wayground logo

Free Printable Worksheets

NEW

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

AZ OLDATOK KÉMHATÁSA ÉS A pH-SKÁLA

Total questions: 56

Worksheet time: 56mins

Name
Class
Date
1.

Melyik állítás írja le helyesen, mit jelent a semleges kémhatás a pH-skálán? Válassz egyet.

a)

pH=0, az oldat erősen savas

b)

pH=7, az oldat semleges kémhatású

c)

pH=14, az oldat semleges és vezetőképes

d)

pH=1–3, az oldat gyengén lúgos

2.

Az alábbiak közül melyik háztartási anyag savas kémhatású?

a)

Mosószóda (nátrium-karbonát)

b)

Ecet (ecetsav vizes oldata)

c)

Szappan (lúgos tisztítószer)

d)

Mosószer ammóniával (ammónium-hidroxid)

3.

Melyik megfogalmazás illeszkedik a pH-skála értelmezéséhez?

a)

A pH-skála 1–7 között lúgosságot, 7–14 között savasságot jelez.

b)

A pH-skála 0–14-ig tart; 7 alatt savas, 7 fölött lúgos kémhatást jelez.

c)

A pH-skála csak egész számokat enged, 0-tól 10-ig.

d)

A pH=7 az erősen lúgos oldat jele.

4.

Melyik veszélyre hívja fel a figyelmet a piktogram?

a)

A tömény savak és lúgok maró hatásúak, a bőrre és különösen a szemre veszélyesek.

b)

A híg oldatok gyúlékonyak, ezért tűzveszélyesek.

c)

A savak nem károsítják a fémeket, csak a műanyagokat.

d)

A lúgok kizárólag élelmiszeripari felhasználásra alkalmasak.

5.

Egy diák zsíros serpenyőt szeretne elmosni. A szöveg alapján melyik anyag segíti leginkább a zsíroldást?

a)

Citromlé (citronsav vizes oldata)

b)

Konyhasó vizes oldata

c)

Mosószóda (nátrium-karbonát)

d)

Ételecet (ecetsav)

6.

Melyik példát sorolhatjuk semleges a kémhatású oldatokhoz?

a)

Konyhai vizes oldat, például a répakockák főzővize

b)

Háztartási sósav vizes oldata

c)

Szódabikarbóna-oldat gyomorégésre

d)

Nátrium-hidroxid (lúgkő) oldata

7.

Egy tanuló citromlevet cseppent a teába, és az ital színe megváltozik. Melyik észszerű magyarázat illik a tananyag fogalmaihoz?

a)

A citromlé lúgos kémhatású, ezért reagál a teával.

b)

A citromlé savas kémhatású, mivel citromsavat tartalmaz, ezért a teához adva savasabbá teszi annak közegét.

c)

A tea mindig semleges, így bármilyen adalék nem változtatja a színét.

d)

A pH-skála nem kapcsolódik a színváltozásokhoz, ezért nincs magyarázat.

8.

DoK 1 – Válaszd ki a helyes állítást a pH-skáláról! A kis pH-értékek (0–3) és a nagy pH-értékek (11–14) mit jeleznek?

a)

A kis pH-értékek erősen lúgosak, a nagyok erősen savasak.

b)

A kis pH-értékek erősen savasak, a nagyok erősen lúgosak.

c)

Mind a kis, mind a nagy pH-értékek semlegesek.

d)

A kis pH-értékek gyengén lúgosak, a nagyok gyengén savasak.

9.

DoK 1 – Melyik kifejezés írja le az indikátorok szerepét?

a)

Az indikátorok a kémhatást megváltoztatják.

b)

Az indikátorok színváltozással jelzik az oldat kémhatását.

c)

Az indikátorok az oldat hőmérsékletét mérik.

d)

Az indikátorok ionokat termelnek a vízben.

10.

DoK 2 – A feladat: Egy ismeretlen oldatot lakmusszal vizsgálsz. A táblázat szerint a lakmusz piros savas, kék lúgos közegben. Ha az oldatban a lakmusz kék lesz, milyen kémhatású az oldat?

a)

Savas, mert a lakmusz kék.

b)

Semleges, mert nincs színváltozás.

c)

Lúgos, mert a lakmusz lúgos közegben kékre vált.

d)

Savas-lúgos keverék, mert két szín is megjelenhet.

