Wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

kerdesek

Total questions: 129

Worksheet time: 2hrs 9mins

Name
Class
Date
1.

Egy kétértékű sav titrálási görbéjén

a)

az inflexiós pontok száma mindig 4.

b)

az inflexiós pontok száma mindig 2.

c)

az inflexiós pontok száma attól függ, mennyire válnak szét a két lépcső.

d)

a két ekvivalenciaponthoz tartozó térfogat aránya tetszőleges lehet.

2.

Mi a helyes válasz?

a)

A redoxi, a csapadékos és a komplexometriás indikátorok kizárólag konjugált kettős kötést tartalmazó szerves festékmolekulák lehetnek.

b)

A csapadékos reakciók indikátorai oldatban bomlékonyak, így szilárd só–hígításaikat használjuk.

c)

A redoxindikátorok átcsapási tartománya a pH-tól is függhet.

d)

A komplexometriás indikátorok stabil komplexet képeznek a ligandumal.

3.

Mi a helyes válasz?

a)

A csapadékok oldhatósága csak akkor függ a sajátion feleslegtől, ha komplexképződés játszódik le.

b)

Egy inert 2:1 elektrolit oldhatóságnövelő hatása kisebb, mint egy inert 1:1 elektrolité.

c)

A csapadékok oldhatóságát a sajátion feleslege mindig csökkenti.

d)

Inert elektrolit jobban növeli a többértékű ionokból képződő sók oldhatóságát, mint az egyértékűekét.

4.

Mi a helyes válasz?

a)

Egy nagyobb redoxpotenciálú redoxipár mindig oxidálja a kisebb redoxipotenciálút.

b)

A redoxititrálások ekvivalenciapontjában a redoxipotenciál mindig független a pH-tól.

c)

Egy fém oxidált és redukált ionjából álló redoxipár potenciálját az azonos ligandumal történő komplexképződés mindig csökkenti.

d)

A formál redoxipotenciál egy redoxirendszer potenciáljának az aktuális körülményektől való függését veszi figyelembe.

5.

Komplexometriában

a)

a látszólagos stabilitási állandó a lépcsőzetes stabilitási állandók szorzata.

b)

a titrálás során átmeneti színt titrálunk.

c)

a legtöbb esetben kelátképző ligandum oldatával titrálunk.

d)

pufferek jelenléte nem befolyásolja az ekvivalenciapont helyzetét a titrálási görbén.

6.

Extrakció során

a)

mindig két egymással nem elegyedő oldószer közötti megoszlás az elválasztás alapja.

b)

vizes oldatból fémionok soha nem extrahálhatók át szerves fázisba, mert az ionos vegyületek nem oldódnak apoláris oldószerekben.

c)

egy többértékű savas vegyületnek a víz és egy vízzel nem elegyedő szerves oldószer közötti megoszlási hányadosát általában a pH-val tudjuk szabályozni.

d)

ha egy oldószer esetén két komponens megoszlási állandója azonos, akkor sohasem található olyan kísérleti körülmény, ami lehetővé teszi a két komponens elválasztását.

7.

Mi a helyes válasz?

a)

Savak azok az anyagok, amelyek pH-ja kisebb, mint 7,0.

b)

Savak azok az anyagok, amelyek elektronpárt donálnak egy kémiai kölcsönhatásban.

c)

A bázisok protont vesznek fel/át.

d)

Az ecetsav minden körülmény között savas tulajdonságot mutat.

8.

Mi a helyes válasz?

a)

A puffer egy savanyú só vizes oldata.

b)

A puffer egy konjugált sav–bázis pár vizes oldata.

c)

A puffer egy erős sav és erős bázissal alkotott sójának elegyítésével előállított oldat.

d)

A pufferkapacitás annál nagyobb minél nagyobb a gyenge bázis koncentrációja.

9.

Kromatográfiában

a)

a sávszélesedés független az oszlop vagy kolonna töltetének szemcseméretétől.

b)

az elválasztás hatékonysága az eluens lineáris áramlási sebességének egy adott értékénél optimális, kisebb vagy nagyobb áramlási sebességnél romlik a hatásfok.

c)

a felbontás azt jellemzi, hogy a kromatográfiás csúcs alakja milyen mértékben tér el a szabályos Gauss-görbétől.

d)

minél gyengébben kötődik egy komponens az állófázison, annál nagyobb lesz a rá jellemző retenciós térfogat.

10.

Kromatográfiában

a)

minden komponenst egyedi módon, specifikus sajátságai alapján detektálunk.

b)

nem használhatunk olyan detektort, ami két vagy több komponensre atomi érzékenységű.

c)

általában átfolyó rendszerű detektorokat használnak.

d)

a kiértékeléshez nem szükséges standardok használata.

11.

Mi a helyes válasz?

a)

Gélelektroforézissel tipikusan kisméretű ionos vegyületeket határozhatunk meg.

b)

Kapilláris elektroforézissel csakis ionok határozhatók meg.

c)

A kapilláris elektroforézis során a pufferoldat laminárisan áramlik a kapillárisban.

d)

A kapilláris elektroforézis során leggyakrabban a komponensek z/m (z = töltés, m = tömeg) arányok alapján történő elválasztására kerül sor.

12.

Gravimetriás analízis során

a)

a lecsapószert általában lehűtve adjuk a mintához.

b)

a finomszemcsés csapadék leválásának elkerülése érdekében kerülni kell az erőteljes keverést a lecsapás során.

c)

a peptizáció segíti a csapadék kolloidális visszaoldódását.

d)

a csapadékok oldhatósága független a szemcsemérettől.

13.

Melyik állítás az igaz?

a)

Oldatban a molekulákra sávos spektrum jellemző, mert az oldószermolekulákkal való kölcsönhatások és ütközések miatt az elektronállapotok energiaszintjei perturbálódnak.

b)

A molekulákra vonalas spektrum jellemző, mert számos elektronátmenet tiltott.

c)

Az atom spektrumok sávosak, mert az elektronok energiaszintje nemcsak S lehet.

d)

Az atomok vonalas spektruma azzal értelmezhető, hogy gerjesztés hatására az atom ionizálódik.

14.

Melyik állítás az igaz?

a)

Egy molekula elnyelési spektruma megegyezik az emissziós spektrumával.

b)

Az emitált fény hullámhossza soha nem lehet nagyobb a gerjesztő fény hullámhosszánál.

c)

Az optikai rácsot tartó fényelnyelés során egy adott visszaverődési szögnél több hullámhosszra is teljesül a pozitív interferencia feltétele.

d)

A kivettáblába belépő fény intenzitása lineárisan csökken a megtett út hosszának függvényében.

15.

Melyik állítás az igaz?

a)

A zaj az analitikai jel szabályos fluktuációja.

b)

A zaj az analitikai jel véletlenszerű fluktuációja.

c)

A zaj az analitikai jel konstans értékkel történő eltolódása.

d)

Az analitikai jel mozgó ablakos átlagolásával torzulásmentesen csökkenthető a zaj.

