A bolygók pályájának alakját körnek gondolta.

Azt hitte, a Nap a Világegyetem középpontja.

Nem tudta megmagyarázni mi tartja a bolygókat a pályájukon.

Kihagyta a Földet a Nap körül keringő bolygók sorából.

A bolygó sebessége kizárólag a tömegétől függ.

A bolygó napközelben a leggyorsabb és naptávolban a leglassabb.

A bolygó napközelben a leglassabb és naptávolban a leggyorsabb.

A bolygó sebessége állandó a teljes pálya mentén.

Elsőként vetette fel a Napközéppontú világképet.

Bebizonyította, hogy a gravitáció okozza a bolygók keringését.

Az égbolt megfigyelésére távcsövet használt.

Megalkotta a bolygómozgás matematikai törvényeit.

A valóságban nincsenek közel egymáshoz, és hatalmas távolságok választják el őket.

Mindig azonos távolságra helyezkednek el a Földtől.

Az ókorban fizikailag is közel voltak egymáshoz, de azóta szétszóródtak.

Egy gravitációsan kötött csillaghalmazt alkotnak.

Rögzítette a csillagképek számát 88-ban, és megtiltotta újak alkotását.

Csak azokat a csillagképeket ismerte el, amelyek az északi féltekéről láthatók.

Minden csillagképet tudományos alapon újra elnevezett.

Megduplázta a hivatalosan elismert csillagképek számát.

A csillagászok távcsövet használnak, a csillagjósok horoszkópot.

A csillagászatot a reneszánszban, a csillagjóslást pedig az ókorban találták fel.

A csillagászat egy tudomány, a csillagjóslás nem az.

A csillagászat a bolygókkal, a csillagjóslás pedig a csillagokkal foglalkozik.

A bolygó mérete és a felszínén lévő holdak száma közötti kapcsolatot.

A Nap tömege és a körülötte keringő bolygók száma közötti összefüggést.

A bolygó Naptól való távolsága és a keringési sebessége közötti kapcsolatot a pálya egy pontján.

A bolygók keringési ideje és a Naptól való átlagos távolságuk közötti összefüggést.

Bebizonyította, hogy a Jupiter nagyobb, mint a Föld.

Kimutatta, hogy a Jupiter holdjai a Föld körül keringenek.

Felfedezte, hogy a holdak ellipszis alakú pályán mozognak.

Megcáfolta, hogy a Föld lenne minden keringés egyetlen középpontja.