wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

test elsok

Total questions: 69

Worksheet time: 41mins

Name
Class
Date
1.

Kérdés: Melyek a RUP modell fázisai?

a)

Elindítás, kidolgozás, megépítés, átmenet

b)

Kezdeményezés, tervezés, elkészítés, átadás

c)

Elindítás, tervezés, kifejtés, átadás

d)

Helyzetelemzés, tervezés, kidolgozás, átadás

2.

Kérdés: Mely modell fázisait foglalja magában a RUP modell 2. dimenziója?

a)

Vízesés modell

b)

Evolúciós modell

c)

Spirál modell

d)

V-modell

3.

Kérdés: Egy szoftver projektben mi a feladata a projektvezetőnek?

a)

projekttervezés, felülvizsgálat, beszámoló

b)

projekt anyagi támogatása, kész projekt felülvizsgálata

c)

team munkájának gazdasági elemzése, tanácsadás a megrendelőnek

4.

Kérdés:Miért jobb a COCOMO Intermediate, mint a COCOMO Basic?

a)

Mert számol költségtényezőkkel is.

b)

Mert később dolgozták ki.

c)

Mert olcsóbb.

5.

Kérdés:Hány csoportra oszthatjuk a COCOMO Intermediate költségtényezőit?

a)

3

b)

2

c)

5

d)

4

6.

Kérdés:Mely nem tartozik a COCOMO Intermediate személyi költségtényezői (personnelattributes) közé?

a)

communicationability

b)

applicationsexperience

c)

virtualmachineexperience

d)

software engineercapability

7.

Kérdés:Mi az a CMM?

a)

Kormányzati projektre kifejlesztett módszer annak kiderítésére, hogy milyen eséllyel teljesül a projekt.

b)

Koordinált műszaki manufaktúra.

c)

Olyan módszer, mellyel pontosan meghatározható a projekt teljes költsége.

8.

Kérdés: Melyek a CMMI érettségi szintjei?

a)

Initial, Managed, Defined, QuantitativelyManaged, Optimizing

b)

Initial, Intermediate, Defined, Created, Optimized

c)

Incomplete, Initial, Defined, Performed, Optimizing

9.

Kérdés: Mi az a sprint burndown chart?

a)

Egy diagram, mely tartalmazza (naponta), hogy mennyi idő és mennyi elem van még hátra.

b)

Egy diagram, melyen lineárisan ábrázolják a projekt időbeosztását.

c)

Egy diagram, mely folytonosan lefelé halad a 0-ig.

10.

Kérdés: Mi az a release burndown chart?

a)

Diagram, melyen látható, hogy időben kész lesz-e a szoftver aktuális változata.

b)

Diagram, melyen láthatjuk a projekt teljes időbeosztását.

c)

Diagram, melyen 0-200 között láthatjuk a napi hátralévő feladatszámot.

11.

Kérdés: Mi jellemző a CMMI „Kezdeti ” érettségi szintére?

a)

A folyamatok kiszámíthatatlanok, gyengén ellenőrzöttek.

b)

A hangsúly a folyamatok tökéletesítésén van.

c)

A folyamatok mérhetőek és ellenőrzöttek.

d)

A folyamatok a szervezetre szabottak és biztonságosabbak.

12.

Kérdés: Mi jellemző a CMMI „Menedzselt” érettségi szintére?

a)

A folyamatok a projektre szabottabbak.

b)

A hangsúly a folyamatok tökéletesítésén van.

c)

A folyamatok mérhetőek és ellenőrzöttek.

d)

A folyamatok a szervezetre szabottak és biztonságosabbak.

13.

Kérdés: Mi jellemző a CMMI „Meghatározott” érettségi szintére?

a)

A folyamatok a szervezetre szabottak és biztonságosabbak.

b)

A hangsúly a folyamatok tökéletesítésén van.

c)

A folyamatok mérhetőek és ellenőrzöttek.

d)

A folyamatok kiszámíthatatlanok, gyengén ellenőrzöttek.

