wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

Second quiz

Total questions: 139

Worksheet time: 1hrs 12mins

Name
Class
Date
1.

Az előadáson látott speciális topológiák közül melyik rendelkezik a legjobb hibatoleranciával?

a)

Teljesen összekötött

b)

Lánc

c)

Gyűrű

d)

Busz

2.

Előrefoglalásos erőforrás kezelés esetén P=1 Gbps erőforrást foglalunk le a és b állomások között. Az átlagos ráta A=100 Mbps. Milyen kihasználtsági szintet látunk (százalékban)? (A/P)

a)

10%

b)

25%

c)

45%

d)

72%

3.

Melyik állítás igaz általában a DSL Internet hozzáférésre?

a)

A feltöltési és letöltési csatornák kapacitása szimmetrikus.

b)

A feltöltési csatorna kapacitása nagyobb, mint a letöltésé.

c)

A letöltési csatorna kapacitása nagyobb, mint a feltöltési csatornáé

d)

A két-irányú telefon csatorna használatos adatkommunikációra.

4.

Mértékegységek: 1,024 Gbps =_ Mbps

a)

1024

b)

10024

c)

124

d)

12,04

5.

Mértékegységek: 10 Kbps = _ bps

a)

10 000

b)

10

c)

1

d)

1000

6.

Mértékegységek: 76 Kbps= _ bps

a)

76 000

b)

76

c)

760 000

d)

7,6

7.

Mikor van értelme áramkör-kapcsolt hálózatot használni?

a)

Amikor az átlagos kihasználtság nagy.

b)

Amikor az átlagos kihasználtság kicsi.

8.

Milyen előnyei vannak a csomagkapcsolt hálózatoknak?

a)

Egyszerű megvalósítás

b)

Hatékony erőforrásgazdálkodás

c)

Jó hibatolerancia

9.

Milyen hátrányai vannak az áramkör-kapcsolt hálózatoknak?

a)

Hiba esetén új áramkör szükséges

b)

Alacsony hatékonyság löketszerű forgalmak és rövid folyamok

c)

Bonyolult áramkör felépítés/lebontás

10.

Milyen viszony az ISP-k között, amikor kölcsönösen fizetség nélkül forgalmazhatnak egymás hálózatában?

 

a)

Peer

b)

IXP

c)

Tier-2

d)

UDP

11.

Mit értünk csomópont-kapacitás alatt?

a)

A linkek száma kellően nagy, hogy a csomópontokon áthaladó forgalmat minden állomás el tudja vezetni.

b)

A linkek száma kellően kicsi, hogy a csomópontokon áthaladó forgalmat minden állomás el tudja vezetni.

c)

A hosztok száma kellően nagy, hogy a csomópontokon áthaladó forgalmat minden állomás el tudja vezetni.

d)

A hosztok száma kellően kicsi, hogy a csomópontokon áthaladó forgalmat minden állomás el tudja vezetni.

12.

Rendezze sorba méret szerint az alábbi hálózatokat! A legkisebb kiterjedésű legyen legelöl!

a)

PAN, LAN, MAN, nagy kiterjesztésű, internet

b)

LAN,PAN,MAN, nagy kiterjesztésű, internet

c)

PAN,LAN, internet, MAN, nagykiterjesztésű

d)

MAN,PAN,LAN,internet, nagykiterjesztésű

13.

Mik az áramkörkapcsolt hálózat jellemzői?

a)

Túlterhelés esetén az új résztvevőknek már nem jut erőforrás

b)

Garantált erőforrást kapnak a résztvevők

c)

Az erőforrások előre lefoglalásra kerülnek minden kapcsolathoz

14.

Adott egy fizikai link, ami két eszközt kapcsol össze, melyek kommunikálni szeretnének. Mit nevezünk átviteli késésnek (transmission delay) ebben az esetben?

a)

Az az idő, amely alatt minden küldeni kívánt bit felkerül a linkre

b)

Azt az időt, ami a jelnek szükséges ahhoz, hogy áthaladjon a fizikai közegen, ami összeköti a küldő és a cél eszközöket.

c)

Azt az időt, amit a csomag a switch/router várakozási sorában várakozással tölt.

d)

Az az idő, amit a routeren a csomag fejléceinek feldolgozása és továbbítási döntések meghozatala igényel.

15.

Adott egy fizikai link, ami két eszközt kapcsol össze, melyek kommunikálni szeretnének. Mit nevezünk propagációs késésnek (propagation delay) ebben az esetben?

a)

Az az idő, amely alatt minden küldeni kívánt bit felkerül a linkre

b)

Azt az időt, ami a jelnek szükséges ahhoz, hogy áthaladjon a fizikai közegen, ami összeköti a küldő és a cél eszközöket.

c)

Azt az időt, amit a csomag a switch/router várakozási sorában várakozással tölt.

d)

Az az idő, amit a routeren a csomag fejléceinek feldolgozása és továbbítási döntések meghozatala igényel.

16.

Adott két végpont, melyeket egy switch/router és a köztük lévő két fizikai link kapcsol össze. Mit nevezünk sorban-állási késleltetésnek (queueing delay) egy csomag átvitele esetén?

a)

Az az idő, amely alatt minden küldeni kívánt bit felkerül a linkre

b)

Azt az időt, ami a jelnek szükséges ahhoz, hogy áthaladjon a fizikai közegen, ami összeköti a küldő és a cél eszközöket.

c)

Azt az időt, amit a csomag a switch/router várakozási sorában várakozással tölt.

d)

Az az idő, amit a routeren a csomag fejléceinek feldolgozása és továbbítási döntések meghozatala igényel.

17.