11.

DoK 2 – A rövid összefoglaló szerint milyen pH-érték esetén tekinthető az oldat semleges kémhatásúnak?

a)

pH = 3

b)

pH = 7

c)

pH = 10

d)

pH = 14

12.

DoK 3 – Kísérlettervezés: Adott négy anyag vizes oldata – citromsav, konyhasó, szappanreszelék és mosószóda. Indikátoros vizsgálattal kell eldöntened, melyik savas, semleges vagy lúgos. Melyik eljárás a legcélravezetőbb?

a)

Mindegyikhez ugyanazt az indikátort használod, és csak a szín intenzitását figyeled.

b)

Lakmuszt, metilvöröset és fenolftaleint is kipróbálsz; a táblázat színskálái alapján az egyes oldatokat pH-tartományba sorolod.

c)

Csak pH 7-es pufferrel hígítod az oldatokat, és megnézed, melyik oldja legjobban a zsírt.

d)

A színek helyett a szag alapján döntesz a kémhatásról.

13.

DoK 1 – Melyik állítás igaz a fenolftalein indikátorra a táblázat alapján? (A fenolftalein savas közegben színtelen, lúgosban rózsaszín.)

a)

Savas közegben rózsaszín, lúgosban színtelen.

b)

Savas és semleges közegben azonos színű, lúgosban piros.

c)

Savas közegben színtelen, lúgos közegben rózsaszín.

d)

Minden közegben lila.

14.

DoK 3 – Miért hasznosak az indikátorok a mindennapokban? Válaszd a legjobb indoklást!

a)

Mert minden anyag ízét kellemesebbé teszik.

b)

Mert színváltozás alapján következtethetünk az oldatok savasságára vagy lúgosságára, így pH-tartományt becsülhetünk.

c)

Mert felgyorsítják a kémiai reakciókat bármelyik oldatban.

d)

Mert állandóvá teszik az oldatok pH-ját 7-en.

15.

Melyik állítás írja le helyesen a Brönsted-féle sav fogalmát?

a)

Olyan anyag, amely elektront ad át más részecskéknek.

b)

Olyan anyag, amely hidrogéniont (H+) ad át más részecskéknek.

c)

Olyan anyag, amely hidroxidiont (OH−) ad a víznek.

d)

Olyan anyag, amely csak vízben képes protont felvenni.

16.

Az alábbiak közül melyik írja le helyesen a Brönsted-féle bázist?

a)

Olyan anyag, amely elektront vesz fel a reakcióban.

b)

Olyan anyag, amely hidrogéniont (H+) vesz fel más részecskéktől.

c)

Olyan anyag, amely oxóniumiont (H3O+) képez önmagában.

d)

Olyan anyag, amely csak savval érintkezve semleges marad.

17.

Hidrogén-klorid vízzel történő reakciójában melyik részecske keletkezik közvetlenül a vízmolekulákból?

a)

Hidroxidion (OH−)

b)

Oxóniumion (H3O+)

c)

Ammóniumion (NH4+)

d)

Klorát-ion (ClO3−)

18.

Amikor ammóniagázt (NH3) oldunk vízben, mi történik a protonátadás során a két molekula között?

a)

A víz kap protont az ammóniától, ezért H3O+ keletkezik.

b)

Az ammónia kap protont a víztől, ezért NH4+ és OH− keletkezik.

c)

Az ammónia lead protont, ezért NH2− és H+ keletkezik.

d)

A víz elektront ad át az ammóniának, ezért NH4+ és Cl− keletkezik.

19.

Melyik megállapítás fejezi ki legjobban a vízmolekula kettős (amfoter) jellegét a leírt példák alapján?

a)

A víz mindig bázisként viselkedik, mert oxigénatomja elektronpárt tartalmaz.

b)

A víz mindig savként viselkedik, mert hidrogénatomjai protonként könnyen leválnak.

c)

A víz savként is és bázisként is viselkedhet: HCl-vel protont vesz fel, NH3-mal pedig protont ad át.

d)

A víz csak semleges közegben reagál, ezért nem tekinthető sem savnak, sem bázisnak.

