wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

Kzg gyak

Total questions: 72

Worksheet time: 37mins

Name
Class
Date
1.

Az adó és a holtteher-veszteség összefüggését ábrázoló függvény, ha a vízszintestengelyen az adó nagysága van, egy ... függvény.

a)

lineáris

b)

exponenciális

c)

négyzetgyök

2.

Az adó nagysága és a holtteher- veszteség nagysága közötti összefüggés:

a)

A holtteher-veszteség gyorsabban nő, mint az adó nagysága

b)

A holtteher-veszteség pont ugyanolyan gyorsan nő, mint az adó nagysága

c)

A holtteher-veszteség lassabban nő, mint az adó nagysága

3.

Egy gazdaságban ténylegesen érvényesülő árplafon működik. Válassza ki a helyes állítást!

a)

Ebben az esetben a piacon felesleg alakul ki, a ténylegesen értékesített mennyiség megegyezik az adott ár melletti kínált mennyiséggel

b)

Ebben az esetben a piacon felesleg alakul ki, a ténylegesen értékesített mennyiség megegyezik az adott ár melletti keresett mennyiséggel

c)

Ebben az esetben a piacon hiány alakul ki, a ténylegesen értékesített mennyiség megegyezik az adott ár melletti kínált mennyiséggel

d)

Ebben az esetben a piacon hiány alakul ki, a ténylegesen értékesített mennyiség megegyezik az adott ár melletti keresett mennyiséggel

4.

A piaci kínálati rezervációs ár, a piaci egyensúlyi ár és a kereslet-kínálati metszéspont által kijelölt terület nem más, mint a piaci egyensúly melletti ...

a)

fogyasztói többlet

b)

termelői többlet

c)

teljes többlet

5.

... et élveznek azok a gazdasági szereplők, akiknek egyéni kínálati rezervációs áruk a piaci ár alatt van.

a)

fogyasztói többlet

b)

termelői többlet

c)

teljes többlet

6.

A piaci keresleti rezervációs ár, a piaci egyensúlyi ár és a kereslet-kínálati metszéspont által kijelölt terület nem más, mint a piaci egyensúly melletti ...

a)

fogyasztói többlet

b)

termelői többlet

c)

teljes többlet

7.

... -et élveznek azok a gazdasági szereplők, akiknek egyéni keresleti rezervációs áruk a piaci ár felett van

a)

fogyasztói többlet

b)

termelői többlet

c)

teljes többlet

8.

A piaci kínálati rezervációs ár, a piaci keresleti rezervációs ár és a kereslet-kínálati metszéspont által kijelölt terület nem más, mint a piaci egyensúly melletti ...

a)

fogyasztói többlet

b)

termelői többlet

c)

teljes többlet

9.

Ha egy termék piacán az ár alacsonyabb az egyensúlyinál, akkor

a)

nem lehet biztosan megállapítani, hogy a keresett és kínált mennyiség közül melyik a nagyobb

b)

a keresett mennyiség nagyobb a kínált mennyiségnél

c)

a keresett mennyiség pontosan megegyezik a kínált mennyiséggel

d)

a keresett mennyiség kisebb a kínált mennyiségnél

10.

Amennyiben a kereslet árrugalmassága abszolút értékben egynél nagyobb, akkor ... keresletről beszélünk.

a)

rugalmas

b)

rugalmatlan

c)

egységnyi keresletű

11.

Amennyiben a kereslet árrugalmassága abszolút értékben egynél nagyobb, akkor rugalmas

keresletről beszélünk. Ebben az esetben az eladónak érdemes ...

​a termék árát a bevétel növelése érdekében.

a)

csökkenteni

b)

egyes esetben növelni, máskor csökkenteni

c)

növelni

12.

Az adott termékkombináció a TLH görbe alatt található

a)

Ebben az esetben az adott termékkombináció megvalósítható, de nem hatékony termelési eljárás mellett

b)

Ebben az esetben az adott termékkombináció nem megvalósítható, mivel nem áll rendelkezésre elég erőforrás

c)

Ebben az esetben az adott termékkombináció megvalósítható, és hatékony termelési eljárás mellett valósul meg

13.