16.

Az atomspektroszkópiában

a)

lényegesen nagyobb érzékenység érhető el grafitkemencével, mint lánggal.

b)

az ICP módszerekkel kizárólag ionspektrumokat lehet mérni.

c)

az atomabszorpciós módszerekhez nem szükséges fényforrást használni.

d)

atomabszorpciós jel nagysága független a mért elem ionizációjának mértékétől.

17.

A gázkromatográfiában

a)

a kolonnát nem szükséges termosztálni.

b)

érzékeny módszerek dolgozhatók ki nagy molekulatömegű biovegyületek és polimerek meghatározására.

c)

az elválasztás hatékonysága annál jobb minél nagyobb a komponensek illékonysága közötti különbség.

d)

figyelembe kell venni a komponensek és a mozgó fázis között kialakuló kölcsönhatásokat.

18.

Válassza ki a helyes választ!

a)

A diffúziós potenciál az ionszelektív membrán két felülete közötti potenciálkülönbség.

b)

Másodfajú elektródot tipikusan indikátorelektródként használunk.

c)

A térvezérlésű tranzisztorok potenciometriás szenzorként történő alkalmazása során egy ionszelektív érzékelő-felületen kialakuló potenciáltól függő áramerősséget mérünk a forrás (source) és a nyelő (drain) között.

d)

Potenciometriában kis belső ellenállású feszültségmérőket alkalmaznak, hogy minél optimálisabb áram folyjon az elektródok között.

19.

Adott ionszelektív elektródra a szelektivitási koefficiens

a)

az adott ion legkisebb mérhető koncentrációját adja meg.

b)

a mért elektródpotenciál koncentráció szerinti deriváltja.

c)

a telített kalomel-elektród és az elektródra jellemző standard potenciál közötti különbség.

d)

egy idegen ion zavaró hatására jellemző adat.

20.

Melyik állítás igaz?

a)

Egy spektrum szakaszos átlagolása során az ablak szélességének növelésével csökken a zaj és egyre torzulásmentesebb a spektrum.

b)

A zaj frekvenciaját és amplitúdóját jól definiált, minden időpillanatban azonos számértékkel adhatjuk meg.

c)

A zaj tipikusan a környezeti tényezők zavaró hatása miatt jelenik meg a mért jelben.

d)

A zaj az analitikai jel szabályos fluktuációja.

21.

Egy egyértékű sav titrálási görbéjén

a)

az ekvivalenciapont pH-ja eshet a lúgos tartományba is.

b)

az ekvivalenciaponthoz tartozó térfogat a pK-tól függ.

c)

az inflexiós pontok száma mindig 1.

d)

az inflexiós pontok száma mindig 2.

22.

Mi a helyes válasz?

a)

Ahhoz, hogy egy anyag savként viselkedjen szükség van egy bázis jelenlétére.

b)

Az ecetsav minden körülmény között savas tulajdonságot mutat.

c)

Savak azok az anyagok, amelyek elektronpárt donálnak egy kémiai kölcsönhatásban.

d)

A savak protonra és savmaradékra disszociálnak.

23.

Melyik állítás igaz?

a)

Egy redoxireakcióban a redoxipotenciálok közötti kellően nagy különbség megléte csak szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy a reakció analitikai célra alkalmazható legyen.

b)

Egy fém oxidált és redukált ionjából álló redoxipár potenciálját az azonos ligandumal történő komplexképződés általában növeli.

c)

A standard redoxipotenciál egy redoxirendszer semleges pH-ra vonatkoztatott potenciálja.

d)

A redoxtitárlások ekvivalenciapontjában a redoxipotenciál mindig független a pH-tól.

24.

Mi a helyes válasz?

a)

A komplexometriás titrálások indikátorai túl intenzív színűek és oldatban bomlékonyak, ezért szilárd só-hígításaikat használjuk.

b)

A redoxindikátorok átszappanási tartománya a titráló­szer standard redoxipotenciáljától függ.

c)

A redoxi, a csapadékos és a komplexometriás indikátorok kizárólag konjugált kettős kötést tartalmazó szerves festékmolekulák lehetnek.

d)

A komplexometriás indikátorok stabil komplexet képeznek ligandumal.

25.

Mi a helyes válasz?

a)

A pufferkapacitás kizárólag a pK-tól függ.

b)

A pufferkapacitás annál nagyobb minél nagyobb a puffert alkotó komponensek koncentrációja.

c)

A puffer egy erős sav és erős bázissal alkotott sójának elegyítésével előállított oldat.

d)

A pufferkapacitás kizárólag a savi és bázikus forma koncentrációarányától függ.

26.

Mit nevezünk az analitikai kémiában mátrixnak?

a)

A meghatározandó komponenseket.

b)

A nagy koncentrációban jelenlévő komponenseket.

c)

A kis koncentrációban jelenlévő komponenseket.

d)

A meghatározandó komponensek kivételével a minta valamennyi összetevőjét.

27.

A látszólagos stabilitási állandó

a)

a titrálás során a titrlásra használt ligandum és a fémindikátor kompetícióját jellemzi.

b)

kizárólag a ligandum sav-bázis reakcióinak a hatását veszi figyelembe.

c)

a komplex stabilitását jellemzi adott kísérleti körülmények között.

d)

független a hőmérséklettől és a pH-tól.

28.

Melyik állítás az igaz?

a)

A standard deviáció a mérési hiba mértékére jellemző statisztikai adat.

b)

Egy adott mérésor esetében a standard deviáció a mért érték valódi értéktől való eltérését adja meg.

c)

Egy mérési sorozatból egy hibásnak vélt pont teljes bizonyossággal elhagyható, ha értéke nagyobb, mint négy standard deviációval különbözik az átlagértéktől.

d)

Ha egy adatot többfajta mérés eredményéből számolunk, az adat hibája megegyezik a legnagyobb hibával meghatározott mérési eredmény hibájával.

29.

Melyik állítás igaz?

a)

A spektrumban tapasztalható zaj független a monokromatikus fény sávszélességétől.

b)

Minél szélesebb a monokromatikus fény sávszélessége, annál nagyobb felbontású spektrumot kapunk.

c)

Az UV-Vis spektroszkópiában használt monokromátorokban a belépőréssel a fényintenzitást, a kilépőréssel a monokromatikus fény sávszélességét szabályozzuk.

d)

Minél nagyobb felbontású spektrumot veszünk fel, annál kisebb a zaj.

30.

Mit jelent az analitikai kémiában a ppb?

a)

A potenciometriában az idegen ion zavaró hatását kifejező adat.

b)

1 ppb = a minta tömegének egymilliárdod része.

c)

Spektroszkópiában a fényfelbontás mértékegysége.

d)

1 ppb = a minta tömegének egymilliómod része.