Adott két végpont, melyeket egy switch/router es a köztük lévő két fizikai link kapcsol össze. Mit nevezünk feldolgozási késleltetésnek (processing delay) egy csomag átvitele esetén?

a)

Az az idő, amely alatt minden küldeni kívánt bit felkerül a linkre

b)

Azt az időt, ami a jelnek szükséges ahhoz, hogy áthaladjon a fizikai közegen, ami összeköti a küldő és a cél eszközöket.

c)

Azt az időt, amit a csomag a switch/router várakozási sorában várakozással tölt

d)

Az az idő, amit a routeren a csomag fejléceinek feldolgozása és továbbítási döntések meghozatala igényel.

18.

Adott két végpont, melyek között egy 120 MB-os file letöltése 2 percet vesz igénybe. Mekkora az átviteli ráta (throughput) a két oldal között? Mbps-ben (bits/sec) + visszaváltás

a)

8

b)

16

c)

16024

d)

2

19.

Az ISO/OSI mely rétege felelhet szinkronizációs pont menedzsmentéért?(checkpoint beszúrása, stb.)

a)

Ülés

b)

Szállító

c)

Alkalmazási

d)

Adatkapcsolati

20.

Az ISO/OSI mely rétegeit nem használjuk az internet architektúrájának leírásához?

a)

Alkalmazási

b)

Ülés

c)

Megjelenítési

d)

Fizikai

21.

Az ISO/OSI modell mely rétege definiálja az átvitelre szánt adatok keretekre tördelését?

a)

Adatkapcsolati

b)

Fizikai

c)

Hálózati

d)

Szállítói

22.

Az ISO/OSI modell mely rétege felel a csomagtovábbításért?

a)

Hálózati

b)

Szállítói

c)

Adatkapcsolati

d)

Fizikai

23.

Az ISO/OSI modell mely rétege felel az adatkonverzióért különböző reprezentációk között?

a)

Megjelenítési

b)

Alkalmazási

c)

Adatkapcsolati

d)

Ülés

24.

Az ISO/OSI modell mely rétege felel az üzenetek adott állomáson belüli forgalom multiplexálásáért/demultiplexálásáért?

a)

Szállítói

b)

Adatkapcsolati

c)

Hálózati

d)

Fizikai

25.

Az ISO/OSI modell mely rétege foglalja magába a közeghozzáférés vezérlését (MAC)?

a)

Adatkapcsolati

b)

Fizikai

c)

Hálózati

d)

Alkalmazási

26.

Az ISO/OSI modell mely rétegehez sorolhatók a következő fogalmak: BitTorrent, HTTP, BitCoin kliens?

a)

Alkalmazási

b)

Megjelenítési

c)

Ülés

d)

Fizikai

27.

Az ISO/OSI modell mely rétegéhez sorolhatok a következő fogalmak: Optikai kábel, Wifi jel, CAT6UTP kábel?

a)

Fizikai

b)

Adatkapcsolati

c)

Szállítási

d)

Ülés

28.

Az ISO/OSI modell mely rétegéhez tartozik a TPC protokoll?

a)

Szállítói

b)

Megjelenítési

c)

Alkalmazási

d)

Hálózati

29.

Az OSI/ISO modell mely rétegéhez tartozik az UDP protokoll?

a)

Szállítói

b)

Alkalmazási

c)

Hálózati

d)

Fizikai

30.

Egy ISO/OSI modell mely rétege felel az útvonal választásáért?

a)

Hálózati

b)

Szállítási

c)

Fizikai

d)

Adatkapcsolati

31.

Egy optikai gerinchálózaton 2 routert 200 km üvegszál köt össze. Az üvegszálban a jelterjedési sebesség 2*10^8 m/s. Mekkora propagációs késést tapasztalunk a fenti optikai linken ezredmp-ben? (m/(m/sec) = sec

a)

1

b)

0,01

c)

0,1

d)

0,001

32.

Mely réteghez tartozik a TPC es az UDP protokoll?

a)

Szállítási

b)

Adatkapcsolati

c)

Hálózati

d)

Fizikai

33.

Mennyi az átviteli késleltetése egy 1500 bájtos csomagnak egy olyan hálózaton, ahol az elérhető adatráta 12 Gbps? A választ mikromásodpercben (us) adjuk meg! (segítség 1 us = 10^-6 sec, 1Gbps = 10^9 bps (bits/second)) (bits/(bits/sec))=sec

a)

1

b)

0,01

c)

0,1

d)

0,0001

34.

A 100 Mbps Ethernetnel alkalmazott 4/5 kódolással _%-ot veszitünk a hatékonyságból

a)

20%

b)

40%

c)

12%

d)

25%

35.

Az adat sík (data plane) a csomagok feldolgozáséért és tovabbításáért felel.

a)

Igaz

b)

Hamis

36.

Az adat sík (data plane) a router agya, ami pl. a konfigurálásért, az útvonalmeghatározásért és statisztikák vezetéséért felel.

a)

Igaz

b)

Hamis

37.

Adott egy Distance Vector protokollt használó hálózat. Az u állomás szomszédai A, B es C állomások. Adottak az alábbi élköltségek: c(u, A) = 3, c(u, B) = 1, c(u, C) = 7. Az u állomás egy adott időpillanatában megkapja mindhárom szomszéd távolságvektorait: dA(B) = 12, dA(C) = 3, dA(D) = 4. dB(A) = 3, dB(C) = 8, dB(D) = 2. dC(A) = 1, dC(B) = 2, dC(D) = 1. u vektorainak frissítése után adjuk meg Du (A) távolságot!

a)

3

b)

6

c)

2

d)

1

38.