14.

Kérdés: Mi jellemző a CMMI „Optimalizált” érettségi szintére?

a)

A hangsúly a folyamatok tökéletesítésén van.

b)

A folyamatok mérhetőek és ellenőrzöttek.

c)

A folyamatok a szervezetre szabottak és biztonságosabbak.

d)

A folyamatok kiszámíthatatlanok, gyengén ellenőrzöttek.

15.

Kérdés: Mik egy hardver rendszer részei?

a)

Számítógéphez csatlakozó perifériák

b)

Számítógép

c)

Kommunikációs elemek

d)

A rendszer koncepcióját, tervét leíró fejlesztői dokumentáció

e)

A számítógépben található komponensek, egységek

16.

Kérdés: Mik egy hardver rendszer részei?

a)

A rendszer felépítését, összetételét leíró dokumentáció

b)

A rendszer üzemeltetését, működtetését leíró felhasználói dokumentáció

c)

A rendszer koncepcióját, tervét leíró fejlesztői dokumentáció

d)

A számítógépben található komponensek, egységek

17.

Kérdés: Mik egy szoftver rendszer részei?

a)

A számítógépen futó programok együttese

b)

A programok futtatásához szükséges konfigurációs adatok, fájlok együttese

c)

A számítógép tároló egységein található adat, információ

d)

A szoftverhez tartozó adattároló egység (pl.: CD, DVD)

e)

A rendszer felépítését, összetételét leíró rendszer-dokumentáció.

18.

Kérdés: Mik egy szoftver rendszer részei?

a)

A rendszer felépítését, összetételét leíró rendszer-dokumentáció.

b)

A rendszer üzemeltetését, működtetését leíró felhasználói dokumentáció

c)

A számítógép tároló egységein található adat, információ

d)

A szoftverhez tartozó adattároló egység (pl.: CD, DVD)

19.

Kérdés: Mit értünk az elvárásoknak megfelelő működésen?

a)

A szoftver teljesíti a felhasználói igényeket, elfogadható futási idő alatt, és elfogadható kényelmet biztosítva végzi el feladatát.

b)

A szoftver kielégíti a specifikációban lefektetett feltételeket, és hibafellépés nélkül végzi el feladatát.

c)

A szoftver működése során nem veszélyeztet emberi életet, nem okoz környezeti és gazdasági károkat.

d)

A szoftver az elvárt kimenettel szolgál adott bemenetek esetén.

20.

Kérdés: Egy szoftver termékre milyen tulajdonságoknak kell teljesülnie?

a)

Tesztelhető

b)

Karbantartható

c)

Újra-felhasználható

d)

Együttműködhető

e)

Hasznosítható

21.

Kérdés: Mit jelent egy szoftver termék esetén a hatékonyság?

a)

Kellő idő alatt teljesíti a számítási feladatát.

b)

Elfogadható a futási ideje.

c)

Megfelelően lehet használni, elfogadható felhasználói kényelemmel, szolgáltatásokkal.

d)

Hibafellépés nélkül hajtja végre előírt feladatát.

22.

Kérdés: Mit jelent egy szoftver termék esetén a megbízhatóság?

a)

Hibafellépés nélkül hajtja végre előírt feladatát.

b)

Kellő idő alatt teljesíti a számítási feladatát. Elfogadható a futási ideje.

c)

A hibákat felismeri és megfelelően kezeli.

d)

Megfelelően lehet használni, elfogadható felhasználói kényelemmel, szolgáltatásokkal.

23.

Kérdés: Mit jelent egy szoftver termék esetén a használhatóság?

a)

Megfelelően lehet használni, elfogadható felhasználói kényelemmel, szolgáltatásokkal.

b)

Kellő idő alatt teljesíti a számítási feladatát.

c)

Hibafellépés nélkül hajtja végre előírt feladatát.

d)

Elfogadható a futási ideje.

24.

