wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

Programozási nyelvek vizsga

Total questions: 112

Worksheet time: 56mins

Name
Class
Date
1.

Smalltalk üzenetek precedencia sorrendje

a)

Unáris, bináris, kulcsszavas

b)

Unáris, kulcsszavas, bináris

c)

Bináris, kulcsszavas, unáris

d)

Kulcsszavas, unáris, bináris

2.

Smalltalk öröklődéskor ősök száma

a)

Egy

b)

Kettő

c)

Bármennyi

d)

Egy sem

3.

Smalltalk osztályok adattagjainak láthatósága

a)

Privát, objektumszintű védelemmel.

b)

Publikus, objektumszintű védelemmel.

c)

Protected, objektumszintű védelemmel.

d)

Privát

4.

Smalltalk osztályok metódusainak láthatósága

a)

Publikus

b)

Protected

c)

Privát

d)

Egyik sem

5.

Smalltalk értékadás

a)

Visszaadja a kifejezés értékét.

b)

Új példányt hoz létre a változóból.

c)

Törli a változó régi értékét a memóriából, és nil-t ad vissza.

d)

Igaz/hamis értékkel jelzi, sikerült-e a hozzárendelés.

6.

Smalltalk feltételes vezérlés

a)

Boolean objektumnak küldött blokk argumentumú üzenettel valósítható meg.

b)

if (feltétel) { ... } else { ... } szintaxissal, mint C-ben.

c)

Switch-case szerkezettel, amely az értékekre ugrik.

d)

A goto kulcsszóval, amely egy címkére ugrik a kódban.

7.

Smalltalk blokk kiértékelése után visszaadott érték

a)

Blokk utolsó kifejezésének értéke.

b)

Blokk első kifejezésének értéke.

c)

A blokkban szereplő változók száma.

d)

Mindig true vagy false, attól függően, hogy sikeres volt-e a blokk futása.

8.

Smalltalk metaosztály

a)

Osztály reprezentáns objektumának típusa.

b)

Az az objektum, amely minden példányt automatikusan létrehoz.

c)

Egy speciális blokk, amely osztályokat másol futásidőben.

d)

Egy rendszer-szintű komment, amely az osztály dokumentációját tárolja.

9.

A Smalltalk feltételes vezérlési szerkezetei

a)

A Boolean osztály üzeneteiként vannak megvalósítva

b)

Beépített if és else kulcsszavak segítségével működnek.

c)

Egyedi vezérlési szintaxis segítségével, amely nem része az objektumrendszernek.

d)

Külső vezérlési modulban definiált függvények segítségével.

10.

Smalltalk unáris üzenetek asszociativitása

a)

Balról jobbra.

b)

Jobbról balra.

c)

Nincs asszociativitás, mindig zárójelezni kell.

d)

  1. Véletlenszerűen határozza meg a futtatókörnyezet.

11.

Smalltalk bináris üzenetek asszociativitása

a)

Balról jobbra

b)

  • Jobbról balra.

c)

Nincs asszociativitás, mindig zárójelezni kell.

d)

  1. Véletlenszerűen határozza meg a futtatókörnyezet.

12.

Az Object osztály a Smalltalkban

a)

Szülő nélküli ősosztály

b)

  • Csak grafikus objektumok származnak belőle.

c)

  • A metódusok futási idejű példánya.

d)

  1. Egy speciális példány, amely az osztályokat reprezentálja.

13.

Smalltalk kulcsszavas üzenetek asszociativitása

a)

Mindig zárójelekkel ki kell jelölni a művelet sorrendjét

b)

Balról jobbra asszociatívak, mint az unáris üzenetek.

c)

  • Jobbról balra értékelődnek ki automatikusan.

d)

  1. A sorrendet a metódusnév hossza határozza meg.

14.

Egy paraméter nélküli Smalltalk blokknak melyik üzenetet lehet elküldeni?

a)

value

b)

execute

c)

run

d)

call

15.

Mely üzenet nem alkalmas objektum másolására Smalltalk-ban?

a)

directCopy

b)

shallowCopy

c)

copy

d)

  1. deepCopy

16.

