Kendnek gazdasága, ökre és juha van

Bizonyára úgy lesz - hál' a Jóistennek!

Oly hamar támadott égiháború,
Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú.

s a nyárfasorban tikkadt vágy zokog

Alig várja Fehér Anna, / Fehér Anna, szép viola

Az én fejem alja / Egy tégla-kövecske

Este van már, sietnek az esték

álnokul mint a tolvaj öregség

S itt ház ül. Kisfia, az ól, idenéz.

„Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon,

Messziről lobogva tenger pusztaságon:

Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem

Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.”

Melyik idézetben található metafora?

Milyen nyelvi alakzatot tartalmaz a következő idézet?

"Inkább ma száraz barna kenyeret,

Mint holnap lágy fehér cipót"

„A boltba is én megyek,

hozok cukrot, kenyeret,

banánt is, mert szereted!”

„Mert félt a szunyogtól, félt a szúrós nádtól,

Jobban a nádasnak csörtető vadától,

Félt az üldözőknek távoli zajától,

De legis-legjobban Toldi nagy bajától.”

„Szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki,

Egy paraszt fiúval mégsem áll ki senki.”

„...napraforgó

virág voltam álmomban,

édesanyám,

te meg fényes nap voltál...”

Milyen költői kép van a film címében?

"Fülelgetett a nyáresti csönd:

róka osont, bagoly huhogott, békák

brekegtek, s kaszástűz fényű planéták

ragyogtak hidegen odafönt."

"És zokog és zörög nevem / a koszorún: Jelen! Jelen!"

ütni készül ökle csontos buzogánya

tapsoltak a jázminok

fehér csönd

Egyszer volt egy ember,

Szakálla volt kender,

Felmászott a fára,

Leesett a sárba.

Micsoda óriás sas

száll le a zengő mennybolt

szikláira. E szárnyas

a semmiből jött, nem volt.

Én még őszinte ember voltam,

ordítottam, toporzékoltam:

Hagyja a dagadt ruhát másra!

Engem vigyen föl a padlásra!

Hajdanában, amikor még,

Igy beszélt a magyar ember:

Ha per, úgymond hadd legyen per,

(Ami nem volt éppen oly rég)