Kérdés: Mit jelent egy szoftver termék esetén a módosíthatóság?

a)

Könnyen meg lehet változtatni, ha a követelmények változnak.

b)

Az egész szoftver vagy annak jól elhatárolható részei más rendszerekbe is beépíthetőek.

c)

A felhasználó igényei szerint változtathatja a szoftver összetételét, komponenseit.

d)

A felhasználás során felmerülő igényekhez lehessen megváltoztatni, átalakítani, módosítani.

25.

Kérdés: Mit jelent egy szoftver termék esetén a hordozhatóság?

a)

A lehető legkevesebb újraírás árán lehessen átvinni egy másik hardver-platformra.

b)

A lehető legkevesebb újraírás árán lehessen átvinni egy másik operációs rendszer alá.

c)

Az egész szoftver vagy annak jól elhatárolható részei más rendszerekbe is beépíthetőek, felhasználhatóak legyenek.

d)

A szoftver mobil informatikai eszközökön is futtatható legyen.

26.

Kérdés: Mit jelent egy szoftver termék esetén a karbantarthatóság?

a)

A felhasználás során felmerülő igényekhez lehessen megváltoztatni, átalakítani, módosítani.

b)

Az egész szoftver vagy annak jól elhatárolható részei más rendszerekbe is beépíthetőek, felhasználhatóak legyenek.

c)

Könnyen meg lehet változtatni, ha a követelmények változnak.

d)

Szoftver meghibásodás esetén hatékonyan lehet javítani, módosítani.

27.

Kérdés: Egy szoftverfejlesztési projekt mikor nevezhető sikeresnek?

a)

Ha a kitűzött határidőn belül készül el

b)

Ha a fejlesztés a megállapított költségkereten belül valósul meg

c)

Ha az eredetileg specifikált működési jellemzők többsége teljesül

d)

Ha a felhasználó igényeket teljes mértékben kielégíti

e)

Ha az értékesítés során sikerül profitot termelni

28.

Kérdés: Mi a VIR?

a)

EIS

b)

Vezetői információs rendszer

c)

ERP

d)

Vállalati információs rendszer

e)

Vállalati irányítási rendszer

29.

Kérdés: Mi igaz a VIR esetén?

a)

Elsősorban felső szintű döntéshozók, pénzügyi szakemberek és üzletemberek számára nyújt támogatást

b)

Nem dolgozik bele a vállalati adatbázisba, onnan csak kiválasztja a „hasznos” adatokat.

c)

Egy vállalat összes üzleti tevékenységét lefedi, kiszolgálja.

d)

Óriási mennyiségű adat írását, olvasását, feldolgozását végzi.

e)

Elterjedt angol megnevezése az Enterprise Resource Planning System.

30.

Kérdés: Mi jellemezte egy szoftverfejlesztési folyamatot a szoftver-technológia kialakulásának kezdetén?

a)

Egymás után elvégzendő feladatok sorozatának definiálása.

b)

Egyes feladatok végrehajtására konkrét tevékenységek rendelése.

c)

Fejlesztési lépések halmazának definiálása.

d)

Fejlesztési lépések céljának meghatározása.

31.

Kérdés: Mi jellemezte egy szoftverfejlesztési folyamatot a szoftver-technológia kialakulásának kezdetén?

a)

Fejlesztési tevékenységek időrendbeli rendezése.

b)

Konkrét feladat megoldására alkalmas modell.

c)

Fejlesztési folyamat elvont, absztrakt definiálása.

d)

Általános fejlesztési modell.

32.

Kérdés: Mi jellemezi egy szoftverfejlesztési folyamatot a szoftver-technológia mai szemlélete szerint?

a)

Fejlesztési lépések halmazának definiálása.

b)

Fejlesztési lépések céljának meghatározása.

c)

Egymás után elvégzendő feladatok sorozatának definiálása.

d)

Egyes feladatok végrehajtására konkrét tevékenységek rendelése.

33.