Smalltalk nyelv típusossága

a)

Gyenge

b)

Erős

c)

  1. Típustalan

d)

Statikus

17.

Mire használhatjuk a collect üzenetet Smalltalk-ban?

a)

A címzett kollekció elemein végrehajtja az üzenet blokkjában található utasításokat.

b)

  • Elem törlésére a kollekcióból.

c)

  • Egy adott elem keresésére a kollekcióban.

d)

  1. A kollekció méretének növelésére.

18.

Smalltalk blokk paramétereinek száma lehet

a)

Nulla, egy vagy több.

b)

  • Csak nulla vagy egy paraméter lehet.

c)

  • Mindig pontosan egy paraméter kell, hogy legyen.

d)

Csak több paraméter lehet, nulla nem megengedett.

19.

Haskell függvénydefiníciónál használható konstrukciók

a)

Anonim függvény, névvel ellátott függvény, rekurzív függvény

b)

  • While ciklusos függvény, for ciklusos függvény, GOTO-s függvény

c)

Globálisan módosítható függvény, objektumfüggvény, makrófüggvény

d)

Függvényosztály, privát függvényöröklés, típusfüggetlen eljárás

20.

Haskell literálok

a)

Anonim függvények

b)

Szám literálok

c)

Karakter literálok

d)

Lista literálok

21.

Haskell-ben map (\x -> x+1) [-1,0,1] kifejezés eredménye

a)

[0,1,2]

b)

  • [-2,-1,0]

c)

  • [1,2,3]

d)

[x+1 | x <- [-1,0,1]]

22.

Haskell-ben milyen következményei vannak a lusta kiértékelésnek?

a)

Potenciálisan végtelen adatszerkezetek használhatók.

b)

Minden kifejezés azonnal kiértékelődik, függetlenül attól, hogy szükséges-e.

c)

A program mindig sorrendben hajtja végre a műveleteket, mint egy imperatív nyelvben.

d)

Csak véges listákkal lehet dolgozni, különben hibát kapunk.

23.

Haskell-ben mi az alábbi függvény típusa? f [] _ = [] f (x:xs) a = ( a x) : ( f xs a)

a)

f :: [b] -> (b ->c) -> [c]

b)

f :: [b] -> c -> [b -> c]

c)

f :: b -> (b -> c) -> [c]

d)

  1. f :: (b -> c) -> [b] -> c

24.

Haskell-ben mit jelent a polimorf típus?

a)

Típusváltozó segítségével általános típuskifejezés adható meg.

b)

Csak egész számokra alkalmazható függvények típusa.

c)

  • Olyan típus, amely futásidőben megváltozhat.

d)

  • Egy adott típus minden értékére külön függvényt kell írni.

25.

Haskell polimorf függvény jellemzője

a)

Tetszőleges méretű Int lista adható át paraméterül.

b)

Tetszőleges méretű Boolean lista adható át paraméterül.

c)

  1. A függvény csak lebegőpontos számokon működik.

d)

  1. A függvény minden típusra külön példányban kerül lefordításra.

26.

Hogyan tudunk egész számokból álló végtelen listát létrehozni Haskell-ben?

a)

[1..]

b)

  • while (true) { print 1 }

c)

  • generateList(1, ∞)

d)

  • [1 to ∞]

27.

Haskellben melyik típus lehet polimorf?

a)

Lista

b)

Int

c)

Bool

d)

Char

28.

Funkcionális programozás jellemzői

a)

Utasítások helyett kifejezések, ciklus helyett rekurzió.

b)

  • A program állapota folyamatosan változik mellékhatásokkal.

c)

  • Minden változót bármikor újra lehet értékesíteni.

d)

  • Először meg kell határozni az osztályokat és objektumokat.

29.

A Haskell tuple (n-es) típus milyen halmazművelettel képezhető?

a)

Descartes szorzat

b)

Unió

c)

  1. Metszet

d)

  1. Komplementer

30.

Haskellben milyen a polimorf függvény?

a)

Egy függvénytörzs több, különböző típusú függvényt definiál

b)

  • Minden típusra külön függvényt kell írni.

c)

  • Csak egy adott típusra működik.

d)

  • Csak egész számokra alkalmazható.

