik a komponensek validálása.

d)

A harmadik fázisban történik a komponensek keresése, a negyedik fázisban történik a komponensek kiválasztása és validálása.

44.

Kérdés: Mi a software maintenance?

a)

Az üzembe helyezést követően, a normál felhasználás alatt elvégzendő szoftver-változtatások folyamata.

b)

A szoftver validálása során elvégzendő hibajavítási folyamat.

c)

A szoftver új funkciókkal való bővítési folyamata.

d)

Szoftver meghibásodás esetén elvégzendő folyamat.

e)

A szoftver üzembe helyezését megelőző, a teljes rendszert érintő validációs folyamat.

45.

Kérdés: A szoftver-karbantartásnak milyen típusai vannak?

a)

Javító karbantartás

b)

Kibővítő karbantartás

c)

Adaptív karbantartás

d)

Módosító karbantartás

e)

Tervezési karbantartás

46.

Kérdés: Mi az SMI?

a)

Egy karbantartási mérőszám.

b)

A szoftver érettségi foka.

c)

Komponens alapú fejlesztést megvalósító programozási nyelv.

d)

Komponens alapú fejlesztési irányelv.

e)

Forráskódra vonatkozó mérőszám.

47.

Kérdés: Egy szoftver esetén SMI = 1,2. Milyen értékekkel kaphattuk ezt?

a)

Egyik sem.

b)

M = 1,2; F(vált) = 0; F(új) = 0; F(tör) = 0

c)

M = 1; F(vált) = 0,1; F(új) = 0,1; F(tör) = 0

d)

M = 0,6; F(vált) = 0; F(új) = 0; F(tör) = 2

48.

Kérdés: Az alábbiak közül mi igaz a szoftver érettségi indexe esetén?

a)

Értékének kiszámításához négy paraméter szükséges.

b)

A szoftver érettségi fokának értéke nem lehet egynél nagyobb.

c)

Ha egy szoftveren változtatást végzünk, akkor az SMI értéke maximum egy lehet.

d)

Az F(vált) érték a modulban található változók számát adja meg.

e)

Az M érték megadja a modulok komplexitását.

49.

Kérdés: Miként számolhatjuk ki egy szoftver SMI értékét?

a)

SMI = (M – (F(vált) + F(új) + F(tör))) / M

b)

SMI = (M * (F(vált) + F(új) + F(tör))) / M^2

c)

SMI = (M + (F(vált) F(új) F(tör))) / M

d)

SMI = (F(vált) + F(új) + F(tör)) / M

50.

Kérdés: Ha egy szoftvernek M modulja van és ebből K darabot megváltoztatunk, akkor hány interfészt kell megvizsgálnunk a modulok változtatása után?

a)

K *(M - K) + (K (K - 1)) / 2

b)

(M - K) + (K * (M - 1)) / 2

c)

A megadott információból nem meghatározható.

d)

Ennek meghatározásához szükség van a modulok fan-in és fan-out értékeire.

51.

Kérdés: Mit jelent a „Use case”?

a)

Használati eset, szoftverfunkció, amelyet a fejlesztendő szoftverrendszernek meg kell valósítani.

b)

A felhasználótól / megrendelőtől kapott megvalósítási részletek gyűjtőneve, használati eset.

c)

A felhasználótól / megrendelőtől kapott megvalósítási részletek gyűjtőneve, használati eset.

52.

Kérdés: Mit értünk „business case” alatt?

a)

Üzleti igény, vagy üzleti gyakorlat, ügymenet, mely sok esetben kiváltja a fejlesztést.

b)

Használati eset, szoftverfunkció, amelyet a fejlesztendő szoftverrendszernek meg kell valósítani.

53.

Kérdés: Mi a különbség egy rendszer statikus és dinamikus nézete között?

a)

A dinamiuks nézet az OO elemek közötti állandó kapcsolatokat dokumentálja, míg a statikus nézet a futás közbeni változásokat mutatja

b)

A statikus nézet az OO elemek közötti állandó kapcsolatokat dokumentálja, míg a dinamiuks nézet a futás közbeni változásokat mutatja.

54.

Kérdés: Mik tartoznak az UML statikus diagramjai közé?

a)

Osztálydiagram

b)

Csomagdiagram

c)

Aktivitási diagram

d)

Komponens diagram

e)

Telepítési diagram

55.

Kérdés: Mik tartoznak az UML dinamikus diagramjai közé?

a)

Use case

b)

Aktivitás diagram

c)

Állapot-átmenet diagram

d)

Állapot-átmenet diagram

e)

Komponens diagram

56.

Kérdés: Mit jelent: refactoring?

a)

A kód olyan átalakítását, mellyel a funkcionalitás nem változik meg, de a kód jobbá, optimálisabbá válik.

b)

A követelmények újra-összegyűjtését

57.

Kérdés: Az alábbiak közül melyik jelentheti refactoring szükségességét?

a)

Megduplázott kódrészek

b)

Hatalmas adatmennyiség

c)

Új ügyfél, akinél bevezetik a terméket

d)

Megduplázódott felhasználószám

58.