Kérdés: Mi jellemezi egy szoftverfejlesztési folyamatot a szoftver-technológia mai szemlélete szerint?

a)

Fejlesztési folyamat elvont, absztrakt definiálása.

b)

Általános fejlesztési modell.

c)

Fejlesztési tevékenységek időrendbeli rendezése.

d)

Konkrét feladat megoldására alkalmas modell.

34.

Kérdés: Mi jellemző az evolúciós fejlesztésre?

a)

Ez a modell több egymást követő fejlesztési állomásból tevődik össze, ahol az egyes állomások eredményeinek elemzése alapján kerül sor a következő állomás tervezésére és megvalósítására. Ebben a megközelítésben mindegyik állomás az előzőnél teljesebb, jobban kiérlelt verziót eredményez.

b)

Jellemző sajátossága a szekvencialitás, ami úgy nyilvánul meg, hogy az egyes fázisok kötött sorrendben követik egymást. Mégpedig oly módon, hogy egy fázis csak akkor kezdhető el, ha az őt

c)

megelőző fázis fejlesztési eredménye már rendelkezésre áll. Ideális esetben mindegyik szakasz csak egyetlen „menetben” valósul meg

d)

Ebben a modellben az egyes tevékenységek nem előírt sorrendben követik egymást, a tevékenységek közötti bizonyos visszalépésekkel, hanem folyamatosan előre haladva, fejlesztési ciklusokba, hurkokba rendezve. Itt mindegyik ciklus egy önálló fejlesztési fázist képvisel.

35.

Kérdés: Inkrementális fejleszt esetén mely fázis során és hova léphetünk vissza?

a)

A rendszer teljességének vizsgálata során léphetünk vissza az inkrementum kifejlesztési fázis elé.

b)

A rendszer teljességének vizsgálata során léphetünk vissza a rendszer architektúra tervezési fázis elé.

c)

A rendszer validálása során léphetünk vissza az inkrementum validálási fázis elé.

d)

Az inkrementum integrálása során léphetünk vissza az inkrementum kifejlesztési fázis elé.

36.

Kérdés: Mi jellemző a spirál modellre?

a)

Ebben a modellben az egyes tevékenységek nem előírt sorrendben követik egymást, a tevékenységek közötti bizonyos visszalépésekkel, hanem folyamatosan előre haladva, fejlesztési ciklusokba. Itt mindegyik ciklus egy önálló fejlesztési fázist képvisel.

b)

Ez a modell több egymást követő fejlesztési állomásból tevődik össze, ahol az egyes állomások eredményeinek elemzése alapján kerül sor a következő állomás tervezésére és megvalósítására. Ebben a megközelítésben mindegyik állomás az előzőnél teljesebb, jobban kiérlelt verziót eredményez.

c)

Ebben a megoldásban a felhasználók először csak főbb vonásokban határozzák meg az elérendő szolgáltatásokat, megadva a fontosabb és a kevésbé fontos szempontokat. Kiindulásként a teljes rendszert részfunkciókra bontják, és az egyes részfunkciókat megvalósító fejlesztési változatokat rendelik meg

d)

Jellemző sajátossága a szekvencialitás, ami úgy nyilvánul meg, hogy az egyes fázisok kötött sorrendben követik egymást. Mégpedig oly módon, hogy egy fázis csak akkor kezdhető el, ha az őt megelőző fázis fejlesztési eredménye már rendelkezésre áll. Ideális esetben mindegyik szakasz csak egyetlen „menetben” valósul meg

37.

Kérdés: Spirál modell esetén mi történik a tervezési fázisban?

a)

A projekt teljes átvizsgálása, döntés további folytatásról.

b)

A felhasználói igények alapján meg kell tervezni a szoftver architektúrát.

c)

Az egyes szoftvermodulok implementálásához szükséges tervek előkészítése történik.

d)

Kockázatok azonosítása és csökkentése.

38.