31.

Haskellben milyen következményei vannak a mohó kiértékelésnek?

a)

Nem találja meg mindig a normálformát

b)

  • Végtelen adatszerkezeteket mindig helyesen kezel.

c)

  • Mindig lusta kiértékelést hajt végre.

d)

  • Azonnal kiértékeli csak a szükséges kifejezéseket.

32.

Mit tekinthetünk Haskellben függvény literálnak?

a)

Egy függvénynevet

b)

  1. Egy egész számot

c)

  1. Egy listát

d)

  1. Egy zárójelekkel körülvett kifejezést

33.

Mire használhatjuk a ++ műveletet Haskell-ben?

a)

Listák összefűzésére.

b)

Két szám összeadására.

c)

  • String hosszának lekérésére.

d)

Listák elemeinek szorzására.

34.

Mi az a Curry módszer?

a)

A funkcionális nyelvek esetén alkalmazható részleges függvény paraméterezés

b)

  • Egy matematikai algoritmus mátrixok szorzására.

c)

  • Egy objektumorientált öröklési technika.

d)

Egy adatbázis-kezelő rendszer lekérdező nyelve.

35.

Funkcionális nyelvek lehetséges módszerei: (Vagy: Funkcionális nyelvek lehetséges kiértékelési módszerei)

a)

Mohó, lusta

b)

  • Iteratív, ciklikus

c)

  • Közvetlen, indirekt

d)

  • Szinkron, aszinkron

36.

Funkcionális nyelvekben a listákon egy lépésben végezhető művelet

a)

Az első elem kiolvasása

b)

  • A lista összes elemének összegzése.

c)

  • A lista teljes rendezése.

d)

  • A lista végére elem beszúrása.

37.

Milyen kategóriába tartozik az Prolog nyelv?

a)

Logikai, párhuzamos. (inkább szabály alapú vagy dekleratív)

b)

  • Imperatív, objektumorientált

c)

  • Funkcionális, típus nélküli

d)

  • Szerializált, eseményvezérelt

38.

Prologban az x (A, y (B, f)) = x (f, x (A,B)) illesztés eredménye

a)

Nem illeszkedik.

b)

  1. A = f, B = x(A, B)

c)

  1. A = f, B = y(B, f)

d)

  1. A = x(A, B), B = f

39.

Prologban az x (A,t (f,g)) = x (B,t (f,g)) illesztés eredménye

a)

Illeszkedik, A és B szabad megosztott lesz

b)

  • Nem illeszkedik, mert a t(f, g) nem azonos.

c)

  • Illeszkedik, de A = f, B = g.

d)

  • Illeszkedik, de A és B konstansokká válnak.

40.

Prologban miért van szükség hívási mintára?

a)

Nem minden beépített predikátum viselkedik valódi relációként.

b)

  1. A hívási minta határozza meg a változók típusát.

c)

  1. A hívási minta biztosítja, hogy minden predikátum determinisztikus legyen.

d)

  1. A hívási minta kötelező a szabályok sorrendjének megadásához.

41.

Prolog kérdések fajtái

a)

Eldöntendő, általános

b)

  • Függvényes, procedurális

c)

Típusos, objektumorientált

d)

  1. Szintaktikus, imperatív

42.

Prolog változók lehetséges állapotai

a)

Kötött, szabad vagy kötetlen, szabad megosztott.

b)

Típusos, értékes, konstans

c)

  • Globális, lokális, statikus

d)

  • Inicializált, véglegesített, törölt

43.

Prolog adattípusok

a)

Termek, összetett termek.

b)

  • Tömbök, listák, mátrixok

c)

  • Egész szám, lebegőpontos szám, karakterlánc (csak ezek)

d)

  • Osztály, objektum, interfész

44.

Prolog következtetőrendszer

a)

Visszalépéses keresés az alapja a válaszok megtalálásának

b)

Véletlenszerű mintaillesztéssel próbálkozik.

c)

  • Lineáris futású ciklusokkal ellenőrzi az összes lehetőséget.

d)

  • Először minden szabályt lefuttat, majd szűri az eredményt.

45.