31.

Melyik állítás igaz?

a)

Egy adott mérőszert esetében a standard deviáció a mért érték valódi értéktől való eltérését adja meg.

b)

Egy mérési sorozatból egy hibásnak vélt pont teljes bizonyossággal elhagyható, ha értéke nagyobb, mint négy standard deviációval különbözik az átlagértéktől.

c)

A standard deviáció a mérési hiba mértékére jellemző statisztikai adat.

d)

Ha egy adatot többször mérés eredményéből számolunk, az adat hibája megegyezik a legnagyobb hibával meghatározott mérési eredmény hibájával.

32.

Az egyensúlyi kémiai folyamatok egyensúlyi állandója

a)

függ az extenzív paraméterektől.

b)

függ a komponensek teljes koncentrációjától.

c)

függ a rendszerben lévő teljes anyagmennyiségtől.

d)

függ az intenzív paraméterektől.

33.

Válassza ki a helyes választ!

a)

Potenciometriában az elektródok között folyó áramerősség arányos az analizált komponens koncentrációjának logaritmusával.

b)

Másodfajú elektródot indikátorelektródként is használható.

c)

A térvezérlésű tranzisztorok potenciometriás szenzorként történő alkalmazása során egy ionszelektív érzékelő-felületen kialakuló potenciáltól függő potenciálkülönbséget mérünk a forrás (source) és a nyelő (drain) között.

d)

Az ionszelektív membrán két felülete közötti potenciálkülönbség független a koncentrációtól.

34.

Az atomspektroszkópiában

a)

az atomszoprciós módszerekhez nem szükséges fényforrást használni.

b)

az ICP módszerekhez kizárólag ionspektrumokat lehet mérni.

c)

lényegesen nagyobb érzékenység érhető el grafitkemencével, mint lánggal.

d)

atomszoprciós jel nagysága független a mért elem ionizációjának mértékétől.

35.

Az általános elúciós probléma azt jelenti, hogy a kisebb és nagyobb retencióval jelentkező komponensek adott körülmények mellett azonos hatékonysággal nem választhatók szét.

a)

a kisebb és nagyobb retencióval jelentkező komponensek adott körülmények mellett azonos hatékonysággal nem választhatók szét

b)

az állófázis és a mozgófázis polárossága megegyezik

c)

két különböző komponens semmilyen körülmények mellett nem választható el

d)

az elüens erősségével nő az elméleti tányérmagasság

36.

A mérési eredmények átlagolása során az együttes átlagolás nem torzítja a mérési eredményeket.

a)

a szakaszos átlagolás nem torzítja a mérési eredményeket

b)

az együttes átlagolás mindig torzítja az eredményeket

c)

a mozgóablakos átlagolás annál kevésbé torzítja az eredményeket, minél szélesebb ablakot választunk

d)

az együttes átlagolás nem torzítja a mérési eredményeket

37.

Melyik állítás igaz?

a)

A csapadékos reakciók indikátorai oldatban bomlékonyak, így szilárd só-hígításaikat használjuk

b)

A redoxi, a sav-bázis és a komplexometriás indikátorok között is vannak szerves festékmolekulák

c)

A komplexometriás- és redoxindikátorok működésének elve megegyezik

d)

A redoxindikátorok átcspásai tartományát a pH nem befolyásolja

38.

A gázkromatográfiában figyelembe kell venni a komponensek és az álló fázis között kialakuló kölcsönhatásokat.

a)

a kolonnát nem szükséges termosztálni

b)

az elválasztás hatékonysága annál jobb minél kisebb a komponensek illékonysága közötti különbség

c)

érzékeny módszerek dolgozhatók ki nagy molekulatömegű biovegyületek és polimerek meghatározására

d)

figyelembe kell venni a komponensek és az álló fázis között kialakuló kölcsönhatásokat

39.

Komplexometriában a fémindikátorok kevésbé stabilis komplexet képeznek a fémionnal, mint a titráló ligandum.

a)

a pufferek jelenléte nem befolyásolja az ekvivalenciapont helyzetét a titrálási görbén

b)

a titrálás során átmeneti színt titrálunk

c)

a fémindikátorok kevésbé stabilis komplexet képeznek a fémionnal, mint a titráló ligandum

d)

a látszólagos stabilitási állandó a ligandum sajátásgaira jellemző, pH-tól független paraméter

40.

Melyik a helyes válasz? Az alumínium komplexometriás meghatározása során cink(II) segédoldattal történő visszatitrálást alkalmazunk.

a)

Az alumínium komplexometriás meghatározása során cink(II) segédoldattal történő visszatitrálást alkalmazunk

b)

Az alumínium EDTA-val történő direkt komplexometriás titrálással meghatározható semleges pH-n

c)

Az alumínium komplexometriás meghatározása során a [Ni(CN)4]2−-ből az alumínium által kiszorított Ni2+-t EDTA-val titráljuk vissza

d)

Az alumínium komplexometriás módszerrel nem határozható meg

41.

A keláthatás egy olyan stabilitást növelő hatás, ami a komplexképződés során bekövetkező entrópia növekedéséhez rendelhető.

a)

egy olyan stabilitást növelő hatás, ami a komplexképződés során bekövetkező entrópia növekedéséhez rendelhető

b)

a többfogú ligandumoknak azon tulajdonságához rendelhető hatás, hogy protonálódni is képesek

c)

a fémion koordinációs számával fordítottan arányos stabilitáscsökkentő hatás

d)

egy kétfogú ligandum stabilitásnövelő hatása

42.

A Van Deemter egyenlet azt fejezi ki, hogy az elméleti tányérmagasság minimum görbe szerint függ az elüens lineáris áramlási sebességétől.

a)

az elválasztás során turbulens áramlási viszonyokat kell biztosítani

b)

az elméleti tányérmagasság minimum görbe szerint függ az elüens lineáris áramlási sebességétől

c)

az elválasztás hatékonysága független az állófázis szemcseméretétől

d)

az elválasztás hatékonysága függ az elüens erősségétől

43.

Kromatográfiában a felbontás az elválasztás hatékonyságának a mértéke.

a)

két kromatográfiás csúcs sávszélességének az átlaga

b)

az elválasztás hatékonyságának a mértéke

c)

két kromatográfiás csúcs retenciós idejének a hányadosa

d)

a kromatogramban a legkisebb és a legnagyobb retenciós idők különbsége

44.

Gravimetriás analízis során a dekantálás célja a szűrendő térfogatmennyiség csökkentése.

a)

a dekantálás célja a szűrendő térfogatmennyiség csökkentése

b)

a csapadék oldhatósága független a szemcsemérettől

c)

a mintát általában lassan adagolva adjuk a lecsapószerhez

d)

a finomszemcsés csapadék leválásának elkerülése érdekében kerülni kell az erőteljes keverést a lecsapás során

45.