Kérdés: Az alábbiak közül melyik igaz?

a)

A spirál modell fontos velejárója a kockázatok feltárása és csökkentése.

b)

Spirál modell esetén lehetséges az, hogy az egyik spirál-ciklust a másiktól eltérő modell használatával valósítsuk meg.

c)

Spirál modell esetén mindegyik ciklusban ugyanazt a modellt kell alkalmaznunk.

d)

Spirál modell esetén nem hangsúlyos a kockázatok elemzése és csökkentése.

39.

Kérdés: Mi jellemző a hibatűrő rendszerekre?

a)

Hiba esetén is képes ellátni főbb funkcióit.

b)

Hiba esetén teljesítménye lecsökkenhet.

c)

Hiba esetén is ugyanolyan hatásfokkal képes működni, mint hibamentesen.

d)

Szoftver meghibásodás esetén is képes működni.

40.

Kérdés: Mi a megbízhatóság?

a)

Annak feltételes valószínűsége, hogy egy informatikai rendszer hibátlanul működik a [t0, t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 <= t időpontban hibátlanul működött

b)

Annak valószínűsége, hogy az informatikai rendszer helyesen működik a t időpontban.

c)

Annak valószínűsége, hogy az informatikai rendszer helyesen vagy hibásan működik a t időpontban, de oly módon, hogy nem veszélyeztet emberi életet, nem okoz anyagi vagy környezeti kárt, és nem befolyásolja károsan más rendszerek működését.

d)

Annak valószínűsége, hogy a meghibásodott rendszer újra működőképessé tehető t időtartam alatt.

41.

Kérdés: Mi a biztonságosság?

a)

Annak valószínűsége, hogy az informatikai rendszer helyesen vagy hibásan működik a t időpontban, de oly módon, hogy nem veszélyeztet emberi életet, nem okoz anyagi vagy környezeti kárt, és nem befolyásolja károsan más rendszerek működésé

b)

Annak valószínűsége, hogy a meghibásodott rendszer újra működőképessé tehető t időtartam alatt.

c)

Annak feltételes valószínűsége, hogy egy informatikai rendszer hibátlanul működik a [t0, t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 <= t időpontban hibátlanul működött

d)

Annak valószínűsége, hogy az informatikai rendszer helyesen működik a t időpontban.

42.

Kérdés: Melyik állítás igaz a megbízhatóság esetén?

a)

Annak a valószínűségét fejezi ki, hogy a rendszer a [t0, t] intervallumban végig hibátlanul működik, feltéve, hogy t0-ban hibátlanul működöt

b)

Azt fejezi ki, hogy a [t0, t] intervallumban milyen valószínűséggel működik a rendszer, feltéve, hogy t0-ban hibátlanul működött.

c)

Megadja, hogy egy t időpillanatban milyen valószínűséggel működik hibátlanul a rendszer.

d)

Megadja, hogy egy t időpillanatban milyen valószínűséggel működőképes a rendszer.

43.

Kérdés: Mi a különbség a megbízhatóság és a rendelkezésre állás között?

a)

A megbízhatóság és a rendelkezésre állás között az a különbség, hogy az előbbi a t időpontig tartó folyamatos helyességet fejezi ki, míg az utóbbi csak azt, hogy a t időpontban legyen a működés helyes.

b)

A rendelkezésre állás értéke ott lehet fontos, ahol a rendszert nem állandóan használják egy feladatra, míg a megbízhatóságot elsősorban olyan rendszerek jellemzésére használják, ahol egy rövid időre sincs megengedve a hibás működés.

c)

A rendelkezésre állás és a megbízhatóság között az a különbség, hogy az előbbi a t időpontig tartó folyamatos helyességet fejezi ki, míg az utóbbi csak azt, hogy a t időpontban legyen a működés helyes.

d)

A megbízhatóság értéke ott lehet fontos, ahol a rendszert nem állandóan használják egy feladatra, míg a rendelkezésre állást elsősorban olyan rendszerek jellemzésére használják, ahol egy rövid időre sincs megengedve a hibás működés.

44.