20.

Melyik változás NÖVELI egy oldatban a hidroxidionok (OH−) mennyiségét a leírt sav–bázis reakciók szerint?

a)

Hidrogén-klorid oldása vízben.

b)

Ammónia oldása vízben.

c)

Oxóniumion hozzáadása vízhez.

d)

Kloridion hozzáadása vízhez.

21.

A „Jó, ha tudod!” rész szerint mi alapfeltétele annak, hogy egy molekula bázisként viselkedhessen?

a)

Legyen benne hidrogénatom, amely könnyen leválik.

b)

Legyen nemkötő elektronpárja, amellyel protont képes megkötni.

c)

Legyen benne pozitív töltésű fémion.

d)

Legyen képes oxóniumionná (H3O+) alakulni vízben önmagától.

22.

Melyik állítás írja le helyesen az amfoter anyag fogalmát?

a)

Olyan anyag, amely csak hidrogéniont tud leadni, de felvenni nem.

b)

Olyan részecske, amely egyes reakciókban savként, másokban bázisként viselkedhet.

c)

Olyan oldat, amelyben a hidroxidion koncentrációja állandóan nagyobb a hidroniumionénál.

d)

Olyan anyag, amely kizárólag vízben létezik ionos formában.

23.

A víz tiszta állapotban képes hidrogénion-átadásra a saját molekulái között. Melyik ionpár keletkezhet ennek során a bemutatott egyenlet szerint?

a)

NH4+ és Cl−

b)

H3O+ és OH−

c)

Na+ és OH−

d)

H2 és O2

24.

A Brönsted-féle meghatározás szerint melyik állítás igaz a sav-bázis reakciókra?

a)

Sav-bázis reakció csak vizes közegben játszódhat le.

b)

Sav az a részecske, amely hidrogéniont ad le, a bázis pedig az, amely hidrogéniont vesz fel.

c)

Bázis az a részecske, amely elektronpárt ad át a savnak.

d)

Sav-bázis reakciókban mindig gáz fejlődik.

25.

Az NH3 és a HCl reakciójában mi a helyes párosítás a szerepekre a leírás szerint?

a)

NH3 sav, HCl bázis; termék: NH4OH szilárd kristály.

b)

NH3 bázis, HCl sav; termék: ammónium-klorid ionrácsos szilárd.

c)

NH3 és HCl egyaránt amfoter; termék: víz és klórgáz.

d)

NH3 oxidálószer, HCl redukálószer; termék: ammónia-klorid gáz.

26.

Mit jelöl a hidroxidion kifejezés?

a)

OH− iont, amely a lúgoldatok jellegzetes részecskéje.

b)

H3O+ iont, amely a savoldatok jellegzetes részecskéje.

c)

O2− iont, amely a gázok egyik alkotója.

d)

HO2- iont, amely a peroxidos oldatok fő összetevője.

27.

A kísérletben tömény sósavval és tömény szalmiákszesszel átitatott vattacsomókat közelítünk egymáshoz. Mi a megfigyelés és annak magyarázata a leírtak szerint?

a)

Színtelen gáz fejlődik, mert víz képződik a két oldatból.

b)

Fehér, sűrű füst jelenik meg, mert ammónium-klorid szilárd részecskék képződnek a levegőben.

c)

Zöld csapadék keletkezik, mert klór reagál az ammóniával komplexet adva.

d)

Semmi nem történik, mert a két gáz nem keveredik a levegőben.

28.

Melyik állítás tükrözi legjobban a kölcsönösség és viszonylagosság elvét a Brönsted-féle sav-bázis értelmezésben?

a)

Egy részecske sav vagy bázis volta kizárólag a képletétől függ, a partnertől függetlenül.

b)

A részecske savként vagy bázisként való viselkedése attól függ, milyen partnerrel reagál és merre történik a H+ átadása.

c)

A bázis mindig tartalmaz hidroxidiont, ezért nem lehet sav.

d)

A sav-bázis reakciókban a sav és a bázis szerepe minden esetben felcserélhető ok nélkül.