Prolog adatbázis elemei

a)

Tények, szabályok

b)

Függvények, ciklusok

c)

Objektumok, metódusok

d)

Osztályok, interfészek

46.

Prolog változók felhasználási területei

a)

Általános kérdések megadása, szabályok megadása

b)

  • Tömbök és listák definiálására

c)

  • Memóriafoglalásra és dinamikus allokációra

d)

  • Felhasználói felület elemeinek tárolására

47.

Prologban az összetett termek illeszkednek

a)

Ha a funktor és a résztermek száma megegyezik és a résztermek illeszkednek

b)

Ha csak a funktor egyezik, a résztermek nem számítanak.

c)

Ha a résztermek száma különbözik, de a funktor megegyezik.

d)

Ha az egyik részterm egy változó, akkor mindig illeszkedik.

48.

Prolog változókra igaz, hogy

a)

Kötött változók újra szabaddá válhatnak visszalépés esetén.

b)

Kötött változók soha nem változtathatók meg a program futása során.

c)

  • Szabad változók azonnal kötötté válnak, és nem lehet visszalépni.

d)

  • Minden változó egy egyszeri értéket kap, amit nem lehet visszavonni.

49.

Melyik állítás hamis az eldöntendő és az általános Prolog kérdésekre vonatkozóan?

a)

Általános kérdés megadása csak egy hozzátartozó szabály definiálásával lehetséges

b)

Eldöntendő kérdések mindig többváltozósak.

c)

Általános kérdések nem használhatnak változókat.

d)

Eldöntendő kérdések mindig visszatérnek összes megoldással.

50.

Milyen kategóriába tartozik az Occam nyelv?

a)

Imperatív, párhuzamos.

b)

  • Funkcionális, lusta.

c)

  • Logikai, szabályalapú.

d)

  • Objektumorientált, eseményvezérelt.

51.

Occam elemi folyamatai

a)

SKIP, STOP, egyszeres értékadás, input, output

b)

  • WHILE, CASE, FUNCTION, LOOP, SWITCH

c)

TRY, CATCH, THROW, RETURN

d)

SKIP, STOP, többszörös értékadás, input, output

52.

Occam if folyamat létciklusa

a)

A feltételeket egymás után vizsgálja, a legelső igaz feltételhez tartozó folyamat lehet, majd az if befejeződik.

b)

Minden igaz feltételhez tartozó folyamat lefut, majd az IF ciklikusan újraindul.

c)

  • Az összes feltételt egyszerre kiértékeli, és párhuzamosan végrehajtja a hozzátartozó folyamatokat.

d)

  • Csak az utolsó igaz feltételhez tartozó folyamat fut le, a többit figyelmen kívül hagyja.

53.

Occam csatornák tulajdonságai

a)

Biztonságos, szinkron, egyirányú.

b)

Biztonságos, szinkron, többirányú.

c)

Több olvasót és írót is támogat egyszerre.

d)

Kétirányú, aszinkron, nem biztonságos.

54.

Occam csatornák tulajdonságai

a)

Egyirányú, az átvitt adat nem sérülhet

b)

  1. Kétirányú, az adatok közvetlenül a memóriában íródnak át.

c)

Aszinkron működésű, így az adatok átvitele nem mindig megbízható.

d)

A csatornák automatikusan újrapróbálkoznak, ha az adat sérül.

55.

Occamban melyik többszörös értékadás hibás?

a)

i, x[i] := 1, 2

b)

a, b := 5, 6

c)

x[0], x[1] := 10, 20

d)

flag, status := TRUE, FALSE

56.

Az OCCAM STOP folyamat

a)

Elindul, nem csinál semmit, nem fejeződik be

b)

Elindul, nem csinál semmit, nem fejeződik be

c)

  • Egy értéket vár bemenetként a folytatáshoz

d)

  • Hibát okoz, ha önállóan szerepel egy folyamatban

57.

Az OCCAM SKIP folyamat

a)

Elindul, nem csinál semmit, befejeződik

b)

Elindul, nem csinál semmit, de sosem fejeződik be.

c)

Csak értékadás után indítható el.

d)

A program végrehajtását megszakítja és hibát dob.