Egy titrálás során a végpont az, ahol az indikátor jelez.

a)

a titrálási görbének inflexiós pontja van

b)

a titrálás elvi hibája 0

c)

az indikátor jelez

d)

ekvivalens mennyiségben van jelen a titrálószer és a titrált komponens

46.

A stabilitási szorzat a lépcsőzetes komplexképződési egyensúlyi állandók szorzata.

a)

a lépcsőzetes komplexképződési egyensúlyi állandók hányadosa

b)

a lépcsőzetes komplexképződési egyensúlyi állandók szorzata

c)

az egyensúlyi állandó és a hidrogénion koncentráció megfelelő hatványon vett szorzata

d)

a lépcsőzetes komplexképződési egyensúlyi állandók átlaga

47.

Válassza ki a helyes választ! A diffúziós potenciál az ionszelektív membrán két felülete közötti potenciálkülönbség.

a)

A távvezérlésű tranzisztorok potenciometriás szenzorként történő alkalmazása során egy ionszelektív érzékelő felületen kialakuló potenciáltól függő áramerősséget mérünk a forrás (source) és a nyelő (drain) között

b)

Másodfajú elektródot tipikusan indikátorelektródként használunk

c)

Potenciometriában kis belsőellenállású feszültségmérőket alkalmaznak, hogy minél osztatlan áram folyjon az elektródok között

d)

A diffúziós potenciál az ionszelektív membrán két felülete közötti potenciálkülönbség

48.

A konduktometriás titrálás során azért változik a vezetőképesség, mert változik az ionss összetétele és eltérők a kicserélődő ionok ionmozgékonyságai.

a)

a savak erős bázissal történő titrálási görbéi függetlenek a savi erősségtől

b)

mindig nagy háttérelektródit koncentrációt kell használni

c)

azért változik a vezetőképesség, mert változik az ionösszetétel és eltérők a kicserélődő ionok ionmozgékonyságai

d)

két elektród közötti áramerősséget mérünk

49.

Mi a helyes válasz? A formál redoxpotenciál egy redoxirendszer potenciáljának az aktuális körülményektől való függését veszi figyelembe.

a)

A formál redoxpotenciál egy redoxirendszer potenciáljának az aktuális körülményektől való függését veszi figyelembe

b)

Egy fém oxidált és redukált ionjából álló redoxpár potenciálját az azonos ligandum mal történő komplexképződés mindig csökkenti

c)

Egy nagyobb redoxpotenciálú redoxpár mindig oxidálja a kisebb redoxpotenciálút

d)

A redoxititrálások ekvivalenciapontjában a redoxpotenciál mindig független a pH-tól

50.

Mi a helyes válasz? Csapadékos titrálások indikálására szerves festékmolekulákon történő adszorpciós jelenségek is használhatók.

a)

Csapadékos titrálások indikálására szerves festékmolekulákon történő adszorpciós jelenségek is használhatók

b)

A csapadékok oldhatósága független a sajátion feleslegtől

c)

A csapadékos titrálások végpontjelzésére nincs lehetőség, ha a titrálás során kolloidképződés történik

d)

Inert elektrolit nem változtatja meg a csapadékok oldhatóságát

51.

Gélelektroforézis során a komponenseket elektroforetikus mozgékonyságuk alapján választjuk el.

a)

a komponensek mérete határozza meg az elválasztás hatékonyságát

b)

nagyfeszültségű váltóáramot alkalmazunk

c)

tipikusan nagy méretű szervetlen ionokat választunk el

d)

a komponenseket elektroforetikus mozgékonyságuk alapján választjuk el

52.

Válassza ki a helyes választ A másodfajú elektródot indikátorelektródként is használhatók.

a)

Az ionszelektív membrán két felülete közötti potenciálkülönbség független a koncentrációtól

b)

Potenciometriában az elektródok között folyó áramerősség arányos az analitát komponens koncentrációjának logaritmusával

c)

A távvezérlésű tranzisztorok potenciometriás szenzorként történő alkalmazása során egy ionszelektív érzékelő-felületen kialakuló potenciáltól függő potenciálkülönbséget mérünk a forrás (source) és a nyelő (drain) között

d)

Másodfajú elektródot indikátorelektródként is használhatók

53.

A standard addíció során a mátrix zavaró hatását küszöböljük ki.

a)

a meghatározni kívánt komponenshez hasonló tulajdonságú komponenst adagolunk a mintához

b)

a meghatározni kívánt komponenst tartalmazó standardre és az ismeretlenre kapott mérési adatokat hasonlítjuk össze

c)

a mátrix zavaró hatását küszöböljük ki

d)

a meghatározni kívánt komponenst tartalmazó standardhoz növekvő mennyiségben adagoljuk a mintát

54.

Komplexometriában

a)

a titrálás során átmeneti színű titránunk.

b)

pufferek jelenléte nem befolyásolja az ekvivalenciapont helyzetét a titrálási görbén.

c)

a legtöbb esetben kelátképző ligandum oldatával titrálunk.

d)

a látszólagos stabilitási állandó a lépcsőzetes stabilitási állandók szorzata.

55.

Kromatográfiában

a)

a kiértékeléshez nem szükséges standardok használata.

b)

belső standardként a meghatározandó komponenshez hasonló sajátságú komponenst adunk a mintához.

c)

minden komponenst egyedi módon, specifikus sajátságai alapján detektálunk.

d)

nem használunk olyan detektort, ami két vagy több komponensre azonos érzékenységű.

56.

A gázkromatográfiában

a)

figyelembe kell venni a komponensek és a mozgó fázis között kialakuló kölcsönhatásokat.

b)

a kolonnát nem szükséges termosztálni.

c)

érzékeny módszerek dolgozhatók ki nagy molekulatömegű bioegyületek és polimerek meghatározására.

d)

az elválasztás hatékonysága annál jobb, minél nagyobb a komponensek illékonysága közötti különbség.

57.

Az erős sav–erős bázis titrálási görbén

a)

a pH ugrás független a koncentrációtól.

b)

az ekvivalencia pont pH-ja eshet savas és lúgos tartományba is.

c)

két inflexiós pont van.

d)

az ekvivalencia pontban annál nagyobb a pH‑ugrás, minél nagyobb a titrált sav koncentrációja.

58.

Mi a helyes válasz?

a)

A permanganometriás titrálások során a mintát sósavval nem savanyítjuk, mert az oxidálószer klórra oxidálhatja.

b)

Lúgos tartományban a permanganátion redoxpotenciálja lényegesen pozitívabb, mint savas közegben.

c)

A permanganometriás titrálások során azért kell az oldatot sósavval savanyítani, mert viszonylag stabil komplexet képez a Mn(II)‑vel.

d)

A permanganometriás titrálások során semleges közeg nem alkalmazható.

59.