29.

Melyik állítás írja le helyesen, mitől savas kémhatású egy vizes oldat?

a)

Az oldatban hidroxidionok (OH−) képződnek nagy mennyiségben.

b)

Az oldatban oxóniumionok (H3O+) képződnek a vízmolekulák protonfelvétele miatt.

c)

Az oldatban keletkező szén-dioxid okozza a savasságot.

d)

Az oldat csak akkor savas, ha többféle sav maradék-anionja van jelen.

30.

Válaszd ki azt a vegyületet, amely a köznyelvben is gyakori savként szerepel, és képlete HCl.

a)

Sósav

b)

Kénsav

c)

Salétromsav

d)

Ecetsav

31.

A kénsav (H2SO4) vízzel reagálva két oxóniumiont képes képezni. Mit fejez ki ez az információ?

a)

A kénsav egyértékű sav.

b)

A kénsav kettős sókat képez.

c)

A kénsav kétértékű sav, mert két protont tud leadni.

d)

A kénsav erős bázis, mert két hidroxidiont ad le.

32.

Melyik párosítás helyes a „maradék-anion” fogalmára egy példán keresztül?

a)

HCl → maradék-anion: NO3− (nitrát)

b)

HNO3 → maradék-anion: Cl− (klorid)

c)

H2SO4 → maradék-anion: SO42−SO_4^{2-} (szulfátion)

d)

CH3COOH → maradék-anion: CO32−CO_3^{2−^{ }} (karbonát)

33.

Melyik ionpár jellemző a nátrium-hidroxid (NaOH) vízben való oldódására?

a)

Na+ és OH− ionok képződnek az oldatban.

b)

Na2+ és 2OH− ionok képződnek az oldatban.

c)

Csak OH− ionok válnak le, a nátrium semleges marad.

d)

Na− és OH+ ionok képződnek az oldatban.

34.

Az ammónia (NH3) vizes oldata miért lesz lúgos kémhatású a leírt reakció szerint?

a)

Mert az ammónia hidrogénionokat ad le, ezért oxóniumionok keletkeznek.

b)

Mert az ammónia a víztől protont vesz fel, és hidroxidionok (OH−) keletkeznek.

c)

Mert az ammónia közvetlenül Na+ ionokra és OH− ionokra esik szét.

d)

Mert az ammónia szén-dioxidot termel, ami lúgot hoz létre.

35.

Melyik sav-bázis pár és értékűség összerendelés helyes a szöveg alapján?

a)

Sósav egyértékű, foszforsav háromértékű.

b)

Salétromsav kétértékű, ecetsav háromértékű.

c)

Szénsav egyértékű, kénsav egyértékű.

d)

Foszforsav kétértékű, kénsav háromértékű.

36.

Melyik állítás igaz a bázisokra a leírás szerint?

a)

A bázisok vízben hidrogénionokat adnak a víznek, és oxóniumionokat képeznek.

b)

A bázisok vízben hidroxidionokat juttatnak az oldatba, ezért lúgos kémhatású az oldat.

c)

A bázisok csak akkor léteznek, ha fémionhoz kapcsolódnak.

d)

A bázisok mindig háromértékűek, mert három OH− csoportjuk van.

37.

DOK 1 – Melyik állítás írja le helyesen az erős savak viselkedését vizes oldatban?

a)

Az összes molekulájuk átadja a hidrogéniont a vízmolekuláknak.

b)

Csak kevés molekulájuk ad le hidroxidiont a víznek.

c)

Vízben rosszul oldódnak, ezért nincs hatásuk a pH-ra.

d)

Csak magas koncentrációban befolyásolják a pH-t.

38.

DOK 1 – Az alábbiak közül melyik sor tartalmaz csak erős savakat vagy bázisokat?

a)

HCl, HNO3, H2SO4 és NaOH, Ca(OH)2

b)

CH3COOH, H2CO3 és NH3, Mg(OH)2

c)

H3PO4 és NH3

d)

H2O és NaCl

39.