Kérdés: Mik tartoznak a rendszer határainak meghúzásához?

a)

Anyagi

b)

Emberi

c)

Erőforrásbeli

d)

Pénzügyi

59.

Kérdés: Az alábbiak közül melyek funkcionális követelmények?

a)

A megrendelő kijelenti, hogy a nyilvántartott termék típusát betűk jelzik.

b)

A megrendelő kijelenti, hogy várhatóan 30.000 felhasználó lesz.

c)

A megrendelő megadja, hogy a kamatozott összeg kiszámításához melyik képletet kell használni.

d)

A megrendelő kijelenti, hogy adott gomb megnyomásától számítva egy jelzésnek be kell következnie 10 másodperc alatt.

e)

A megrendelő megadja, hogy milyen információkat kell tárolni a vevőikről.

60.

Kérdés: Az alábbiak közül melyek funkcionális követelmények?

a)

A megrendelő megadja, hogy nála egy beszállító szigorúan csak egy terméket szállíthat.

b)

A megrendelő rámutat, hogy az utazás és foglalás között csak 1:1 kapcsolat lehet

c)

A megrendelő megadja, hogy az összesítő képernyőn milyenadatokat szeretne látni.

d)

A megrendelő rámutat, hogy az összesítő képernyőn mikori adatok jelenjenek meg.

e)

A megrendelő kijelenti, hogy a rendelkezésre álló hardvert kell felhasználni a projekthez.

61.

Kérdés: Az alábbiak közül melyek nem-funkcionális követelmények?

a)

A megrendelő kijelenti, hogy várhatóan 30.000 felhasználó lesz.

b)

A megrendelő kijelenti, hogy adott gomb megnyomásától számítva egy jelzésnek be kell következnie 10 másodperc alatt.

c)

A megrendelő kijelenti, hogy a rendelkezésre álló hardvert kell felhasználni a projekthez.

d)

A megrendelő megadja, hogy a kamatozott összeg kiszámításához melyik képletet kell használni.

e)

A megrendelő megadja, hogy az összesítő képernyőn milyenadatokat szeretne látni.

62.

Kérdés: Az alábbiak közül melyek minősülnek szakterületi követelménynek?

a)

Orvosi rendszer esetén: Menük a jobb oldalon legyenek.

b)

Orvosi rendszer esetén vonatkozó törvényi szabályozás szerint a háromszoros biztonsági mentésre van szükség.

c)

Orvosi rendszer esetén egy beteghez több eset tartozhat.

63.

Kérdés: Az alábbiak közül melyek tartoznak a Use Case diagram elemei közé?

a)

Actor

b)

Kapcsolat

c)

Use Case

d)

Állapot

e)

Tevékenység

64.

Kérdés: Válassza ki egy funkció feljesztésének működőképes sorrendjét

a)

Követelmények összegyűjtése  Elemzés  Tervezés  Implementáció Tesztelés  Kibocsátás

b)

Követelmények összegyűjtése  Tesztelés  Elemzés  Tervezés  Implementáció  Kibocsátás

c)

Elemzés  Követelmények összegyűjtése  Tervezés  Implementáció Tesztelés  Kibocsátás

d)

Elemzés  Tervezés Követelmények összegyűjtése  Implementáció Tesztelés  Kibocsátás

65.

Kérdés: Milyen módokon fejthető ki jobban egy Use Case?

a)

Grafikusan aktivitási diagrammal

b)

Szövegesen forgatókönyvként, ez nem az UML része

c)

Komponens és telepítés diagramokkal

d)

Objektum diagrammal

66.

Kérdés: Milyen módokon fejthető ki jobban egy Use Case?

a)

Grafikusan tevékenység diagrammal

b)

Szövegesen forgatókönyvként, ez az UML része

c)

Vitakurzus rendezésével

d)

A követelményekből célszerű kigyűjteni a főneveket.

67.

Kérdés: Mi a követelmény?

a)

Olyan szolgáltatás, melynek teljesítését elvárjuk a tervezett alkalmazástól.

b)

Olyan feltétel, melynek teljesítését (vagy az annak való megfelelést) elvárjuk a tervezett alkalmazástól.

c)

Olyan feltétel, képesség, szolgáltatás, melynek teljesítését (vagy az annak való megfelelést) elvárjuk a tervezett alkalmazástól.

d)

Olyan kódrészlet, melyet el fogunk készíteni a felhasználóval tartott beszélgetések után

e)

Olyan tervezési minta, melyet fel fogunk használni a tervezés során.

68.

Kérdés: Mi a követelménymenedzsment célja?

a)

Cél a követelmények változásának követhetősége

b)

Cél a követelmények központi gyűjtése

c)

Cél, hogy a követelményekhez mindenki hozzáférhessen

d)

Cél, hogy mindenki böngészhesse a követelményeket

69.

Kérdés: Miért van szükség a követelmények priorizálására?

a)

Mert így egyértelműen látszik, hogy melyeket nem kell megvalósítani.

b)

Mert így az elemző eldöntheti, hogy melyik részek lesznek megvalósítva

c)

Mert így könnyebb kiválasztani az először megvalósítandókat