58.

Párhuzamos programozás előnyei

a)

Sebességnövekedés, átláthatóság, természetes kifejezésmód.

b)

Programok mindig determinisztikusan futnak le.

c)

  • Minden algoritmus automatikusan gyorsabbá válik.

d)

  • A hibakeresés egyszerűbbé válik, mint szekvenciális programoknál.

59.

Holtpont

a)

Folyamatok kölcsönös egymásra várakozása.

b)

Egy folyamat végtelen ciklusba kerül, és sosem fejeződik be.

c)

A program szintaktikai hibája, ami leállást okoz.

d)

A rendszer automatikusan újraindul egy hiba után.

60.

Éhezés

a)

Nincs holtpont, egy folyamat mégsem jut hozzá az erőforrásokhoz.

b)

Minden folyamat egyszerre fér hozzá az erőforrásokhoz.

c)

Egy folyamat folyamatosan hozzáfér az erőforráshoz, mások nem várakoznak.

d)

Egy folyamat hibája miatt a rendszer összeomlik.

61.

Mi a különbség a szinkron és az aszinkron üzenetküldés között?

a)

Szinkronnál a folyamatok bevárják egymást, aszinkronnál a küldő nem vár.

b)

Szinkron üzenetküldés csak lokális rendszerekben működik, aszinkron csak hálózaton.

c)

Szinkron üzenetküldés esetén az üzenet mindig elveszik, aszinkron esetén garantált a kézbesítés.

d)

Szinkron üzenetküldésnél az üzenet tartalma titkosított, aszinkronnál nem.

62.

Kritikus szekció

a)

Olyan programrészlet, ami több folyamat között megosztott erőforrást kezel.

b)

Olyan programrészlet, amely csak egyszer fut le a program indításakor.

c)

Egy szinkronizálás nélküli programrész, amely kizárólag lokális változókat használ.

d)

Egy folyamat, amely automatikusan felügyeli a hálózati kommunikációt.

63.

Kölcsönös kizárás

a)

Több folyamat közül egy időben legfeljebb egy kezelheti a közösen használt erőforrást.

b)

Több folyamat egyszerre fér hozzá ugyanahhoz az erőforráshoz.

c)

Egy folyamat kizárólag egyetlen erőforrást használhat az egész program futása alatt.

d)

A folyamatok sosem várakoznak erőforrásra.

64.

Szemafor

a)

Kölcsönös kizárás megvalósítására szolgáló eszköz.

b)

Egy adatbázis-kezelő rendszer típusa.

c)

  • Egy szinkronizációs technika, amely több szálat egyszerre futtat anélkül, hogy várakoznának.

d)

Egy grafikus felhasználói felület eleme.

65.

Occam ALT folyamat életciklusa

a)

Addig vár, amíg valamelyik feltétel igaz nem lesz, ekkor az ehhez tartozó folyamat lefut, majd az ALT befejeződik.

b)

Az ALT folyamat egyszerre futtat minden feltételhez tartozó folyamatot.

c)

  • Az ALT folyamat az első feltétel igazsága nélkül is automatikusan befejeződik.

d)

  • Az ALT folyamat soha nem vár feltételekre, hanem mindig azonnal lefut.

66.

Occamban a multiplexer megvalósitásához melyik folyamat nélkülözhetetlen?

a)

ALT

b)

SKIP

c)

  • SEQ

d)

  • STOP

67.

Occamban a demultiplexer megvalósításához melyik folyamat nélkülözhetetlen?

a)

SEQ

b)

ALT

c)

SKIP

d)

STOP

68.

A következő OCCAM kód futása után I értéke SEQ i=0 FOR 9 PAR c ! i c ? j

a)

8

b)

0

c)

16

d)

nem fut le

69.

Occam összetett folyamatai

a)

IF, SEQ, PAR, ALT

b)

LOOP, SWITCH, CASE

c)

FOR, WHILE, DO

d)

  1. BEGIN, END, REPEAT

70.

Az OCCAM beépített kommunikációs utasítások

a)

Biztosítják a hibamentes adatátvitelt.

b)

Véletlenszerű adatvesztést okoznak a párhuzamos folyamatok között.

c)

  • Csak aszinkron adatátvitelt támogatnak.

d)

  • Nem garantálják az adatátvitel sorrendiségét.