DOK 1 – Melyik párosítás helyes a jellemzők alapján?

a)

Sav – vízben oldva növeli az oxóniumionok mennyiségét; Bázis – vízben oldva növeli a hidroxidionok mennyiségét.

b)

Sav – hidroxidiont vesz fel; Bázis – hidrogéniont ad le.

c)

Sav – vizes oldata lúgos; Bázis – vizes oldata savas.

d)

Sav és bázis – mindkettő azonos módon csökkenti a pH-t.

40.

DOK 2 – Egy kísérletben 5 tömeg%‑os sósavat és 10 tömeg%‑os ecetsavat hasonlítunk össze indikátorral. Melyik eredmény várható?

a)

A sósav oldatának pH‑ja kisebb lesz, mert erősebb sav.

b)

Az ecetsav oldatának pH‑ja kisebb lesz, mert nagyobb a tömeg%‑a.

c)

Mindkét oldat azonos pH‑jú lesz, mert savakról van szó.

d)

A sósav lúgos kémhatást ad, mert jobban oldódik.

41.

DOK 2 – Válaszd ki azt az élelmiszertípus‑leírást, amely a savtartalmú élelmiszerek közös tulajdonságát adja meg!

a)

Citromsavval, ecetsavval vagy aszkorbinsavval kezeltek, és ezek gyenge savnak számítanak.

b)

Erős savakat, például sósavat tartalmaznak, ezért veszélyesek fogyasztásra.

c)

Foszforsót és nátrium‑hidroxidot együttesen tartalmaznak.

d)

Csak mesterséges savakat tartalmazhatnak, természeteset nem.

42.

DOK 2 – Az alábbi reakcióegyenlet jelölése mit fejez ki? CH3COOH + H2O ⇄ CH3COO− + H3O+

a)

Megfordítható kémiai reakció, amelyben gyenge sav vízzel reagálva oxóniumiont képez.

b)

Egyszerű bomlás, amely csak egyirányú.

c)

Erős bázis és erős sav semlegesítése.

d)

Redoxireakció, amelyben elektronok vándorolnak a vízhez.

43.

DOK 3 – Egy oldat azonos koncentrációban ammóniát és nátrium‑hidroxidot tartalmazna bázisként. Melyik állítás indokolja helyesen, hogy melyik ad nagyobb mennyiségű hidroxidiont a vízhez?

a)

A NaOH erős bázis, ezért vizes oldatban könnyen nagy mennyiségű hidroxidiont juttat az oldatba.

b)

Az ammónia erős bázis, ezért mindig több hidroxidiont ad, mint a NaOH.

c)

Mindkettő gyenge bázis, ezért egyik sem növeli jelentősen a hidroxidionok számát.

d)

Az ammónia rosszul oldódik, ezért több hidroxidiont ad.

44.

Melyik állítás írja le helyesen a közömbösítési reakció lényegét?

a)

Sav és sav reagál, és több sav keletkezik.

b)

Sav és bázis reagál, és só valamint víz képződik.

c)

Csak bázisok reagálnak egymással, és hidroxidok keletkeznek.

d)

Sav és fém reagál, és hidrogéngáz fejlődik.

45.

Az alábbi ionegyenletek közül melyik fejezi ki helyesen, hogy az oxóniumionok és a hidroxidionok vízmolekulákat hoznak létre közömbösítéskor?

a)

H3O+ + OH− → 2 H2O

b)

H3O+ + Cl− → HCl

c)

Na+ + OH− → NaOH

d)

H3O+ + OH− → H2 + O2

46.

A vöröskáposzta-főzet indikátorral végzett kísérletben mi jelzi, hogy a főzőpohárban lévő HCl-oldatot NaOH-oldattal semlegesítettük?

a)

Az oldat színe pirosból sárgára vált.

b)

Az oldat színe rózsaszínből lilára változik és állandósul.

c)

Az oldat színe zöldre vált, majd elszíntelenedik.

d)

Az oldat fekete csapadékot ad.

