A magyar irodalom egyik első eposza, amelyben a főszereplő és serege halálával megváltja a bűnös magyarságot.

A magyar irodalom vígeposza, amelyben a főszereplő bonyolut szerelmi életével egy közösséget befolyásol - kocsmai verekedést robbant ki..

Gyanúsan szerencsétlen sorsú fiú felcseperedik, és a szabadság megszállottjává válik.

A tragédia hőse föláldozza önmagát a testvére lelki békéjéért.

Első magyar szövegemlékünk

Fiktív levelekből álló gyűjtemény, mely II. Rákóczi Ferenc és a vele bujdosó magyar főurak mindennapjait is bemutatja.

Kölcsey szellemi-erkölcsi végrendelete, melyben cselekvő hazaszeretetre szólítja fel unokaöccsét és a reformkori magyar ifjúságot.

Nagy nemzeti drámánk, a főszereplő belső konfliktusára épül.

Verses regény - főhőse a felesleges ember típusának első példája a világirodalomban.

A novella groteszk szemléletmóddal mutatja be az orosz csinovnyikok tartalmatlan életét.

Drámai költemény, melynek témája boldogságkeresés. Egyetlen kozmikus nap alatt játszódik le, a kertből indul és a kertbe tér vissza a főhős.

Rédey Ferenc és kurucai Tallósy uram beteglátatása ürügyén csellel elfoglalják Huszt várát.

A regény főhőse a múltban él - Don Quijotéhez hasonlóan -, és szembesülnie kell a valósággal, értékrendjének eltűnésével.

A regény főhőse a kapitalizálódó Magyarországon próbál karriert és boldog családot teremteni. Mindez sikerül is neki, csak nem egyszerre. :)

A romlatlan természeti világba betolakodó ember összeütközésbe kerül a tündérek világával. A megoldásban egy tündér feláldozza örök életét, hogy fia visszaszerezze a közösség harangját.

Az orosz regény főhőse be akarja bizonyítani magának, hogy kiemelkedő ember - de nagy árat kell fizetnie a válaszért.

Az író világnézete szerint a világ az egyes emberek öntökéletesítésével, a szeretet átélésével javulhat meg - ezt érti meg a mű főhőse.

Melankolikus hangulatú elbeszélő költemény a kor és a főszereplő értékválságáról.

A ballada a bűn és bűnhődés kérdését veti fel - eszerint a legfőbb büntetést a lelkiismeret szabja ki az emberre. A narrátor együttérzéssel szemléli főhősét.

A ballada a Hunyadi-mondakör egy eseményét dolgozza fel, reményt nyújtva a szabadságharc bukása után a korabeli olvasóknak.

Teljesen érthetetlen okból egy nő röpköd, és repülése azt jelzi, hogy a gonosz mindig jelen lesz a világban.

A cím motívuma a főszereplő lelkiismeretére utal. A műben az egyszerű emberek gazdag lelki életébe nyerünk bepillantást.

A novella az egyszerű emberek hiedelmére épül. A főszereplő halott testvére helyett vállaná a büntetést.

A két novella kapcsolatban áll egymással, egy férfi és egy nő tragikus szerelmi történetének két fázisát mutatja be.

A mű főszereplője időutazó, aki fontos kérdésekre keresi a választ - többek között az élet értelmére.

Egy falusi tanító visszaemlékezései

Történelmi regény a honfoglalás korából, melynek elbeszélője a görög származású Zéta - az ő szemével látjuk Attila hun királyt és környezetét.

A regény fő motívuma egyaránt utal a magyar történelem határhelyzetére és a szereplők magánéleti bonyodalmaira.

A regény fő motívuma jelzi a dzsentri történelmi szerepének problematikusságát - ugyanakkor a mű főhős bukásához gyengesége és magánéletének alakulása is hozzájárul.

A mű legfőbb üzenete az, hogy az Úr parancsával értelmetlen szembeszegülni.

A dráma mottója lehetne: „minden nemzet akkor hal meg, amikor megásta a maga sírját”. A mű világa a XX. század eleji magyar valósággal állítható párhuzamba.

A mű bemutatja, hogyan hat az emberre az érzelmek elfojtása, a külvilág rideg, szeretet nélküli magatartása.

A kötet novellái összekapcsolódnak, a központi motívum a főhős alakja, az utazás. Az egyik történetben a szereplő egy villamoson utazik.

Annak groteszk ábrázolása, hogy a szegénység eltorzíthatja az ember személyiségét.

Egyszerű székely ember meséli el saját és az erdélyi magyarság sorsának tragikus alakulását.