71.

Mi nem igaz az Occam nyelvre?

a)

Folyamatok létrehozását a Thread kulcsszóval valósítjuk meg

b)

Az Occam nyelv párhuzamos programozásra lett tervezve.

c)

  • Az Occam csatornákat szinkron, egyirányú kommunikációra használja.

d)

Az Occam folyamatok biztonságosan kommunikálnak csatornákon keresztül.

72.

Mire használható az out.string folyamat Occam-ban?

a)

Egy karaktersorozatot ir a paraméterben megadott BYTE csatornára.

b)

Egy egész számot küld egy INT csatornára.

c)

  • Egy logikai értéket olvas be egy BOOL csatornáról.

d)

Egy lebegőpontos számot dolgoz fel belső memóriában.

73.

A csővezetékben az OCCAM folyamatokat a következő konstrukcióval futtathatjuk

a)

PAR

b)

SEQ

c)

IF

d)

ALT

74.

A szinkronizáció

a)

Olyan módszer, amivel a folyamatok időrendi lefutását szabályozhatjuk

b)

Az adatok tömörítésére szolgáló eljárás.

c)

Egy program hibakeresési technikája.

d)

A folyamatok memóriaterületének automatikus növelése.

75.

Leképezéssel modellezhető összetett típusok

a)

Tömb, szótár, függvény.

b)

Boolean, Integer, Float

c)

Karakterlánc, állandó, operátor

d)

  1. Vektor, mátrix, gráf

76.

Leképezéssel nem modellezhető összetett típusok

a)

Halmaz, bináris fa, rekord

b)

Tömb, szótár, lista

c)

  • Karakterlánc, állandó, operátor

d)

Vektor, mátrix, gráf

77.

Mellékhatás

a)

Kifejezés kiértékelése közben a kifejezésben nem szereplő(külső) változó értéke is megváltozhat

b)

Kifejezés kiértékelése soha nem változtat meg semmilyen változót

c)

Kifejezés csak a saját paramétereit módosíthatja, külső változók értéke nem változik

d)

Kifejezés kiértékelése mindig ugyanazt az értéket adja vissza anélkül, hogy bármi mást módosítana

78.

Mi a különbség az absztrakt adattípusok és az objektumorientáltság között?

a)

Öröklődés, példányosítás.

b)

Csak absztrakt adattípusok támogatják az adatok elrejtését, az objektumorientáltság nem.

c)

  • Objektumorientáltság nem használ típusokat, míg az absztrakt adattípusok igen.

d)

  1. Az absztrakt adattípusok nem használhatnak metódusokat, az objektumorientáltság pedig csak változókat.

79.

Hatáskör

a)

A program azon része, ahol egy azonosításra hivatkozhatunk.

b)

  • A program egy függvénye, ami mindig globálisan elérhető.

c)

  • Egy változó konkrét értéke a program futása során.

d)

  1. Egy programrészt, ahol csak konstansok használhatók.

80.

Dinamikus tömb

a)

Futás közben adható meg a mérete, létrehozása után a mérete változhat.

b)

  • Mérete mindig előre, fordítási időben rögzített, és nem változtatható.

c)

  • Csak karaktereket tárolhat, és mérete fix.

d)

  1. Olyan tömb, amely csak konstans elemeket tartalmazhat.

81.

Élettartam

a)

Egy változó létrehozása és megszüntetése között eltelt idő.

b)

  • Egy változó értékének típusa a program futása alatt.

c)

  • Egy változó neve és típusa közötti kapcsolat.

d)

  1. Az a memóriahely, ahol a változó tárolódik.

82.

Formális paraméter

a)

Függvény fejlécében megadott paraméter.

b)

  • A függvény által visszaadott érték típusa.

c)

  • Egy konkrét érték, amit a függvényhíváskor adunk át.

d)

  1. Egy változó, amelyet csak a függvényen kívül lehet használni.

83.

