WorksheetsMitológiai történetek és motívumok
Total questions: 15
Worksheet time: 15mins
1. Hogyan határoznád mit jelent a MITOLÓGIA?
Történetek összessége, amelyek megmagyarázzák a világ keletkezését.
Történetek összessége, melyek választ adnak az embereket érdeklő eseményekre.
Történetek, amelyeket más néven mítoszoknak nevezünk.
Bibliai és antik görög, a világ dolgait magyarázó történetek.
2. Hány féle mitológiai történetet ismersz?
4 féle: teremtés-, labirintus-, beavatás- és átváltozástörténetek
4 féle: teremtés-, pusztulás-, átváltozás- és beavatástörténetek
5 féle: teremtés-, pusztulás-, beavatás.-, fejlődés- és labirintustörténetek
5 féle: teremtés-, pusztulás-, beavatás., átváltozás- és labirintustörténetek
3. A teremtéstörténetek mind a Bibliában, mind a régi görögöknél és rómaiaknál előfordulnak és ..........................
A világ teremtését magyarázzák.
A világ és az ember teremtését magyarázzák.
A föld és az istenek teremtését magyarázzák.
Az istenek és emberek teremtését magyarázzák.
4. A pusztulástörténetek a.....................................
A föld és az ember elpusztításáról szólnak.
Ide tartozik például Deukalión és Pürrha története.
Ide tartozik Noé bárkájának a története.
Isten illetve Zeusz haragjának a következményeit mutatják be.
5. A beavatástörténet................
Egy olyan történet, amelyben a főszereplőnek saját rátermettségét kell bizonyítania.
Egy olyan történet, amelyben a főszereplő beavat egy másik szereplőt egy fontos titokba.
Egy olyan történet, amelyben a főszereplő egy nagyobb csoport tagja lesz és ehhez különböző akadályokon kell kereztülmennie.
Egy olyan történet, amelyben a főszerepelő beavatást nyer múltjának a titkaiba.
6. Az átváltozástörténet...............
Főleg a mesékre jellemző.
Egy olyan történet, amelyben valaki valami másnak vagy valaki másnak az alakjában jelenik meg.
Ide tartozik például Daphné nimfa története.
Egy olyan történet, amelyben a visszaváltozás nem mindig lehetséges.
7. A labirintustörténet.......
Az életünk során átélt nehézségeket is jelentheti.
Ide tartozik a Minotaurusz története.
A gyermek számára a felnőttek világa érzékelhető labirintusként.
Ezek a történetek életünk megoldhatatlan eseményeinek a megoldására keresik választ.
8. A novella meghatározása
A novella nagyepikai műfaj, rövid terjedelmű, kevés szereplő és egy cselekményszál jellemző rá.
A novella egy epikai műfaj, amely gyakran végződik csattanóval.
A novella egy olyan műfaj, amelyre a rövid terjedelem, a sok szereplő, sok-sok kaland átélése rövid idő alatt jellemző.
A novella egy kispikai műfaj, rövid terjedelmű, kevés szereplő és egy cselekményszál jellemző rá.
9. A novellának több típusát ismerjük:
Anekdotikus novella
Lírai novella
Mesés novella
Leíró novella
10. A novellában ugyanúgy, mint más elbeszélő művekben a történetalakítás lehet:
Lényegjelzős
Megszemélyesítéses
Metaforikus
Metonimikus
11. A metonimikus történetalakítás azt jelenti, hogy......
Megkeressük a metonímiákat a történetben!
A metonímiák segítségével meséljük el a történetet!
Elmeséljük a történetet időben előre haladva, figyelembe véve az ok-okozati összefüggéseket!
A történet tartalmát meséljük el!
12. A metaforikus történetalakítás azt jelenti, hogy....
Megkeressük a metaforikus jelentésű eseményeket, részeket, szereplőket a történetben.
A történetet időrendben, de a metaforákat figyelembe véve meséljük el!
Felsoroljuk a történetben talált metaforákat!
Elmeséljük a történetet az őt alkotó metaforák segítségével!
13. Mit jelent az elbeszélői és szereplői nézőpont egy történetben?
Egy szereplő egy adott ponton keresztül néz.
A pont, amit meghatározott helyzetből nézünk.
Az elbeszélő vagy a szereplő véleménye a szövegben.
Az elbeszélő vagy a szereplő szemüvegén keresztül látjuk az eseményeket.
14. Az elbeszélő egy történetben lehet:
Semleges, ha részt vesz ő is a történetben, tehát csak annyit tud, mint a szereplői.
Tudatos, ha részt vesz ő is a történetben, tehát többet tud a szereplőinél.
Objektív, tehát korlátozott tudású, amikor kívülről láttatja az eseményeket és szereplőket.
Szubjektív, tehát mindentudó, amikor belülről is láttatja a szereplőit, vagyis belső monológok formájában az emberi lélek is bemutatásra kerül.
15. Beavatástörténetként tanultunk......
A kulcs című novelláról.
A Himnusz egy szamárral című novelláról.
A Ballada a költészet hatalmáról című novelláról.
A bágyi csoda című novelláról.