Adott egy Distance Vector protokollt használó hálózat. Az u állomás szomszédai A, B es C állomások. Adottak az alábbi elköltségek: c(u, A) = 3, c(u, B) = 1, c(u, C) = 7. Az u állomás egy adott időpillanatában megkapja mindhárom szomszéd távolság vektorait: dA(B) = 12, dA(C) = 3, dA(D) = 4. dB(A) = 3, dB(C) = 8, dB(D) = 2. dC(A) = 1, dC(B) = 2, dC(D) = 1. u vektorainak frissítése után adjuk meg Du (C) távolságot!

a)

6

b)

3

c)

1

d)

2

39.

A vezérlési sík (control plane) a router agya, ami pl. a konfigurálásáért, az útvonalmeghatározásért és statisztikák vezetéséért felel.

a)

Igaz

b)

Hamis

40.

Az adat sík (data plane) a csomagok feldolgozásáért és továbbításáért felel.

a)

Igaz

b)

Hamis

41.

Egy globális továbbítási állapot (global forwarding state ) akkor és csak akkor érvényes ha

a)

Nincsenek zsákutcák (dead ends) a hálózatban Nincsenek hurkok/körök a hálózatban

b)

Vannak zsákutcák (dead ends) a hálózatban Nincsenek hurkok/körök a hálózatban

c)

Vannak zsákutcák (dead ends) a hálózatban Vannak hurkok/körök a hálózatban

d)

Nincsenek zsákutcák (dead ends) a hálózatban Vannakhurkok/körök a hálózatban

42.

Egy s(t) függvényt a sin(t) vivőhullámra a következőképp kódolunk: sin(t*s(t)). Melyik modulációs technikát alkalmaztuk?

a)

Frekvencia moduláció

b)

Amplitudó moduláció

c)

Fázis moduláció

43.

Egy s(t) függvényt a sin(t) vivőhullámra a következőképp kódolunk: s(t)*sin(t). Melyik modulációs technikát alkalmaztuk?

a)

Amplitudó moduláció

b)

Frekvencia moduláció

c)

Fázis moduláció

44.

Egy s(t) függvényt a sin(t) vivőhullámra a következőképp kódolunk: sin(t + s(t)). Melyik modulációs technikát alkalmaztuk?

a)

Fázis moduláció

b)

Amplitudó moduláció

c)

Frekvencia moduláció

45.

Hogyan tanulják meg a switch-ek a forrás állomás címet?

a)

Ha egy A ponton érkezik egy b csomag B állomástól, és B nem a továbbítási táblában, akkor megtanulja, hogy B állomás az A port irányában érhető el

b)

Ha egy A ponton érkezik egy b csomag B állomástól, és B a továbbítási táblában van, akkor megtanulja, hogy B állomás az A port irányában érhető el

46.

Melyik multiplexitási technikára igaz? Teljes frekvencia tartományt szűkebb sávokra bontja.

a)

Teljes frekvencia tartományt szűkebb sávokra bontja.

b)

Frekvencia multiplexitás

c)

Térbeli multiplexitás

d)

Amplitudó multiplexitás

47.

Melyik multiplexitási technikára igaz? Vezetékes kommunikáció esetén minden egyes csatornához külön pont-pont fizikai kapcsolat tartozik.

a)

Térbeli multiplexitás

b)

Frekvencia multiplexitás

c)

Idő osztásos multiplexitás

48.

Melyik multiplexitási technikára igaz? Vezetékes kommunikáció esetén minden egyes csatornához külön antenna rendelődik.

a)

Térbeli multiplexitás

b)

Frekvencia multiplexitás

c)

Idő osztásos multiplexitás (TDM)

49.

Melyik multiplexitási technikára igaz? Minden állomás saját frekvencia tartományt kap.

a)

Frekvencia multiplexitás

b)

Idő osztásos multiplexitás (TDM)

c)

Térbeli multiplexitás

50.

Melyik multiplexitási technikára igaz? Diszkrét időszeletek használata

a)

Idő osztásos multiplexitás (TDM)

b)

Térbeli multiplexitás

c)

Frekvencia multiplexitás

51.

Melyik multiplexitási technikára igaz? Minden állomás saját időszeletet kap

a)

Idő osztásos multiplexitás (TDM)

b)

Frekvencia multiplexitás

c)

Térbeli multiplexitás

52.

Mi az osszefugges a frekvencia (f), a hullamhossz (L (LAMBDA)) es a fenysebesseg (c) kozott?

a)

F*L = c

b)

F = c*L

c)

c/L = F

d)

F/L = c

53.

Mely modulacios technika hasznalja a vivohullam tobb jellemzojet is a szimbolumok kifejezesere?

a)

QAM-16 technika

b)

QAM-25 technika

c)

QAM-12 technika

d)

QAM-10 technika

54.

A megbizhato adatatvitel 4 fo celja kozul melyik szol az adat leszallitasi idejenek minimalizalasarol?

a)

Idobeliseg/Timeliness

b)

Rugalmasság

c)

Hibatolerancia

55.

Ket szimbolum hasznalata eseten a szimbolum rata 4 Baud. Negy szimbolum hasznalata mellett mekkora lesza szimbolum rata, ha semmi mast nem valtoztatunk?

a)

4

b)

4

c)

2

d)

1

56.

Mi igaz a fizikai rétegre?

a)

Szolgaltatasa, hogy informaciot (biteket) visz at 2 fizikailag osszekotott eszkoz kozott.

b)

Szolgaltatasa, hogy informaciot (byteokat) visz at 2 fizikailag osszekotott eszkoz kozott.

57.