Aktuális paraméter

a)

Függvényhíváskor megadott paraméter.

b)

A függvény fejlécében definiált változó.

c)

  • Egy konstans érték, amit a programban nem lehet megváltoztatni.

d)

  1. Egy változó, amelyet csak a függvény törzsén belül lehet elérni.

84.

Aktuális paraméter értéke

a)

Argumentum.

b)

  • A függvény visszatérési értéke.

c)

  • A függvény fejléce által definiált paraméter neve.

d)

  1. Egy változó, amit csak a függvényen belül hoztak létre.

85.

Programok vezérlési módjai

a)

Imperatív, deklaratív, párhuzamos, eseményvezérelt.

b)

  • Objektumorientált, procedurális, funkcionális, logikai

c)

  • Statikus, dinamikus, szinkron, aszinkron

d)

  1. Lokális, globális, privát, nyilvános

86.

Mit határoz meg az adattípus?

a)

Értékkészletet, műveleteket.

b)

  • Csak a változó nevét és helyét a memóriában

c)

  • A program futási idejét és memóriakezelését

d)

  1. Az adatokat mindig szövegként kezeli

87.

Szintaxis és szemantika közötti különbség

a)

Szintaxis: formai szabályok, szemantika: jelentés, működési szabályok.

b)

  • Szintaxis: az adatok típusa, szemantika: a program futási ideje.

c)

  • Szintaxis: hogyan fut a program, szemantika: a program kinézete.

d)

  1. Szintaxis: a program hibái, szemantika: a program működésének sebessége.

88.

Többszörös öröklődés

a)

Egy leszármazott osztálynak lehet egynél több őse.

b)

  • Egy leszármazott osztály csak egyetlen őstől örökölhet.

c)

  • Többszörös öröklődésnél egy osztály több leszármazottat örököl egyszerre.

d)

  1. Többszörös öröklődés azt jelenti, hogy egy osztály nem örököl semmit.

89.

Absztrakt osztály tulajdonságai

a)

Nem implementált metódust tartalmaz.

b)

  • Az absztrakt osztályból közvetlenül példányt lehet létrehozni.

c)

  • Minden metódusa teljesen implementált és nem tartalmaz absztrakt metódusokat.

d)

  1. Az absztrakt osztály csak adatmezőket tartalmaz, metódusokat nem.

90.

Statikus típusosság jelentése

a)

Fordítási időben meghatározható típusok.

b)

  • A típusok csak futási időben derülnek ki.

c)

  • A típusokat a program futása közben módosíthatjuk.

d)

  1. A típusok nem ellenőrzöttek semmilyen időpontban.

91.

Erős típusosság jelentése

a)

Fordítási időben ellenőrizhető típusok.

b)

  • A típusok csak futási időben ellenőrzöttek.

c)

  • Tetszőleges típuskonverzió megengedett automatikusan.

d)

  1. A típusok nem számítanak, bármilyen értéket bárhol használhatunk.

92.

Gyenge típusosság jelentése

a)

Futás idejű típusellenőrzés szükséges.

b)

  • Fordítási időben minden típushiba automatikusan javítódik.

c)

  • Típusokat soha nem ellenőriznek, így bármilyen művelet megengedett.

d)

  1. Típusellenőrzés nem szükséges, mert minden típus azonos.

93.

Mit általánosít az eljárás és a függvény?

a)

Az utasitásitásokat és az operátorokat.

b)

  • Csak a változókat és a konstansokat.

c)

  • Az osztályokat és az objektumokat.

d)

  • Csak a memóriakezelést és a futási időt.

94.

Az eljárás mely alacsonyabb szintű program egység absztrakciója

a)

Utasítás

b)

Adattípus

c)

  • Osztály

d)

  • Változó

95.

A függvény mely alacsonyabb szintű program egység absztrakciója?

a)

Kifejezés

b)

  • Osztály

c)

  • Modul

d)

  • Eljárás

96.

Melyek az alprogramok leggyakoribb fajtái?

a)

Az eljárások és a függvények

b)

  • Osztályok és objektumok

c)

  • Metódusok és interfészek

d)

  1. Változók és konstansok

97.