Mi a helyes válasz?

a)

Gélelektroforézissel tipikusan kisméretű ionos vegyületeket határozunk meg.

b)

A kapilláris elektroforézis során leggyakrabban a komponensek z/m (z=töltés, m=tömeg) arányuk alapján történő elválasztásra kerül sor.

c)

Kapilláris elektroforézissel csakis ionok határozhatók meg.

d)

A kapilláris elektroforézis során a puffer‑oldat laminárisan áramlik a kapillárisban.

60.

Gravimetriás analízis során

a)

a peptizáció segíti a csapadék kolloidális visszaoldását.

b)

a csapadék oldhatósága független a szemcsemérettől.

c)

a finomszemcsés csapadék leválásának elkerülése érdekében kerülni kell az erőteljes keverést a lecsapás során.

d)

a lecsapószert általában lehűtve adjuk a mintához.

61.

Melyik állítás igaz?

a)

Az emittált fény hullámhossza soha nem lehet nagyobb a gerjesztő fény hullámhosszánál.

b)

Egy molekula elnyelési spektruma megegyezik az emissziós spektrumával.

c)

Az optikai rácsos történő fényfelbontás során egy adott visszaverődési szögnél több hullámhosszra is teljesül a pozitív interferencia feltétele.

d)

A kivettőlába belépő fény intenzitása lineárisan csökken a megtett út hosszának függvényében.

62.

Melyik állítás igaz?

a)

Oldatban a molekulára sávos spektrum jellemző, mert az oldószermolekulákkal való kölcsönhatások és ütközések miatt az elektronállapotok energiaszintjei perturbálódnak.

b)

Az atomok spektrumok sávosak, mert az elektronok energiaszintjei nemcsak S lehet.

c)

Az atomok vonalas spektruma azzal értelmezhető, hogy gerjesztés hatására az atom ionizálódik.

d)

A molekulára vonalas spektrum jellemző, mert számos elektronátmenet tiltott.

63.

Kromatográfiában

a)

minél gyengébben kötődik egy komponens az állófázishoz, annál nagyobb lesz a rá jellemző retenciós térfogat.

b)

a sávszélesedés független az oszlop vagy a kolonna töltetének szemcseméretétől.

c)

a felbontás azt jellemzi, hogy kromatográfiás csúcsok alakja milyen mértékben tér el a szabályos Gauss‑görbétől.

d)

az elválasztás hatékonysága az eluens lineáris áramlási sebességének egy adott értékénél optimális, kisebb vagy nagyobb áramlási sebességnél romlik a hatásfok.

64.

Adott ionszelektív elektródra a szelektivitási koefficiens

a)

a még jól mérhető elektródpotenciál legkisebb értéke.

b)

a mért potenciál és a diffúziós potenciál közötti különbség.

c)

egy idegen ion zavaró hatására jellemző adat.

d)

a Nernst‑egyenlet prelogaritmikus arányossági tényezője.

65.

Gravimetriás analízis során

a)

A mikrokristályos csapadék oldhatósága nagyobb mint a makrokristályosé.

b)

A finomszemcsés csapadék leválásának elkerülése érdekében kerülni kell az erőteljes keverést a lecsapás során.

c)

A lecsapószert általában lehűtve adjuk a mintához.

d)

A peptizáció segíti a csapadékképződést.

66.

Kromatográfiában

a)

minél gyengébben kötődik egy komponens az állófázishoz, annál nagyobb lesz a rá jellemző retenciós térfogat.

b)

a sávszélesedés függ az oszlop vagy a kolonna töltetének szemcseméretétől.

c)

az elválasztás hatékonysága független az eluens lineáris áramlási sebességétől.

d)

a felbontás azt jellemzi, hogy kromatográfiás csúcsok alakja milyen mértékben tér el a szabályos Gauss‑görbétől.

67.

Mi a helyes válasz?

a)

A redoxiindikátorok átcsapási tartománya a pH‑tól is függhet.

b)

A komplexometriás indikátorok stabil komplexet képeznek a ligandummal.

c)

A csapadékos reakciók indikátorai oldatban bomlékonyak, így szilárd só‑hígításaikat használjuk.

d)

A redoxi‑, csapadékos és a komplexometriás indikátorok kizárólag konjugált kettős kötést tartalmazó szerves festékmolekulák lehetnek.

68.

A zaj

a)

A jel szabályos periodikus fluktuációja

b)

A jel véletlenszerű fluktuációja

c)

Azonos mintán mért párhuzamos analitikai elemzések eredményének fluktuációja

d)

Az átlaglehez tartozó hiba

69.

Melyik állítás igaz?

a)

A precizitás azt jellemzi, hogy a mért adatok mennyire közelítik meg a valós értéket

b)

A szisztematikus hiba növelésével csökken a precizitás

c)

A helyesség azt jellemzi, hogy a mért adatok mennyire közelítik meg a valós értéket

d)

A helyesség elsősorban a véletlenszerű hibától függ

70.

A Fourier transzformáció során

a)

A jelet időben átlagoljuk

b)

Meghatározzuk az idő függvényében változó jel frekvencia spektrumát

c)

A jelet simítjuk

d)

A mintán mért jelet a standardon mért jelekkel összevetjük

71.

Melyik állítás igaz?

a)

Az atomi spektrumok sávosak, mert az elektronok energia szintje nem csak S lehet

b)

A molekulákban vonalas spektrum jellemző, mert számos elektron átmenet tiltott

c)

Az atomok vonalas spektruma azzal értelmezhető, hogy gerjesztés hatására az atom ionizálódik

d)

A molekulákra sávos spektrum jellemző, mert az elektron állapotok nagyon sok egymástól csak kissé eltérő energia szintre hasadnak fel

72.

Spektrofotometriás mérések során a sávszélesség

a)

Növelésével nő a fotometriás jel zajszintje

b)

Csökkentésével a jel/zaj arány nő

c)

Csökkentésével kisebb felbontású spektrumot kapunk

d)

Növelésével torzítjuk a mért spektrumot

73.

Az atomabszorpciós módszer esetében

a)

A lángtechnika előnyös, mert a minta tartózkodási ideje hosszú a fényútban

b)

Az elektrometrikus gerjesztés során nagy a háttérsugárzás

c)

Az elektromikus módszerek érzékenysége nagyobb mint a lángtechnikás módszereké

d)

Az elektrometrikus módszer esetében a programozható fűtéssel az ionizációs fokot szabályozzuk a gőztérben

74.

A standard addíciós mérés során

a)

Az analizált komponensből készített standardhoz egyre nagyobb mennyiségben adagoljuk a mintát és a minta mennyiségének függvényében mérjük az analitikai jelet

b)

A mintához az analizált komponensből készített standardot adagoljuk egyre nagyobb mennyiségben és a hozzá adott standard mennyiségének függvényében mérjük az analitikai jelet

c)

A mintához az analizált komponenshez hasonló sajátságú komponenst adunk és az analizált komponens illetve a hozzá adott komponens jeléből számítjuk az ismeretlen koncentrációt

d)

Az analizált komponensből standard sorozatot készítünk és ezek segítségével egy kalibráló görbét határozunk meg. A minta koncentrációját a mintában mért jelből a kalibrációs görbe segítségével határozzuk meg

75.