Az adott termékkombináció a TLH görbén található

a)

Ebben az esetben az adott termékkombináció megvalósítható, de nem hatékony termelési eljárás mellett

b)

Ebben az esetben az adott termékkombináció nem megvalósítható, mivel nem áll rendelkezésre elég erőforrás

c)

Ebben az esetben az adott termékkombináció megvalósítható, és hatékony termelési eljárás mellett valósul meg

14.

Az adott termékkombináció a TLH görbe felett található

a)

Ebben az esetben az adott termékkombináció megvalósítható, de nem hatékony termelési eljárás mellett

b)

Ebben az esetben az adott termékkombináció nem megvalósítható, mivel nem áll rendelkezésre elég erőforrás

c)

Ebben az esetben az adott termékkombináció megvalósítható, és hatékony termelési eljárás mellett valósul meg

15.

Amennyiben minden lehetséges kibocsátási szintnél a fix költségek nőnek,akkor ...

a)

a változó költség és a határköltség is nő

b)

a teljes költség és a határköltség is nő

c)

a változó költség és az átlagos összköltség is nő

d)

a teljes költség és az átlagos összköltség is nő

16.

A rövid távú teljes költség függvény része ...

a)

a fix és a változó költségeken kívüli költségelemek

b)

a fix és a változó költség

c)

csak a változó költség

d)

csak a fix költség

17.

Egy tökéletesen versenyző piacon a vállalat biztos, hogy rövidtávon gazdasági profit realizálása mellett termel, ha

a)

P=MC

b)

P>ATCmin

c)

ATCmin >P>AVCmin

d)

P>AVCmin

18.

Pozitív externália esetén a társadalmilag kívánatos mennyiség…

a)

kisebb, mint a piaci szempontból optimális mennyiség.

b)

lehet kisebb is és nagyobb is, mint a piaci szempontból optimális termelési mennyiség.

c)

nagyobb, mint a piaci szempontból optimális mennyiség, de mivel pozitív az externália, így nem képződik jóléti veszteség.

d)

nagyobb, mint a piaci szempontból optimális mennyiség, de jóléti veszteség képződik.

19.

Határozza meg, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz a monopóliummal kapcsolatosan! 

a)

A monopóliumok kialakulásának elsődleges oka a piacra lépési korlátok jelenléte.

b)

A monopol vállalat árelfogadó.

c)

A monopóliumok megléte hatékonyságvesztést okozhat a társadalomban. 

d)

A monopóliumok a versenyző piachoz képest magasabb áron és több terméket értékesítenek.

e)

A monopóliumok tetszőleges mennyiséget termelhetnek, hiszen versenytárs nélkül mindent értékesíteni tudnak a piacon.

20.

A számviteli profit csökkenését nem okozza (ceteris paribus): ...

a)

az amortizáció növekedése

b)

az explicit költség növekedése

c)

az el nem számolható implicit költség növekedése

d)

minden felsorolt költség növekedése csökkenést okoz

21.

Az amortizáció ...

a)

az el nem számolható implicit költség

b)

elszámolható impilcit költség

c)

explicit költség

d)

alternatív költség

22.

A fix költség ...

a)

olyan költség, amelyet akkor is meg kell fizetni, ha a kibocsátás nagysága 0

b)

csak a hosszabb távú döntésekben játszanak szerepet

c)

egyik fenti válasz sem helyes

23.

Fix költségre példa:

a)

bérleti díj

b)

anyagköltség

c)

bérköltség

d)

egyik sem

24.

A tökéletesen versenyző vállalat biztosan veszteséges, ha a termék piaci ára

a)

nagyobb, mint az AVC minimuma

b)

kisebb, mint az ATC minimuma

c)

nagyobb, mint az MC minimuma

d)

nagyobb, mint az ATC minimuma

25.