Mi igaz a szelessavu atvitelre?

a)

A jelet modulalassal ulteti egy vivohullamra egy szeles frekvencia tartomanyban tortenik atvitel, nem minden frekvencian kerul atvitelre a jel

b)

A jelet modulalassal ulteti egy vivohullamra egy szeles frekvencia tartomanyban tortenik atvitel, minden frekvencian kerul atvitelre a jel

58.

Mi igaz az alapsavu atvitelre?

a)

A jel minden frekvencian atvitelre kerul.

b)

A digitalis jel direkt aramma vagy feszultsegge alakul

c)

A csomagot egy kimeno vonal fele iranyitja

d)

Adat sikban (data plane) valosul meg

59.

Mi igaz a csomagtovábbításra (forwarding)?

a)

Idoskala: nanosecundum Helyi folyamat

b)

A csomagot egy kimeno vonal fele iranyitja

c)

Adat sikban (data plane) valosul meg

d)

A digitalis jel direkt aramma vagy feszultsegge alakul

60.

Mi igaz az utvonal meghatarozasra (routing)?

a)

A csomag altal kovetendo utvonalak kiszamitasa Idoskala kb 10 ezred mp Vezérlési retegben valositjak meg Globális folyamat

b)

Adat sikban (data plane) valosul meg

c)

Idoskala: nanosecundum Helyi folyamat

d)

A jel minden frekvencian atvitelre kerul.

61.

Mi a fo problema a forras-cel alapu csomagtovabbitassal (source- and destinationbased forwarding)?

a)

A további táblákban sokkal több (~n^2) bejegyzést kel nyilvántartani, mint célalapú megoldásnál

b)

A további táblákban sokkal több (~n*2) bejegyzést kel nyilvántartani, mint célalapú megoldásnál

c)

A további táblákban sokkal több (~n/2) bejegyzést kel nyilvántartani, mint célalapú megoldásnál

62.

Mi igaz egy halozat C vegpontjahoz keszitett feszitofara?

a)

Minden router egy kimenő éllel rendelkezik Minden routert tartalmaz

b)

C minden routerből elérhető a feszítőfa élei mentén

c)

Minden switch egy kimenő éllel rendelkezik Minden switch tartalmaz

d)

C minden routerből nem elérhető a feszítőfa élei mentén

63.

Mikor használ egy switch elárasztást egy csomag továbbítása során?

a)

Ha a csomag célállomás nem szerepel a továbbítási táblában

b)

Ha a csomag célállomás szerepel a továbbítási táblában

c)

Ha a csomagokat mindig leszállítja a célállomásnak

64.

Mit nevezunk elnyelodesnek?

a)

A kuldesi es veteli energiak hanyadosat.

b)

A kuldesi es veteli energiak négyzetét.

c)

A kuldesi es veteli energiak szorzatát.

65.

Melyik keretezesi technikara igaz? A kuldo az adatban elofordulo mionden 11111 reszsorozat moge 0 bitet szur be

a)

Bit beszuras

b)

Karakterszamlalas

c)

Bajt beszuras

d)

Ora alapu keretezes

66.

Melyik keretezesi technikara jellemzo? A keretben levo karakterek szamanak megadasa keret fejlecben levo mezoben

a)

Karakterszamlalas

b)

Bit beszuras

c)

Bajt beszuras

d)

Ora alapu keretezes

67.

Melyik keretezesi technikara igaz, hogy Egy specialis ESC (Escape) bajtot szur be az „adat" flag bajtok ele

a)

Bajt beszuras

b)

Karakterszamlalas

c)

Bit beszuras

d)

Ora alapu keretezes

68.

Melyik keretezesi technikara igaz? A keretek rogzitett merettel rendelkeznek, aminek (pl. STS-1 eseten) elkuldese 125 us ideig tart

a)

Ora alapu keretezes

b)

Bajt beszuras

c)

Karakterszamlalas

d)

Bit beszuras

69.

A megbizhato adatatvitel 4 fo celja kozul melyik szol arrol, hogy: „az adat leszallitasa biztositott, sorrend helyes es atvitel soran nem modosul"?

a)

Helyesseg

b)

Időbeliség

c)

Gyorsaság

d)

Atomosság

70.

Az előadáson látott naiv hibadetektáló megoldás minden keretet kétszer küld el. Ezt követően a két kópia egyezését használja a hibamentes átvitel eldöntésére. Mely állítások igazak erre a módszerre?

a)

Gyenge hibavédelemmel rendelkezik. Túl nagy a költsége.

b)

Erős hibavédelemmel rendelkezik. Túl nagy a költsége.

c)

Gyenge hibavédelemmel rendelkezik. Túl kicsi a költsége.

71.

Egy csuszoablak (sliding window) protokoll eseten a sorszamok tere 0,1,2,3,4,5,6,7, a 4 hosszu kuldesi ablakban az 1,2,3,4 sorszamok varnak. Az 1-es sorszamu nyugta beerkezese utan milyen sorszammal lehetnenek elkuldott de nem nyugtazott csomagok?

a)

2,3,4,5

b)

0,1,5,6

c)

2,3,5,7

d)

1,3,6,7

72.

Egy csuszoablak (sliding window) protokoll eseten a sorszamok tere 0,1,2,3,4,5,6,7, a fogado 2 csomagot tud pufferelni, a veteli ablakban 2,3 sorszamok szerepelnek. Mit tesz a fogado egy 1-es sorszamu csomag beerkezese eseten?

a)

Eldobja a csomagot és nyugtát küld.

b)

Eldobja a csomagot és nem küldnyugtát küld.

c)

Folytatja a fogadást.

73.

Egy kod Hamming-tavolsaga 13. Hany egyszeru bithibat tudunk javitani ezzel a koddal?

a)

6

b)

12

c)

14

d)

7

74.