Adott komponens polarográfiás lépcsőjének

a)

Lépcsőmagassága és fél lépcső potenciálja az anyagi minőségtől és a koncentrációtól egyaránt függ

b)

A lépcső magasság független az oxidációs állapottól és a koncentrációtól

c)

Mindig katódos lépcsőt mérünk, melynek magassága a koncentrációtól függ

d)

Katódos és anódos lépcső egyaránt mérhető, melynek fél lépcső potenciálja az anyagi minőségtől függ

76.

A differenciál pásztázó kalorimetriás mérések során

a)

A mintá és a referencia azonos hőmérsékletre történő felfűtéséhez szükséges időkülönbséget mérjük

b)

A fűtés hatására a minta és a referencia közötti tömeg különbséget mérjük

c)

Azonos fűtési sebesség mellett a minta és a referencia hőmérséklet különbségét mérjük

d)

A minta és a referencia azonos hőmérsékletre történő felfűtéséhez szükséges hőmennyiség különbségét mérjük

77.

A röntgen diffrakciós mérések során mért sajátság

a)

A röntgen sugárzás elnyelése

b)

A mintán szóródó röntgensugárzás intenzitás

c)

Elektronsugárzás hatására röntgensugárzás szóródása

d)

Röntgen sugárzás emissziója

78.

Adott ion szelektív elektródra a szelektivitási koefficiens

a)

Az adott ion legkisebb mérhető koncentrációját adja meg

b)

Egy idegen ion zavaróhatására jellemző adat

c)

A telített kalomel-elektród és az elektródra jellemző standard potenciál közötti különbség

d)

A mért elektród potenciál koncentráció szerinti deriváltja

79.

A konduktometriás titrálások során

a)

Nagy háttér elektrolit koncentrációt kell választani hogy az ionerősség állandó legyen

b)

Állandó egyenfeszültség mellett mérünk

c)

Az áramerősség értékét állandó értéken kell tartani

d)

Lehetőleg az inert elektrolit jelenlétét el kell kerülni vagy koncentrációját minimalizálni kell

80.

A forgó korongos elektróddal történő mérés során, milyen módon jut az elektroaktív anyag az elektród felületére?

a)

Diffúzióval

b)

Elektromos erőtér hatására

c)

Konvekcióval

d)

Nincs jelentősége a mért áram-feszültség görbe szempontjából

81.

Mely detektor nem használható az IR spektroszkópiában?

a)

A gázioneizációs detektor

b)

Golay-detektor

c)

Termisztor

d)

Fotoelektronsokszorozó csövek

82.

A kinetikai analitikai módszerek esetében

a)

A végállapothoz tartozó analitikai jel kialakításához szükséges időt mérjük

b)

Az analitikai jel időbeli változását mérjük

c)

Két analizált komponens azonos reagenssel adott reakciójának sebességét hasonlítjuk össze

d)

A kalibráló oldatsorral valamint a mintával lejátszódó indikátor reakció azonos reakcióidőjéhez tartozó analitikai jelet mérünk

83.

Gyenge savak pH-jának számításánál a pH=12pKs−12pCspH=\tfrac{1}{2}pK_s-\tfrac{1}{2}pC_s összefüggés alkalmazhatóságához meg kell vizsgálni

a)

A sav pKs értékét

b)

A sav koncentrációját

c)

A sav pKs értékét és koncentrációját

d)

A sav pKs értékét és a vízionszorzat értékét

84.

Melyik állítás hamis?

a)

Az elméleti tányérszám a kromatográfiai paraméterekből számítható

b)

Az elméleti tányérszám függ a kolonna hosszától

c)

Az elméleti tányérszám értéke függ a mozgófázis áramlási sebességétől

d)

A kromatográfiában használatos elméleti tányérszám nem azonos, de arányos a desztillációban használatos elméleti tányérszámmal, a gázkromatográfiában a 10∗(1/2)∗      10^{*(1/2)*\,\,\,\,\,\,}    \mathrm{\,\,\,} νm/Ds∗      μ\nu m/Ds*\,\,\,\,\,\, \mu

85.

Melyik állítás hibás?

a)

Az Ag+ nem határozható meg közvetlen komplexometriás titrálással, mert kelátkomplexének stabilitási kicsi

b)

Az öttagú kelátgyűrű stabilitása nagyobb mint a hattagúé

c)

A keláteffektus gyűrűs komplexképződés esetén tapasztalható extra szabadentalpia csökkenés

d)

A keláleffektushoz általában jelentős a folyamatot kísérő dehidratáció entópiaváltozás növekmény

86.

Melyik sorban vannak csak olyan anyagok, melyek az Arrhenius, a Brønsted és a Lewis elmélet szerint is savnak tekinthetők?

a)

NH4+ (aq), HCl, HAc

b)

H2SO4, [Al(H2O)6]3+, oxálsav

c)

R-NH3+, HNO3, SO3

d)

Nincs ilyen sor

87.

A 10−8 mol/dm310^{-8}\ \mathrm{mol/dm^3} HCl oldat pH-ja

a)

7,000

b)

8,000

c)

6,9

d)

7,0

88.

Melyik állítás igaz? Az üvegkatód-lámpa feszültségét növelve az emittált rezonáns vonalak intenzitása

a)

Előbb csökken majd nő

b)

Folyamatosan nő

c)

Egy feszültségérték elérését követően csökken

d)

Egy rövid kezdeti tartományt követően állandó értékre áll be

89.

Atomspektroszkópiában a gőztérben történő atomizáció mértékét

a)

Ionpufferek jelenléte növeli

b)

Az oxidáló gáz koncentrációjának növelése növeli

c)

A hőmérséklet emelése mindig növeli

d)

A hőmérséklet csökkentése mindig csökkenti

90.

Az alábbi azonos koncentrációjú oldatok egyenlő térfogatait összeöntve melyik esetben nem kapunk pufferoldatot?

a)

Na-acetát, HCl

b)

CH3COOH, Na-acetát

c)

Na2HPO4, NaH2PO4

d)

NH4Cl, NH3 aq

91.

A bórsav pKs-ja 9,17. Acid-alkimetriásan

a)

közvetlenül, erős lúg oldattal titrálva meghatározható

b)

vicinális polialkoholok jelenlétében közvetlenül erős lúg oldattal titrálva meghatározható

c)

fölös mennyiségű erős lúg hozzáadása után a lúgtöbbleg sav oldattal való visszamérésével meghatározható

d)

nem határozható meg, mivel a bórsav nem protondonor, hanem hidroxidakceptor vegyület

92.