… esetében megvalósítható a fogyasztók bizonyos részének kizárása, a fogyasztók között rivalizálás van, mivel az egyes emberek által elfogyasztott mennyiség csökkenti a mások által fogyasztható készletet.

a)

Vegyes javak

b)

Díjköteles javak

c)

Tiszta magánjavak

d)

Tiszta közjavak

26.

Az alábbi állításokkal kapcsolatosan döntse el, hogy melyik igaz a monopóliumra vonatkozóan! 

a)

A monopólium a társadalmilag hatékony mennyiségnél többet termel.

b)

Monopólium esetén a piaci ár mindig nagyobb, mint a határbevétel (MR).

c)

Ha a Nemzeti Színház olcsóbban árusítja a színház-bérleteket a diákoknak és nyugdíjasoknak, akkor az tipikus példája a harmadfokú árdiszkriminációnak.

d)

Monopolizált piac esetében az okozza a jóléti veszteséget, hogy a monopólium magasabb profitot ér el a tökéletesen versenyző piachoz képest a piaci ereje miatt.

27.

Kinek az oligopol modelljéről van szó? A vállalatok azt határozzák meg, hogy milyen áron akarják eladni termékeiket, eközben feltételezik, hogy a többiek is valamilyen árat szabnak, amit nem változtatnak meg mások döntése nyomán.

a)

Bertrand

b)

Cournot

c)

Kartell

d)

Stackelberg

28.

Kinek az oligopol modelljéről van szó?
Nem számol a másik reagálásával

Egy időben hozzák meg döntéseiket

Feltételezi a másikról, hogy az előző időszak termelt

mennyiségét viszi piacra

Belépési korlát védi őket

a)

Bertrand

b)

Cournot

c)

Kartell

d)

Stackelberg

29.

Kinek az oligopol modelljéről van szó?
Árvezérlő duopol modell

Nem kooperatív játék

A disszidálástól való félelem

Tipikus fogoly

dilemma helyzet

a)

Bertrand

b)

Cournot

c)

Kartell

d)

Stackelberg

30.

Kinek az oligopol modelljéről van szó?
Vezető vállalat ismeri a másik reakciófüggvényét

Elsőként dönt, nem törődve a követő vállalattal

Követő vállalat készen kapja a vezető piacra vitt

mennyiségét, amit beépít saját modelljébe

Az információ tehát aszimmetrikus

A vezető vállalat a monopolista mennyiséget állítja elő

a)

Bertrand

b)

Cournot

c)

Kartell

d)

Stackelberg

31.

A kormányzat egy adott termék adóját 100 egységről 200 egységre növelte. Ekkor az állam adóbevételének nagysága ...

a)

nőtt

b)

csökkent

c)

nem meghatározható ezekből az adatokból

32.

A kormányzat egy adott termék adóját 100 egységről 200 egységre növelte. Ekkor az állam adóbevételének nagysága nem meghatározható ezekből az adatokból.
Ez esetben a holtteher-veszteség ...


a)

kevesebb, mint a kétszeresére nőtt

b)

pontosan a kétszeresére nőtt

c)

több, mint a kétszeresére nőtt

33.

Tegyük fel, hogy egy gazdaságban ténylegesen érvényesülő árplafon működik. Válassza ki az igaz állításokat!

a)

Hiányhoz vezet

b)

Az eladóknak „adagolniuk” kell a termékeket a megannyi lehetséges vevő között

c)

Felesleghez vezet

d)

Piacon kívüli kedvezmények, visszatérítések jelenhetnek meg

34.

Tegyük fel, hogy egy gazdaságban ténylegesen érvényesülő árpadló működik. Válassza ki az igaz állításokat!

a)

Hiányhoz vezet

b)

Az eladóknak „adagolniuk” kell a termékeket a megannyi lehetséges vevő között

c)

Felesleghez vezet

d)

Piacon kívüli kedvezmények, visszatérítések jelenhetnek meg

35.

A keresleti függvény alatti és a tényleges piaci ár feletti terület a tényleges piaci mennyiségig

a)

Fogyasztói többlet (CS)

b)

Termelői többlet (PS)

c)

Teljes többlet (TS)

d)

WTP (Willingness to Pay)

e)

Hatékonyság

36.