Kérdés: Mit jelent az A(t) >= 0,4 ?

a)

Az informatikai rendszer a t időpontban legalább 0,4 valószínűséggel helyesen fog működik.

b)

Az informatikai rendszer t idő alatt legalább 0,4 valószínűséggel újra üzemképes állapotba hozható.

c)

Az informatikai rendszer a t időpontban legalább 0,4 valószínűséggel biztonságosan fog működni.

d)

Az informatikai rendszer a t időpontig legalább 0,4 valószínűséggel megbízhatóan fog működik.

45.

Kérdés: Mi a verifikáció?

a)

Az a folyamat, amelyben meghatározzuk, hogy a vizsgált informatikai rendszer szoftvere teljesíti-e mindazokat a követelményeket, amelyeket egy előző fázisban specifikáltak a szoftver fejlesztési vagy előállítási folyamatában.

b)

Az a folyamat, amelyben meghatározzuk, hogy a vizsgált informatikai rendszer szoftvere teljesíti-e mindazokat a felhasználói elvárásokat, amelyeket egy előző fázisban specifikáltak a szoftver fejlesztési vagy előállítási folyamatában.

c)

A teljes szoftver vizsgálata és kiértékelése azzal a céllal, hogy meghatározzuk, minden szempontból megfelel-e a felhasználói követelményeknek

d)

A teljes szoftver vizsgálata és kiértékelése azzal a céllal, hogy meghatározzuk, minden szempontból megfelel-e a specifikációban lefektetett követelményeknek.

46.

Kérdés: Mi a validáció?

a)

A teljes szoftver vizsgálata és kiértékelése azzal a céllal, hogy meghatározzuk, minden szempontból megfelel-e a felhasználói követelményeknek

b)

A teljes szoftver vizsgálata és kiértékelése azzal a céllal, hogy meghatározzuk, minden szempontból megfelel-e a specifikációban lefektetett követelményeknek

c)

Az a folyamat, amelyben meghatározzuk, hogy a vizsgált informatikai rendszer szoftvere teljesíti-e mindazokat a felhasználói elvárásokat, amelyeket egy előző fázisban specifikáltak a szoftver fejlesztési vagy előállítási folyamatában.

47.

Kérdés: Biztonságkritikus rendszer esetén mit kell igazolni a validáció során?

a)

A funkcionális megfelelőséget.

b)

A teljesítményben való megfelelőséget.

c)

A biztonsági követelmények teljesülését.

d)

A felhasználói követelményeknek való megfelelőséget.

e)

A biztonsági előírásoknak való megfelelőséget.

48.

Kérdés: V modell esetén mely fázis eredményeként áll elő a biztonsági követelmények

a)

Hazárdok és kockázatok elemzése

b)

Követelmények specifikálása

c)

Architekturális tervezés

d)

A teljes rendszer-specifikáció

e)

A teljes rendszer validálása

49.

Kérdés: V modell esetén mely fázis eredményeként állnak elő a hardver és szoftver tervdokumentációk?

a)

Architekturális tervezés

b)

A teljes rendszer-specifikáció

c)

Követelmények specifikálása

d)

Modulokra bontás

e)

A teljes rendszer verifikálása

50.

Kérdés: V modell esetén az üzemeltetés és karbantartás fázisnak mi a bemeneti dokumentációja?

a)

A biztonsági követelmények dokumentációja

b)

A rendszer-követelmények dokumentációja, és a teljes rendszer-specifikáció

c)

A rendszer terve, és a teljes rendszer-specifikáció

d)

A modulok terve, és a teljes rendszer terve

51.

Kérdés: V modell esetén a bizonylatolás fázisnak mi a bemeneti dokumentációja?

a)

A rendszer-követelmények dokumentációja, és a teljes rendszer-specifikáció

b)

A biztonsági követelmények dokumentációja

c)

A modulok terve, és a teljes rendszer terve

d)

A teljes rendszer-specifikáció

52.