A folyadékkromatográfiára vonatkozólag melyik állítás igaz?

a)

az alkalmazott előtérkolonna célja a mintakomponensek kondicionálása

b)

az alkalmazott hőmérséklettartomány 10–180 °C között lehet

c)

a fordított fázisú elválasztásnál a mozgófázis polaritása nagyobb

d)

a kémiailag kötött állófázis előnye az, hogy illékony állófázisok használatát is lehetővé teszi

93.

Melyik állítás hamis?

a)

a szuperkritikus folyadékkromatográfiában a mozgófázis kritikus hőmérséklete fölötti folyadék

b)

a síkromatográfiás módszerek hátránya az, hogy csak folyadék–folyadék megoszlásos elválasztásokra használhatók

c)

a VRK kiválóan alkalmas műszeres folyadékkromatográfiás elválasztások kísérleti kidolgozására

d)

a kapilláris elektroforetikus elválasztásnál mind a töltött, mind a töltés nélküli részecskék az anódtól a katód felé vándorolnak

94.

Melyik állítás igaz?

a)

a Kjeldahl-féle N meghatározási módszer csak −3 oxidációs állapotú N vegyületek meghatározására alkalmas

b)

a zónaolvasztás acélipari minták vastartalmának olvadáspontértéke alapján való mérésen alapuló módszer

c)

ásványok, ércek SiO2-tartalmának meghatározása a szilícium az illékony SiH4-né való szelektív redukcióján alapszik

d)

minél nagyobb a semleges fémkomplex stabilitása, annál nagyobb pH-n extrahálható át maradéktalanul a szerves oldószeres fázisba

95.

Melyik állítás a hibás?

a)

a PtS oldhatósági szorzata L= 10−6810^{-68} , ennélfogva a PtS oldhatósága tiszta vízben 10−3410^{-34}

b)

Csapadékok oldhatóságát a sajátionfelesleg nem minden esetben csökkenti.

c)

Az PbCrO4 minden savakban mind bázisokban oldódik.

d)

Többértékű ionok inert elektrolitjának oldhatóság növelő hatása nagyobb, mint az egyértékűeké.

96.

Egy kétértékes sav disszociációs állandói KS1=2·10^{-3} és KS2=5·10^{-6}. Akkor a konjugált bázispárjának protolándási állandói rendre

a)

5·10^6 és 2⋅1032·10^3

b)

3⋅1063·10^6 és 1⋅10−81·10^{-8}

c)

2⋅10−112·10^{-11} és 5⋅10−105·10^{-10}

d)

2⋅10−52\cdot10^{-5} és 5⋅10−25\cdot10^{-2}

97.

Melyik állítás igaz? A gázkromatográfiában

a)

az álló és mozgófázis közötti megoszlási folyamat az abszorpció

b)

a mozgófázis 10–15 bar túlnyomással áramló indifferens gáz

c)

néhány száz Dalton móltömeghatár fölötti anyagok elválasztására általában nem alkalmazható módszer

d)

a szililezés a hőérzékeny anyagok bomláshőmérsékletének növelésére használatos módszer

98.

Melyik állítás igaz?

a)

a komplexometriás és a savbázis indikátorok működésének elve megegyezik

b)

a redoxi, a savbázis, és a komplexometriás indikátorok között is vannak szerves festékmolekulák

c)

a redoxi indikátorok átsapási tartományát a pH nem befolyásolja

d)

a csapadékos reakciók indikátorai oldatban bomlékonyak, így szilárd só hígításaikat használjuk

99.

Melyik állítás igaz?

a)

Az ioncserélő kromatográfiában alkalmazható kationcserélő gyantavázra kationos funkciós csoportot rögzítünk

b)

A gélkromatográfiában a gélszerkezet pórusainál nagyobb molekulák elválasztás nélkül legelőször jelennek meg az oszlop végén

c)

Az ionkromatográfiában alkalmazott leggyakoribb detektor a törésmutató mérő

d)

A síkromatográfiás módszerek hátránya az, hogy csak folyadék–folyadék megoszlásos elválasztásokra használhatók

100.

Melyik állítás igaz?

a)

a PtS oldhatósági szorzata L= 10−6510^{-65} , ennél fogva a PtS oldhatósága vízben 10−3410^{-34} en mol/dm^3

b)

Csapadékok oldhatóságát sajátionfelesleg nem minden esetben csökkent

c)

Az PbCrO4 mind savakban, mind bázisokban oldódik

d)

Töbértékű ionok inert elektrolitjának oldhatóságnövelő hatása nagyobb, mint az egyértékűeké

101.

A keláteffektus elsősorban

a)

entalpiaeffektus

b)

entrópiaeffektus

c)

elektrosztatikus kölcsönhatásoktól függ

d)

a ligandum bázicitásától függ

102.

Melyik állítás igaz?

a)

vizes oldatban a 0 V-nál negatívabb redoxipotenciálú rendszerek redukált formái nem tarthatók el, mivel redukálják a vizet

b)

a Nernst egyenlet a redoxipotenciálnak a redoxi folyamatban résztvevő anyagok koncentrációjától való függőségét adja meg

c)

a standard redoxipotenciál csak a hőmérséklettől függ

d)

az 1,5 V-nál pozitívabb standard redoxipotenciálú rendszereket oxidálószereknek nevezzük

103.

Az általános Brönsted egyenlet alkalmas

a)

minden sav–bázis oldategyensúlyi rendszer savasságának kvantitatív megadására

b)

erős savak és bázisok és gyenge savak és bázisok savasságának megadására

c)

gyenge savak és bázisok, ill. pufferek savasságának megadására

d)

erős és gyenge savak és konjugált bázis párjaik savasságának megadására

104.

A komplexometriában azért használunk többfogú kelátképzőket, mert

a)

a ligandum több lépcsőben protonálódik és így megakadályozza a fémion hidrolízisét

b)

megakadályozzák a vegyeskomplexek képződését

c)

általában igen stabil komplexeket képeznek a fémionokkal, és ezért a titrálás végpontjában a fémion koncentrációja ugrásszerűen változik

d)

a komplexometriás indikátorokkal alkotott vegyületeik színe jelentős mértékben eltér a szabad indikátor színétől

105.

Melyik állítás igaz? A gázkromatográfiában

a)

az álló és mozgófázis közötti megoszlási folyamat elsősorban az abszorpció

b)

a mozgófázis 10–15 bar túlnyomással áramló indifferens gáz

c)

ionos és nem ionos vegyületek elválasztására egyaránt alkalmazható a módszer

d)

a szililezés a hőérzékeny anyagok bomlási hőmérsékletének növelésére használatos módszer

106.