A kínálati görbe feletti és a tényleges piaci ár alatti terület a tényleges mennyiségig

a)

Fogyasztói többlet (CS)

b)

Termelői többlet (PS)

c)

Teljes többlet (TS)

d)

WTP (Willingness to Pay)

e)

Hatékonyság

37.

(A vevők fizetési hajlandósága) - (a vevők által fizetett összeg) + (az eladóknak kifizetett összeg) - (az eladók költsége)

a)

Fogyasztói többlet (CS)

b)

Termelői többlet (PS)

c)

Teljes többlet (TS)

d)

WTP (Willingness to Pay)

e)

Hatékonyság

38.

A vevők fizetési hajlandósága

a)

Fogyasztói többlet (CS)

b)

Termelői többlet (PS)

c)

Teljes többlet (TS)

d)

WTP (Willingness to Pay)

e)

Hatékonyság

39.

Olyan erőforráselosztás, amely maximalizálja a teljes többletet.":

a)

Fogyasztói többlet (CS)

b)

Termelői többlet (PS)

c)

Teljes többlet (TS)

d)

WTP (Willingness to Pay)

e)

Hatékonyság

40.

A termékpiac szembesülhet a fogyasztási szándék csökkenésével, ilyenkor a keresleti függvény balra mozdul.

a)

igaz

b)

hamis

41.

Az egyensúlyi ár alatti árak esetén túlkereslet alakul ki.

a)

Igaz

b)

Hamis

42.

A kínálati függvény a piaci ár és a fogyasztott mennyiség közötti kapcsolatot szemlélteti

a)

Igaz

b)

Hamis

43.

Amennyiben a kínálat megnő (ceteris paribus), a termelési mennyiség és az egyensúlyi ár is növekedni fog.

a)

Igaz

b)

Hamis

44.

A keresleti árrugalmasság megmutatja, hány százalékkal változik egy termék keresett mennyisége, ha annak ára egy százalékkal változik.

a)

Igaz

b)

Hamis

45.

A kereslet kereszt-árrugalmassága pozitív kiegészítő termékek esetében

a)

Igaz

b)

Hamis

46.

Minél több helyettesítője van egy terméknek, annál nagyobb a kereslet árrugalmassága

a)

Igaz

b)

Hamis

47.

Ha a kereslet árrugalmas, akkor a termék árát növelni érdemes a bevétel növelése érdekében

a)

Igaz

b)

Hamis

48.

Egy ténylegesen érvényesülő árplafon bevezetése a gazdaságban ... eredményez.

a)

Hiányt

b)

Túlkeresletet

49.

Egy ténylegesen érvényesülő árplafon bevezetése a gazdaságban hiányt eredményez. Árplafon mellett azok a fogyasztók is vásárolni szeretnének, akiknek rezervációs ára az egyensúlyi ár ... volt.

a)

felett

b)

alatt

50.

Egy ténylegesen érvényesülő árplafon bevezetése a gazdaságban hiányt eredményez. Árplafon mellett azok a fogyasztók is vásárolni szeretnének, akiknek rezervációs ára az egyensúlyi ár alatt volt.

... ár mellett a termelők kevesebbet fognak a piacra vinni, csökken a termelés és hiány alakul ki.

a)

Egyensúlyi árnál alacsonyabb

b)

Egyensúlyi árnál magasabb

51.

Egy ténylegesen érvényesülő árplafon bevezetése a gazdaságban hiányt eredményez. Árplafon mellett azok a fogyasztók is vásárolni szeretnének, akiknek rezervációs ára az egyensúlyi ár alatt volt.

Egyensúlyi árnál alacsonyabb ár mellett a termelők kevesebbet fognak a piacra vinni, csökken a termelés és hiány alakul ki.

a)

Igaz

b)

Hamis

52.

A rövid távú termelési függvény két input változása közötti összefüggést mutatja meg.

a)

Igaz

b)

Hamis

53.