Egy kod Hamming-tavolsaga 25. Hany egyszeru bithibat tudunk javitani ezzel a koddal?

a)

12

b)

6

c)

7

d)

1

75.

Egy kod Hamming-tavolsaga 15. Hany egyszeru bithibat tudunk detektalni ezzel a koddal?

a)

14

b)

6

c)

12

d)

1

76.

Egy kod Hamming-tavolsaga 8. Hany egyszeru bithibat tudunk detektalni ezzel a koddal?

a)

7

b)

12

c)

14

d)

6

77.

Egy kod Hamming-tavolsaga 2. Hany egyszeru bithibat tudunk detektalni ezzel a koddal?

a)

1

b)

12

c)

14

d)

6

78.

Egy protokoll CRC-t használ hiba felismeréshez. Az alkalmazott generátor polinom fokszáma 32. Hány biten ábrázolható a CRC kontrollösszeg (a maradék polinom)?

a)

32

b)

4

c)

7

d)

1

79.

Egy protokoll CRC-t hasznal hiba felismeresehez. Az alkalmazott generator polinom fokszama 4. Hany biten abrazolhato a CRC kontrollosszeg (a meredek plinom)?

a)

4

b)

32

c)

7

d)

1

80.

Egy protokoll CRC-t hasznal hiba felismeresehez. Az alkalmazott generator polinom fokszama 7. Hany biten abrazolhato a CRC kontrollosszeg (a meredek polinom)?

a)

7

b)

4

c)

32

d)

1

81.

Hogyan detektaljuk a helyesseget? Egy szallitasi mechanizmus helyes, akkor es csak akkor...

a)

Minden elveszett vagy hibas csomagot ujrakuld.

b)

Ha nem enged hibás csomagot fogadni

82.

Komulativ nyugta (commutative ACK) eseten mikent tudjuk a detektalni a csomagvesztest?

a)

Az izolalt csomagveszteseket nyugta duplikatumok jelzik. Emellet timerekkel is dolgozik a modszer

b)

Jam jelzést küld

c)

Kisebb lesz az sorszám

83.

Legyen d(x,y) ket kodszo Hamming-tavolsaga. Hogyan definialja egy S kod Hammingtavolsagat?

a)

Az S-beli kodszo parok Hamming tavolsagainak a minimuma.

b)

Az S-beli kodszo parok Hamming tavolsagainak a maximuma.

84.

Mekkora a kovetkezo ket bitsorozat Hamming-tavolsaga? d(1001, 1011) =

a)

1

b)

3

c)

2

d)

4

85.

Mekkora a kovetkezo ket bitsorozat Hamming-tavolsaga? d(11111, 11000) =

a)

3

b)

1

c)

2

d)

0

86.

Mi igaz a Hamming-kódra?

a)

2 egeszhatvany sorszamu pozicioi lesznek az ellenorzo bitek, azaz 1,2,4,8,16,..., a maradek helyekat az uzenet bitjeivel toltjuk fel paritast hasznalo technika Mindegyik ellenorzo bit a bitek valamilyen csoportjanak a paritasat allitja be parosra (vagy partatlanra)

b)

N

87.

Mi igaz a vegpont-vegpont megbizhatosagra?

a)

A vegpont-vegpont megbizhatosagot az L4 (Transport - Szallitoi) reteg biztositja A halozat legyen a leheto legegyszerubb, azaz nem biztosit vegpont-vegpont megbizhatosagot. Az alkalmazhatosagnak nem kell a halozati problemakkal foglalkozniuk, igy a megbizhatosag biztositasaval sem.

b)

N

88.

Mely bithibakat nem kepes felismerni a CRC modszer, ha a generator polinom x^11+x^9+x+1?

a)

ahol a hiba polinom E(x) = x^12+x^10+x^2+x

b)

ahol a hiba polinom E(x) = x^12+x^10+x^2

c)

ahol a hiba polinom E(x) = x^14+x^10+x^2+x

89.

Mely bithibakat nem kepes felismerni a CRC modszer, ha a generator polinom x^4+x+1, ahol x^4 jelöli az "x a negyediken hatvány"?

a)

ahol a hiba polinom E(x) = x^5+x^2+x

b)

ahol a hiba polinom E(x) = x^4+x^2+x

c)

ahol a hiba polinom E(x) = x^5+x^2

90.

Melyik nyugtazasi modszerre igaz az alabbi allitas? A nyugta a legnagyobb sorszamot tartalmazza, amelyre igaz, hogy az osszes kisebb (vagy egyenlo) sorszamu csomag mar sikeresen megerkezett a vevohoz.

a)

Kommutativ nyugta (Kommutative ACK)

b)

Teljes informacio visszacsatolas - Full Information Feedback

c)

Per-hop megbízhatóság Per-hop hibakezelés Adatok keretekre tördelése Közeghozzáférés

91.

Melyik nyugtazasi modszerre igaz az alabbi allitas? Teljes informaciot ad a forrasnak es jol kezeli a nyugtak elveszteset is, azonban az a nagy halozati overheadje miatt csökkenti a teljesitmenyt.

a)

Teljes informacio visszacsatolas - Full Information Feedback

b)

Per-hop megbízhatóság Per-hop hibakezelés Adatok keretekre tördelése Közeghozzáférés

c)

Kommutativ nyugta (Kommutative ACK)

92.

Mely szolgáltatásokért felel az adatkapcsolati réteg?

a)

Per-hop megbízhatóság Per-hop hibakezelés Adatok keretekre tördelése Közeghozzáférés

b)

Teljes informacio visszacsatolas - Full Information Feedback

c)

Kommutativ nyugta (Kommutative ACK)

93.