47.

Válaszd ki a helyes összegzett egyenletet a sósav és a nátrium-hidroxid közömbösítési reakciójára!

a)

HCl + NaOH → NaCl + H2

b)

HCl + NaOH → NaCl + H2O

c)

HCl + NaOH → Na + Cl2 + H2O

d)

2 HCl + NaOH → NaCl + 2 H2O

48.

Melyik állítás igaz általánosan a közömbösítési reakciók energiaváltozására?

a)

A folyamat mindig endoterm, hőt von el a környezettől.

b)

Energiaváltozás nincs, mert az ionok csak „helyet cserélnek”.

c)

Általában exoterm, vagyis hő szabadul fel.

d)

Csak erős sav–erős bázis esetén exoterm, máskor endoterm.

49.

Melyik állítás írja le helyesen a közömbösítést?

a)

Sav és lúg reakciója, amelynek során só és víz keletkezik.

b)

Csak két sav reakciója, amely során hidrogén fejlődik.

c)

Lúgok és fémek reakciója, amely során oxigén szabadul fel.

d)

Savak oldódása vízben, amely során lúg képződik.

50.

Melyik anyagot használják gyakran savmegkötőként gyomorégés esetén, mert enyhén lúgos kémhatású vizes oldata van?

a)

Nátrium-hidrogén-karbonát (szódabikarbóna)

b)

Sósav (HCl)

c)

Kalcium-szulfát (CaSO4)

d)

Etanol (C2H5OH)

51.

Melyik ok miatt okozhat kellemetlen teltségérzetet egyes, karbonátot tartalmazó savmegkötők használata?

a)

Szén-dioxid szabadul fel reakció közben.

b)

Nagy mennyiségű víz képződik endotherm folyamatban.

c)

Oxigén gyorsan fogy, ezért hipoxia lép fel.

d)

A keletkező sók mind vízben oldhatatlanok.

52.

Melyik egyenlet írja le a szódabikarbóna és a sósav reakcióját?

a)

NaHCO3 + HCl → NaCl + H2O + CO2

b)

NaHCO3 + HCl → NaOH + CO2

c)

NaHCO3 + HCl → Na2CO3 + H2

d)

NaHCO3 + HCl → NaCl + H2

53.

Miért előnyös oxidos/hidroxidos savmegkötőket (pl. MgO, Al2O3, Mg(OH)2, Al(OH)3) alkalmazni a karbonátok helyett?

a)

Mert elkerülhető velük a CO2-képződés miatti felfúvódás.

b)

Mert erős savvá alakulnak a gyomorban.

c)

Mert nem reagálnak a sósavval, így tartós hatásúak.

d)

Mert vízben mind kiválóan oldódó sókat adnak.

54.

Csípett a csalán, és viszket a bőröd. Melyik eljárás illeszkedik a bemutatott semlegesítési elvhez?

a)

A bőrfelület leöblítése szappanos vízzel vagy szódabikarbóna-oldattal.

b)

Erős ecetes pakolás készítése a csípésre.

c)

A terület bedörzsölése citromlével a savasításért.

d)

Csak hideg vízzel hűteni vegyszer nélkül, mert a lúgok súlyosbítják.

55.

Egy tanulónak gyakori gyomorégése van. Melyik tanács felel meg a biztonságos alkalmazás elvének?

a)

Savmegkötőket csak a tünet átmeneti kezelésére használjon, tartós panasszal orvoshoz forduljon.

b)

Napi rendszerességgel nagy dózisú karbonátot szedjen, mert ártalmatlan.

c)

Savmegkötőket mindig étkezés előtt tilos bevenni.

d)

Csak szénsavas italokkal együtt szabad bevenni.

56.

Válaszd ki azt az anyagpárt, amelynek reakciójából közvetlenül só és víz képződik gázfejlődés nélkül!

a)

Magnézium-oxid és sósav

b)

Nátrium-hidrogén-karbonát és sósav

c)

Kalcium-karbonát és sósav

d)

Ecetsav és nátrium-hidrogén-karbonát