Kérdés: V modell esetén a teljes rendszer validálása fázisnak mi a bemeneti dokumentációja?

a)

A rendszer-követelmények dokumentációja, és a teljes rendszer-specifikáció

b)

A biztonsági követelmények dokumentációja

c)

A modulok terve, és a teljes rendszer terve

d)

A rendszer terve, és a teljes rendszer-specifikáció

53.

Kérdés: V modell esetén a teljes rendszer verifikálása fázisnak mi a bemeneti dokumentációja?

a)

A rendszer terve, és a teljes rendszer-specifikáció

b)

A biztonsági követelmények dokumentációja

c)

A rendszer-követelmények dokumentációja, és a teljes rendszer-specifikáció

d)

A modulok terve, és a teljes rendszer terve

54.

Kérdés: V modell esetén a szoftver-modulok összeintegrálása fázisnak mi a bemeneti dokumentációja?

a)

A modulok terve, és a teljes rendszer terve

b)

A biztonsági követelmények dokumentációja

c)

A rendszer-követelmények dokumentációja, és a teljes rendszer-specifikáció

d)

A rendszer terve, és a teljes rendszer-specifikáció

55.

Kérdés: V modell esetén a modulok elkészítése és tesztelése fázisnak mi a bemeneti dokumentációja?

a)

A modulok terve

b)

A modulok terve, és a teljes rendszer terve

c)

A rendszer-követelmények dokumentációja, és a teljes rendszer-specifikáció

d)

A biztonsági követelmények dokumentációja

56.

Kérdés: Mi igaz az inkrementális tesztelésre?

a)

Egy kiindulási, minimális számú modulhoz egymás után illesztjük a bővítésként szolgáló modulokat. Minden egyes bővítés után külön teszteljük az addig összeállt komplexumot

b)

Az újabb hibák egy-egy bővítés során léphetnek be nagy valószínűséggel.

c)

A szoftver moduljait külön-külön teszteljük, majd a már verifikált alegységekből építjük fel a szoftver komplexumot

d)

Egyszerű a hibajavítás, mert a bővítés során megjelenő hibák az újonnan beépített modulban keresendők

e)

A tesztesetek halmazát inkrementálisan növeljük a tesztelés során.

57.

Kérdés: Mit nevezünk mérföldkőnek?

a)

Egy kiemelt teljesítési időpont egy projekt menetében.

b)

Az életciklus modellek egyes állomásait nevezzük mérföldkőnek.

c)

A mérföldkő a projektek kezdeti fázisára utal.

d)

Mérföldkő egy jól meghatározott tevékenység egy projekt menetében.

58.

Kérdés: Mire szolgál a tevékenységek és a mérföldkövek grafikus ábrázolása?

a)

Időbeli összefüggések, időbeli kapcsolatok leírására.

b)

A rendszer modulok összeintegrálásának menetét határozza meg.

c)

A különböző életciklus modellek grafikus ábrázolására.

d)

Meghatározza a tevékenységek végrehajtásának sorrendjét.

59.

Kérdés: Mi igaz az ütemezési terv esetén?

a)

Felsoroljuk a tevékenységeket, meghatározzuk mindegyiknek az időtartamát.

b)

Megadjuk a mérföldköveket.

c)

Megadjuk a tevékenységek összefüggését.

d)

Grafikusan ábrázolhatjuk az ütemezési gráf segítségével.

e)

Megadja, hogy milyen modulokból épül fel a szoftver rendszer.

60.

Kérdés: Mivel ábrázolhatjuk grafikusan az ütemezési tervet?

a)

Tevékenységi diagram

b)

Tevékenységi hálózat

c)

Tevékenységi gráf

d)

Ütemezési gráf

e)

Egyik sem

61.