Mi a folyamvezerles (flow control) celja a megbizhato adatatvitel soran?

a)

A lassu vevo tulterhelesenek megakadalyozasa

b)

A hibás kapcsolat felderítése

c)

Csomagvesztés megakadályozása

94.

Mik tortenhetnek egy csomaggal atvitel soran, melyet egy megbizhato vegpont-vegpont adattranszport protokollnak kezelnie kell?

a)

csomagvesztes - loss duplikatumok - duplicates varakoztatas - being delayed csomagok sorrendjenek megvaltoztatasa - reordering

b)

Nem ez

95.

Igaz-hamis A csatorna kihasznaltsag megadja egy csomag elkuldesenek idejet

a)

Hamis

b)

Igaz

96.

Igaz-hamis A csuszoablak protokoll csatorna kihasznalasa rosszabb, mint az Alternalo Bit Protokolle.

a)

Hamis

b)

Igaz

97.

Igaz-hamis A pipelineing technika nem segit a csatornalihasznaltsag javitasaban.

a)

Hamis

b)

Igaz

98.

Alternalo bit protokoll (ABP) eseten mekkora kihasznaltsag erheto el, ha feltesszuk, hogy nincs propagacios keses, tovabba az adatcsomag es a nyugtacsomag azonos meretu? A csatorna szimmetrikus!

a)

0.5

b)

0.1

c)

0.4

d)

0.2

99.

Igaz-hamis Az Alternalo Bit Protokoll csatorna kihasznaltsaga azonos a szimplex megall es var protokoll eseten latottal.

a)

Igaz

b)

Hamis

100.

Az eloadason latott kihasznaltsag definicio mellett mi az elerheto legnagyobb kihasznaltsag?

a)

1

b)

0.4

c)

2

d)

0.6

101.

Legyen az atvitel (throughput) a terheles (G) fuggvenyeben: S(G) Dinamikus csatornakiosztast tekintve idealis esetben milyen erteket vesz fel S(G), ha G=0.5?

a)

0.5

b)

0.2

c)

0.6

d)

1

102.

Legyen az átvitel (throughput) a terhelés (G) függvényében: S(G) Dinamikus csatornakiosztást tekintve ideális esetben milyen értéket vesz fel S(G), ha G=3?

a)

1

b)

0.4

c)

0.5

d)

3

103.

Mi igaz a szimplex megall es var protokollra (zajos csat.)?

a)

Nyugta ekvesztese eseten duplikatumok adodhatnak at a felsobb retegeknek a fogado oldalon. csomagvesztes eseten az idozito lejatra utan (timeout) ujrakuldi a keretet

b)

Nem ez

104.

Mi igaz az alternalo bit protokollra (ABP)?

a)

Vevo oldalon, ha nincs hiba az adatreszt tovabbkuldi a halozati retegnek, vegul nyugtazza a keretet es lepteti a sorszamot mod 2. Kuldo egyesevel kuldi a sorszammal ellatott kereteket (kezdetben 0-s sorszammal) es addig nem kuld ujat, meg nem kap nyugtat a vevotol egy megadott hataridon belul.

b)

Nem ez

105.

Mely csatornara igaz az alabbi allitas? A kommunikacio pusztan az egyik iranyba lehetseges?

a)

Szimplex csatorna

b)

Duplex csatorna

c)

Fél-Duplex csatorna

106.

Mely csatornara igaz az allitas? Mindket iranyba folyhat kommunikacio szimultan modon

a)

Duplex csatorna

b)

Szimplex csatorna

c)

Fél-Duplex csatorna

107.

Mely csatornara igaz az allitas? Mindket iranyba folyhat kommunikacio, de egyszerre csak egy irany lehet aktiv.

a)

Fél-Duplex csatorna

b)

Szimplex csatorna

c)

Duplex csatorna

108.

Negy szimbolum hasznalata eseten hany bitet tudunk egy szimbolumba kodolni?

a)

1

b)

2

c)

3

d)

4

109.

Mi igaz a csúszóablak protokollra?

a)

Csak duplex csatorna eseten alkalmazhato. Adat es nyugta csomagok egyszerre utazhatnak. A keret nyugtaja tartalmazza a kovetkezonek vart keret sorszamat A nem megengedett sorozatszammal erkezo kereteket el kell dobni.

b)

Nem ez

110.

Adott N állomás, melyek Alapveto bittérkép protokollt használnak a közeghozzáféréshez. A versengési idorés 1 idoegység. Egy adatkeret küldése szintén egységesen 1 idoegységig tart. Legrosszabb esetben hány idoegységet kell egy állomásnak várnia a saját keretre átvitelének megkezdése elott? [Azt az idorést már ne számoljuk, amiben a saját keret is átvitelre kerül. Továbbá tegyük fel, hogy kötvetlenül a versengési idorés elott állunk]!

a)

N

b)

1

c)

2

d)

3

111.

Adott N allomas, melyek binaris visszaszamlalas protokollt (Mok es Ward fele javitas nelkul) hasznalnak a kozeghozzafereshez. A versengesi idores 1 idoegyseg. Egy adatkeret kuldese szinten egysegesen 1 idoegysegig tart. Legjobb esetben hany idoegyseget kell egy allomasnak varnia a sajat kereteatvitelenek megkezdese elott? [Azt az idorest mar ne szamoljuk, amiben a sajat keret is atvitelre kerul. Tovabba tegyuk fel, hogy kkozvetlenul a versengesi idores elott allunk.]

a)

1

b)

N

c)

2N

d)

2

112.