Mit határoz meg a program egy adott pontjának környezete

a)

Az elérhető azonosítók halmazát, és ezek jelentését

b)

  • A program végrehajtásának sebességét és memóriahasználatát

c)

  • A program által használt hardver eszközök típusát

d)

  1. Az adott ponton futó folyamatok számát és prioritását

98.

Deklaráció lehetséges fajtái

a)

Független, szekvenciális, rekurzív

b)

  • Dinamikus, statikus, szinkron

c)

  • Lokális, globális, privát

d)

  1. Egyszeres, többszörös, párhuzamos

99.

Melyik implementációs stratégia alkalmas egy általános célú nyelv megvalósítására?

a)

Mindegyik

b)

Egyik sem

c)

  • Csak interpretáció

d)

  1. Csak bytecode alapú futtatás

100.

Az automatikus változó

a)

Explicit utasítás kiadás nélkül jön létre és szűnik meg

b)

  • Kézzel kell lefoglalni és felszabadítani a memóriát.

c)

  • Az értéke program futása alatt nem változhat meg.

d)

  1. Élettartama a program teljes futása alatt tart.

101.

Milyen paraméterátadási módok léteznek?

a)

Érték szerinti, cím szerinti, eredmény szerinti, érték/eredmény, név

b)

  • Adat szerinti átadás

c)

  • Tömb szerinti átadás

d)

Lokális átadás

102.

Az alprogramok hívásakor melyek a paraméterátadás alapesetei?

a)

Bemenő, kimenő és be-kimenő

b)

  • Visszatérő

c)

Átmeneti

d)

Globális

103.

Melyek a főbb típuskonstrukciós formák?

a)

Direktszorzat, unió és rekurzív típusok

b)

  • Véletlen elérés, sorosítás, titkosítás

c)

  • Parancs, ciklus, feltétel

d)

  1. Függvényhívás, deklaráció, inicializáció

104.

Milyen operátor esetén van szükség precedencia szabályokra?

a)

infix

b)

postfix

c)

szekvencia

d)

prefix

105.

Mit nevezünk zárt modulnak?

a)

Az olyan modult, amely jól definiált interfészen keresztül érhető el, és csak változatlan formában lehet használni.

b)

  • Olyan modult, amely mindig futás közben módosítható.

c)

  • Egy modul, amit csak a program írása során lehet használni, de futás közben nem.

d)

  1. Egy modul, amelynek nincs interfésze, csak belső részei vannak.

106.

Melyik nem egy programozási nyelv implementációs stratégiája?

a)

Ütemező

b)

Fordító

c)

Complier

d)

Just-in-time

107.

A literál

a)

Érték szöveges formátumban

b)

  • Változó neve

c)

  • Függvény definíciója

d)

  1. Program utasítása

108.

Az alprogramok alkalmazása milyen hatással van a szoftverminőségre?

a)

Javítja az újrafelhasználhatóságot és növeli a karbantarthatóságot

b)

  • Csökkenti a program átláthatóságát

c)

  • Megnehezíti a hibakeresést

d)

  1. Lassítja a program végrehajtását

109.

Mivel paraméterezhetünk alprogramokat?

a)

Érték, típus, alprogram, modul

b)

Memóriacím

c)

  • Hardver erőforrás

d)

Fájl neve

110.

A dinamikus változó

a)

Explicit utasítással

b)

Automatikusan

c)

Mindig globális élettartamú

d)

Nem lehet módosítani a méretét futás közben

111.

Mit takar az egy típus - egy modul kifejezés?

a)

Egy típus műveletei lehetőleg kerüljenek egy modulba.

b)

  • Egy modul csak egy típus definícióját tartalmazhatja.

c)

  • Egy modul nem tartalmazhat típusokat, csak változókat.

d)

  1. Egy típus csak egyetlen értéket vehet fel egy modulon belül.

112.

Mit nevezünk szabad uniónak?

a)

Az olyan unió konstrukciót, amelyben az unió tetszőleges elemi típust használhat.

b)

  • Olyan unió, amelyben csak előre definiált típusok szerepelhetnek.

c)

  • Unió, amely kizárólag rekurzív típusokat tartalmaz.

d)

  1. Egy unió típus, amely nem tartalmazhat elemi típusokat.