Melyik állítás igaz?

a)

a Kjeldahl-féle N meghatározási módszer −3 oxidációs állapotú N-vegyületek analízisére használjuk

b)

a zónaolvasztás acélipari minták vastartalmának olvadáspontértéke alapján való mérésen alapuló módszer

c)

ásványok, ércek SiO3 tartalmának meghatározása a szilícium az illékony SiH4-né való szelektív redukcióján alapszik

d)

minél nagyobb a semleges fémkomplex stabilitása, annál nagyobb pH-n extrahálható át maradéktalanul a szerves oldószeres fázisba

107.

Vas(II)-iont tartalmazó mintát kálium-permanganáttal titrálva az ekvivalenciapontbeli redoxi potenciál értéke

a)

a vas koncentrációtól is függ

b)

a pH-tól is függ

c)

a mérőoldat koncentrációjától is függ

108.

A termikus zaj

a)

a hőmérséklet növelésével csökken

b)

az áramerősség növelésével nő

c)

a mérési frekvencia sávszélességével nő

109.

Melyik állítás igaz?

a)

A molekulákra vonalas spektrum jellemző, mert számos elektronátmenet tiltott

b)

Az atomok vonalas spektruma azzal értelmezhető, hogy gerjesztés hatására az atom ionizálódik

c)

A molekulákra sávos spektrum jellemző, mert az elektronállapotok nagyon sok, egymástól csak kismértékben eltérő energiaszintre hasadnak fel

110.

A polarográfiás diffúziós határáram alapján, mely mennyiség határozható meg?

a)

a mért komponens féléppóten­ciálja

b)

a mért komponens koncentrációja

c)

a mért komponens leválási potenciálja

111.

Voltametriás mérés során

a)

a potenciál különbséget állandó értéken kell tartani

b)

az indikátor elektród potenciálját változtatjuk és mérjük az elektródon átolyó áramerősséget

c)

az indikátor és referencia elektród közti potenciál különbséget mérjük

112.

A tömegspektrométerben a részecskék szétválasztása:

a)

a tömegük

b)

a méretük

c)

a tömeg/töltés arányuk alapján történik

113.

Redoxi titrálások során használatos irreverzibilis indikátor a:

a)

ferroin

b)

murexoid

c)

metilnarancs

114.

Ingadozási zaj:

a)

a jel frekvenciájától is függ

b)

a hőmérséklet növelésével nő

c)

a mérési frekvencia tartományától függ

115.

A legkisebb gerjesztési energia:

a)

a p→p*

b)

a s→s*

c)

az n→p*

116.

Polarográfiás mérés során

a)

az áramerősséget állandó értéken kell tartani

b)

az indikátor elektród potenciálját változtatjuk és mérjük az elektródon átolyó áramerősséget

c)

az indikátor és referencia elektród közti potenciál különbséget mérjük

117.

NMR kémiai eltolódás:

a)

értéke függ a külső mágneses tér nagyságától

b)

értéke független a mag elektron-környezetétől

c)

dimenzió nélküli relatív szám

118.

Az ultraibolya–látható sugárzás abszorpciója a molekulák — Válaszd ki a hamisat!

a)

forgási állapotában

b)

vegyérték elektronjainak energiaállapotában

c)

rezgési állapotban idéz elő változást

119.

Közvetlen sav–bázis titrálással meghatározható

a)

egy minta bórax-tartalma

b)

egy minta nátrium-acetát tartalma

c)

egy minta foszfát tartalma

120.

Oldhatóságra vonatkozó állítások közül melyik igaz?

a)

Csapadékok oldhatóságát a saját ion felesleg nem minden esetben csökkenti

b)

Az ezüst-klorid oldhatósága salétromsav hozzáadására számottevően nő

c)

Kisebb oldhatósági szorzat nem minden esetben jelenti az anyag rosszabbul oldódó voltát

121.

A fémindikátor:

a)

a komplexometriában meghatározandó fémionnal képez komplexet

b)

a titráló ligandum­mal képez komplexet

c)

a titrálás végpontjában gyakorlatilag csak szabad formában van jelen

122.

A kémiai eltolódás:

a)

függ az alkalmazott mágneses tér erősségétől

b)

független az alkalmazott mágneses tér erősségétől

c)

dimenzió nélküli, relatív mérőszám

123.

Oxidimetriás titrálások során

a)

a mérőoldat hatóanyaga oxidálószer

b)

a mérőoldat hatóanyaga oxidálódik

c)

a mérőoldat hatóanyaga nagyobb formál potenciálú

124.

Az argentometriás és gravimetriás meghatározások alapjául szolgáló reakciók:

a)

időben gyorsan lejátszódó legyenek

b)

a reakcióban csapadék képződjön

c)

végpontjuk indikálható legyen

125.

Elektrokémiai módszerek

a)

konduktometria

b)

elektroforetikus módszerek

c)

polarográfia

126.

A foszforsav háromértékű savként nem határozható meg, mert:

a)

a savi erősség a harmadik disszociációs lépésben nem elegendően nagy

b)

nincs elegendő mértékű pH ugrás az ekvivalenciapontban

c)

nincs alkalmazható indikátor

127.

Higany-oxid acid-alkalimetriás meghatározása során

a)

sav mérőoldat szükséges

b)

az előkészítő komplexképződési reakcióban a higany-oxiddal azonos mennyiségben képződik

hidroxidion

c)

a higany-oxid vízoldhatóságát a kálium-jodiddal való reakció biztosítja

128.

Válassza ki a helyes választ!

a)

Potenciometriában az elektródok között folyó áramerősség arányos az analizált komponens

koncentrációjának logaritmusával.

b)

Másodfajú elektródot indikátorelektródként is használható.

c)

A térvezérlésű tranzisztorok potenciometriás szenzorként történő alkalmazása során egy

ionszelektív érzékelő-felületen kialakuló potenciáltól függő potenciálkülönbséget mérünk a

forrás (source) és a nyelő (drain) között.

d)

Az ionszelektív membrán két felülete közötti potenciálkülönbség független a koncentrációtól.

129.

Bromatometriás mérés során mérőoldat:

a)

redoxipotenciálja a pH-tól függ

b)

redoxipotenciálja kloridion jelenlétében nő

c)

hatóanyaga mólonként 6 mol elektront vesz fel

Similar Resources on Wayground

soal mid semester 2 kelas 2 sbdp

132 questions

soal mid semester 2 kelas 2 sbdp

quiz

Worksheet

•

2nd Grade

T4.B6

124 questions

T4.B6

quiz

Worksheet

•

1st - 5th Grade

Wagle Ki Duniya - Nayi Peedhi Naye Kissey - Sony Sab serial

130 questions

Wagle Ki Duniya - Nayi Peedhi Naye Kissey - Sony Sab serial

quiz

Worksheet

•

KG - Professional Dev...

bahasa arab tingkatan 2

125 questions

bahasa arab tingkatan 2

quiz

Worksheet

•

2nd Grade

Repaso cuarto

130 questions

Repaso cuarto

quiz

Worksheet

•

KG - University

RBT T3

134 questions

RBT T3

quiz

Worksheet

•

1st Grade - Professio...