A csökken hozadék tartománya ott érvényesül, ahol az átlagtermék csökkenő.

a)

Igaz

b)

Hamis

54.

Határtermék függvény az átlagtermék függvényt annak maximumában metszi.

a)

Igaz

b)

Hamis

55.

Az átlagtermék a termelt mennyiség és a felhasznált input mennyiségnek hányadosa.

a)

Igaz

b)

Hamis

56.

A határköltség függvény az átlagos fix költség függvényt annak minimumában metszi.

a)

Igaz

b)

Hamis

57.

Az amortizáció az implicit költségek közé sorolható.

a)

Igaz

b)

Hamis

58.

Amennyiben a fix költség megnő, a változó költség nem változik, de a teljes költség növekszik.

a)

Igaz

b)

Hamis

59.

A számviteli költség az összes explicit és az összes implicit költség összege.

a)

Igaz

b)

Hamis

60.

A profitmaximum szükséges és elégséges feltétele tökéletesen versenyző piacon.

a)

P=MC és P<AVC

b)

P=MC, feltéve, hogy az MC a profitmaximumban növekvő és P>AVCmin

c)

MR=MC és P=AVCmin

d)

P=MC, feltéve, hogy az MC a profitmaximumban csökkenő és P=AVCmin

61.

A vállalatok egy időben hozzák meg döntéseiket a mennyiségről

a)

Cournot-modell

b)

Stackelberg-modell

c)

Bertrand-modell

62.

A vállalatok egymás után döntenek a piacra vitt mennyiségről

a)

Cournot-modell

b)

Stackelberg-modell

c)

Bertrand-modell

63.

A vállalatok szimultán döntést hoznak a termék piaci áráról

a)

Cournot-modell

b)

Stackelberg-modell

c)

Bertrand-modell

64.

Árrugalmasság értelmezése


I E (P) I >1

a)

Árrugalmas termék

b)

Árrugalmatlan termék

c)

Egységnyi árrugalmasságú termék

65.

Árrugalmasság értelmezése


I E (P) I <1

a)

Árrugalmas termék

b)

Árrugalmatlan termék

c)

Egységnyi árrugalmasságú termék

66.

Árrugalmasság értelmezése


I E (P) I =1

a)

Árrugalmas termék

b)

Árrugalmatlan termék

c)

Egységnyi árrugalmasságú termék

67.

Termékek tipizálása a jövedelem-rugalmassági mutató értéke alapján:

0 ≤ E (I) ≤ 1

a)

Normál létszükségleti jószág

b)

Normál luxus (magasabb rendű, szuperior) jószág

c)

Inferior (alacsonyabb rendű) jószág

68.

Termékek tipizálása a jövedelem-rugalmassági mutató értéke alapján:

E (I) > 1

a)

Normál létszükségleti jószág

b)

Normál luxus (magasabb rendű, szuperior) jószág

c)

Inferior (alacsonyabb rendű) jószág

69.

Termékek tipizálása a jövedelem-rugalmassági mutató értéke alapján:

E (I) < 0

a)

Normál létszükségleti jószág

b)

Normál luxus (magasabb rendű, szuperior) jószág

c)

Inferior (alacsonyabb rendű) jószág

70.

Kereszt-árrugalmassági mutató utal a két termék egymáshoz való viszonyára amely lehet
E (PY) > 0

a)

Helyettesítő termékkapcsolat

b)

Kiegészítő termékkapcsolat

c)

Egymástól független termékkapcsolat

71.

Kereszt-árrugalmassági mutató utal a két termék egymáshoz való viszonyára amely lehet
E (PY) < 0

a)

Helyettesítő termékkapcsolat

b)

Kiegészítő termékkapcsolat

c)

Egymástól független termékkapcsolat

72.

Kereszt-árrugalmassági mutató utal a két termék egymáshoz való viszonyára amely lehet
E (PY) ≈ 0

a)

Helyettesítő termékkapcsolat

b)

Kiegészítő termékkapcsolat

c)

Egymástól független termékkapcsolat