Kérdés: Mi igaz a projekt-ütemezési táblázat esetén?

a)

Tevékenységenként tartalmazza a tevékenységhez szükséges időt.

b)

Tevékenységenként tartalmazza a függőségeket, mely megadja a tevékenység megkezdéséhez szükséges mérföldkövet és a mérföldkő eléréséhez szükséges tevékenységeket

c)

Mérföldkövenként tartalmazza a mérföldkő eléréséhez szükséges időt.

d)

Mérföldkövenként tartalmazza a mérföldkő eléréséhez szükséges tevékenységeket.

e)

Megadja a projekt tevékenységeinek időrendi lefutását.

62.

Kérdés: Mi igaz a tartalékidő esetén?

a)

Angol megnevezése a slack time.

b)

Tartalék időnek nevezzük, amikor egy tevékenység befejezéséhez a szükséges időn felül további korlátozott idő is rendelkezésre áll úgy, hogy a projekt befejezési idejét nem befolyásolja.

c)

A tartalékidőt a Gantt-diagramon grafikusan ábrázoljuk.

d)

Angol megnevezése a spare time.

e)

A tartalékidőt a tevékenység diagramon grafikusan ábrázoljuk.

63.

Kérdés: Mit fejez ki az alábbi egyenlőtlenség? C(f1) > C(f2)

a)

Az f1 feladat bonyolultsága nagyobb, mint az f2 feladat bonyolultsága.

b)

Az f1 probléma megoldására fordítandó erőfeszítés nagyobb, mint az f2 probléma megoldására fordítandó erőfeszítés.

c)

Az f1 forráskód hossza nagyobb, mint az f2 forráskód hossza.

64.

Kérdés: Mi következik a C(f1) > C(f2) egyenlőtlenségből?

a)

E(f1) > E(f2)

b)

f1 < f2

c)

E(f1) < E(f2)

d)

E(f1) = E(f2)

65.

Kérdés: Milyen következtetést vonhatunk le a C(f1+f2) > C(f1) + C(f2) és E(f1+f2) > E(f1) + E(f2) egyenlőtlenségekből?

a)

Könnyebb megoldani egy komplex feladatot úgy, hogy kezelhető részekre bontjuk, és a részfeladatokat külön-külön oldjuk meg.

b)

A szoftver modulok integrálása után nagymértékben megnőhet a rendszer komplexitása.

c)

Nem elegendő a szoftver modulok önálló tesztelése, a teljes rendszert is validálni kell, mert a rendszer integrálása után további, eddig felfedetlen hibák jöhetnek elő.

d)

A szoftver rendszer költsége nagymértékben növekedhet az integrálási folyamat során.

66.

Kérdés: Mely állítások igazak az alábbiak közül?

a)

Minél több modulra bontjuk a szoftvert, annál kisebb erőfeszítés kell egy-egy modul kifejlesztéséhez

b)

Az integrálási költség a modulok számának növekedésével exponenciálisan növekszik.

c)

Az integrálási költség a modulok számának növekedésével lineárisan növekszik.

d)

Minél több modulra bontjuk a szoftvert, annál több erőfeszítés kell egy-egy modul kifejlesztéséhez.

e)

Az integrálási költség a modulok számának növekedésével logaritmikusan növekszik.

67.

Kérdés: A ráfordítási költségek számítása esetén mi igaz az M értékre?

a)

Megadja az optimális modulszámot.

b)

Értéke nagy ráfordítás árán számolható ki.

c)

Megadja a teljes szoftverköltséget.

d)

Értéke hatékonyan számolható.

e)

Megadja az optimális ráfordítási költséget.

68.

Kérdés: Milyen fázisok találhatóak a vízesés modellben?

a)

Követelmények elemzése és meghatározása

b)

Rendszertervezés és szoftvertervezés

c)

Fejlesztési célok, követelmények meghatározása

d)

Modulok előállítása és tesztelése

69.

Kérdés: Milyen fázisok találhatóak a vízesés modellben?

a)

Implementáció és az egységek tesztelése

b)

Integrálás és rendszertesztelés

c)

Üzemeltetés és karbantartás

d)

Modulok előállítása és tesztelése

e)

Felhasználók oktatása