Adott 2^N (ketto az N-ediken) allomas, melyek adaptiv fabejaras protokollt hasznalnak a kozeghozzafereshez. 2 allomas all keszen keret kuldesere, melyek utkozest okoznak. Egy adatkeret kuldese egysegesen 1 idoegysegig tart. Legjobb esetben hany idoegyseg szukseges az utkozes feloldasahoz? [Az elso utkozest okozo idorest ne vegyukfigyelembe. Tovabba tegyuk fel, hogy nem erkeznek ujabb keresek a rendszerbe!]

a)

2

b)

1

c)

N

d)

2N

113.

Adott 2^N (ketto az N-ediken) allomas, melyek adaptiv fabejaras protokollt hasznalnak a kozeghozzafereshez. 2 allomas all keszen keret kuldesere, melyek utkozest okoznak. Egy adatkeret kuldese egysegesen 1 idoegysegig tart. Legrosszabb esetben hany idoegyseg szukseges az utkozes feloldasahoz? [Az elso utkozest okozo idorest ne vegyukfigyelembe. Tovabba tegyuk fel, hogy nem erkeznek ujabb keresek a rendszerbe!]

a)

2N

b)

2

c)

N

d)

1

114.

Minek kell teljesülnie a chip vektorokra a CDMA módszer esetén?

a)

Páronként ortogonális vektoroknak kell lenniük. (skaláris szorzatuk 0)

b)

Páronként ortogonális vektoroknak kell lenniük. (skaláris szorzatuk 1)

115.

A terheles (G) a protokoll altal kozlendo csomagok szama egy csomag kiszolgalasanak ideje alatt. Optimalis esetben G>1 eseten az atvitel S(G) =_

a)

1

b)

0

c)

2

d)

3

116.

Egy vegtelen populacioju reselt ALOHA-rendszer meresi azt mutatjak, hogy a resek 10%-a tetlen. Mekkora a csatorna terheles?

a)

G = -ln(0.1)

b)

G = ln(0.1)

c)

G = 0.1

d)

G = -ln(1)

117.

Hogyan befolyasolja a minimalis keretmeret egy CSMA/CD alapu Ethernet halozatban, ha a savszelesseg 25%-kal lecsokken?

a)

25%-kal csökken

b)

25%-kal nő

c)

20%-kal csökken

d)

20%-kal nő

118.

Mi igaz az 1-perzisztens CSMA protokollra?

a)

Az állomás belehallgat a csatornába. Ha az szabad, akkor küld, különben várakozik, hogy a csatorna szabaddá várjon. Ha felszabadul, azonnal küld.

b)

Nem hallgat be csak küldi amikor tud.

c)

Az állomás belehallgat a csatornába. Ha az szabad, akkor p valószínűséggel küld, és 1-p valószínűséggel vár még egy időegységet (nem küld) és kezdi előlről. Ha foglalt a csatorna, akkor vár 1 időegységet és kezdi előlről. Diszkrét időmodell

119.

Mi igaz a p-perzisztens CSMA protokollra?

a)

Az állomás belehallgat a csatornába. Ha az szabad, akkor p valószínűséggel küld, és 1-p valószínűséggel vár még egy időegységet (nem küld) és kezdi előlről. Ha foglalt a csatorna, akkor vár 1 időegységet és kezdi előlről. Diszkrét időmodell

b)

Az állomás belehallgat a csatornába. Ha az szabad, akkor küld, különben várakozik, hogy a csatorna szabaddá várjon. Ha felszabadul, azonnal küld.

c)

Ha van ekuldendo adat, akkor elkuldi. Az adat azonnal kikuldesre kerul. Amikor egy keret kuldesre kesz, az kikuldesre kerul a (kovetkezo) idoreshataron

120.

Mi igaz az ALOHA protokollra?

a)

Ha van ekuldendo adat, akkor elkuldi. Az adat azonnal kikuldesre kerul. Amikor egy keret kuldesre kesz, az kikuldesre kerul a (kovetkezo) idoreshataron

b)

Az állomás belehallgat a csatornába. Ha az szabad, akkor p valószínűséggel küld, és 1-p valószínűséggel vár még egy időegységet (nem küld) és kezdi előlről. Ha foglalt a csatorna, akkor vár 1 időegységet és kezdi előlről. Diszkrét időmodell

c)

Az állomás belehallgat a csatornába. Ha az szabad, akkor küld, különben várakozik, hogy a csatorna szabaddá várjon. Ha felszabadul, azonnal küld.

121.

Mi igaz az utkozes detektalasra (collision detection)?

a)

Minden allomas kuldes kozben megfigyeli a csatornat. Ha utkozest tapasztal, akkor megszakitja az adast, es vegtelen ideig varakozik, majd ujra elkezdi leadni a keretet

b)

Ha van ekuldendo adat, akkor elkuldi. Az adat azonnal kikuldesre kerul. Amikor egy keret kuldesre kesz, az kikuldesre kerul a (kovetkezo) idoreshataron

c)

Az állomás belehallgat a csatornába. Ha az szabad, akkor p valószínűséggel küld, és 1-p valószínűséggel vár még egy időegységet (nem küld) és kezdi előlről. Ha foglalt a csatorna, akkor vár 1 időegységet és kezdi előlről. Diszkrét időmodell

122.

Egy tavolsagvektor routing protokollt hasznalo halozatban az A allomas routing tablaja a kovetkezo: host | koltseg | next hop B | 7 | B C | 10 | C C | 1 | D E | 14 | E B szomszedtol a kovetkezo tavolsagvektort kapja: C | 2 D | 3 E | 3 Mi lesz C koltsege A allomas routing tablajaban?

a)

9

b)

6

c)

3

d)

7

123.

Egy tavolsagvektor routing protokollt hasznalo halozatban az A allomas routing tablaja a kovetkezo: host | koltseg | next hop B | 7 | B C | 10 | C C | 1 | D E | 14 | E B szomszedtol a kovetkezo tavolsagvektort kapja: C | 2 D | 3 E | 3 Mi lesz D koltsege A allomas routing tablajaban?

a)

1

b)

4

c)

5

d)

9

124.

Egy tavolsagvektor routing protokollt hasznalo halozatban az A allomas routing tablaja a kovetkezo: host | koltseg | next hop B | 7 | B C | 10 | C C | 1 | D E | 14 | E B szomszedtol a kovetkezo tavolsagvektort kapja: C | 2 D | 3 E | 3 Mi lesz E koltsege A allomas routing tablajaban?

a)

10

b)

1

c)

9

d)

6

125.

Igaz-hamis Switchek esetén nincs szükség CSMA/CD-re. Switchek esetén full duplex linkek kötik be az állomásokat

a)

Igaz

b)

Hamis

126.

Igaz-hamis A pipelineing technika nem segít a csatornakihasználtság javításában.

a)

Igaz

b)

Hamis

127.

Melyik allitas igaz a bridge-eknel (hidaknal) latott feszitofa protokollra (STP)?

a)

> Egy bridge a szomszéd bridge-eknek küldi el a konfigurációs üzenetét, mely alapján azok frissítik a gyökér csomópont és a hozzá vezeto úthoz kapcsolódó információkat.

b)

A fa gyökere a legkisebb ID-val rendelkezo bridge, melyet a szomszédoktól kapott üzenetek alapján frissít egy bridge.

c)

Megméri a szomszédokhoz vezeto költséget, majd ezt elküldi minden routernek. Dijkstra algoritmust alkalmaz

d)

Aszinkron muködés. Lényegében elosztott Bellman-Ford algoritmus. Minden router csak a szomszédjával kommunikál.

128.

Mi igaz a kapcsolatállapot (link state) alapú routing protokollra?

a)

Megméri a szomszédokhoz vezeto költséget, majd ezt elküldi minden routernek. Dijkstra algoritmust alkalmaz

b)

Aszinkron muködés. Lényegében elosztott Bellman-Ford algoritmus. Minden router csak a szomszédjával kommunikál.

c)

Egy bridge a szomszéd bridge-eknek küldi el a konfigurációs üzenetét, mely alapján azok frissítik a gyökér csomópont és a hozzá vezeto úthoz kapcsolódó információkat.

d)

A fa gyökere a legkisebb ID-val rendelkezo bridge, melyet a szomszédoktól kapott üzenetek alapján frissít egy bridge.

129.

Mi igaz a távolságvektor (distance vector) alapú routing protokollra?

a)

Aszinkron muködés. Lényegében elosztott Bellman-Ford algoritmus. Minden router csak a szomszédjával kommunikál.

b)

Egy bridge a szomszéd bridge-eknek küldi el a konfigurációs üzenetét, mely alapján azok frissítik a gyökér csomópont és a hozzá vezeto úthoz kapcsolódó információkat.

c)

A fa gyökere a legkisebb ID-val rendelkezo bridge, melyet a szomszédoktól kapott üzenetek alapján frissít egy bridge.

d)

Megméri a szomszédokhoz vezeto költséget, majd ezt elküldi minden routernek. Dijkstra algoritmust alkalmaz

130.

Melyik protokollhoz tartozik a vegtelenig szamlalas problemaja?

a)

Tavolsagvektor (distance vector) protokoll

b)

Nem ez

131.

Mi igaz a bridge-eknél (hídaknál) látott MAC címek tanulása módszerre?

a)

A beérkező keretben szereplő forrásállomás MAC címét és a beérkezési portot betesszük a továbbítási táblába.

b)

Aszinkron muködés. Lényegében elosztott Bellman-Ford algoritmus. Minden router csak a szomszédjával kommunikál.

132.

Mit jelent az optimalitási elv útvonalkiválasztás esetén?

a)

Legyen P az I-ből K állomásba vezető optimális útvonal. Ekkor bármely J állomást véve a P útvonal mentén, a J-ből K-ba vezető optimális útvonal P-re esik (annak része).

b)

Nem ez

133.

Mi az, ami biztosan NEM szerepel egy L3 router routing tablajaban?

a)

UPD port

b)

forras MAC cim cel MAC cim

c)

TCP port

d)

IPv4 cím

134.

Mi jellemzo az IPv4 csomagok fragmentaciojara?

a)

Memoria kezelesi problemak a cel allomasnal

b)

BGP-t használ Útvonal

c)

Tavolsag vektor protokolt használ

135.

Mi igaz az AS-ek kozotti un. inter-domain routingra?

a)

BGP-t használ Útvonal

b)

Tavolsag vektor protokolt használ

c)

A politikai jellegű szabályokat kézzel konfigurálják a BGP-routeren.

136.

Mi igaz a BGP protokollra?

a)

Megadható olyan szabály, hogy ne legyen átmenő forgalom bizonyos AS-eken keresztül

b)

A politikai jellegű szabályokat kézzel konfigurálják a BGP-routeren.

137.

Melyik cimosztaly eseten lehet a legkevesebb hosztot definialni egy cimosztalyon belul.

a)

C cimosztaly

b)

A cimosztaly

c)

B cimosztaly

138.

Melyik cimosztaly eseten oszthato ki a legkevesebb ilyen IP tartomany?

a)

A cimosztaly

b)

B cimosztaly

c)

C cimosztaly

139.

Mely IPv4 mezonek nincs megfelelo parja az IPv6 fejlecben?

a)

Fejlec hossza (IHL) Checksum (CRC kontrollosszeg) Identifier

b)

Nem ez