wayground logo

Free Printable Worksheets

NEW

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

Anyagi halmazok és keverékek csoportosítása

Total questions: 21

Worksheet time: 11mins

Name
Class
Date
1.

Melyik állítás írja le helyesen a fázishatárt?

a)

Az a tér, ahol a részecskeméret nő

b)

Az a felület, amely elválasztja a fázisokat

c)

Az a vonal, ahol a Tyndall-fény intenzív

d)

Az a pont, ahol a komponensek reakcióba lépnek

2.

Melyik állítás írja le helyesen a fázishatárt?

a)

Az a tér, ahol a részecskeméret nő

b)

Az a felület, amely elválasztja a fázisokat

c)

Az a vonal, ahol a Tyndall-fény intenzív

d)

Az a pont, ahol a komponensek reakcióba lépnek

3.

Benzin és víz elegyítésekor milyen rendszer jön létre?

a)

Két fázisú, két komponensű rendszer

b)

Egy fázisú, egy komponensű rendszer

c)

Két fázisú, egy komponensű rendszer

d)

Egy fázisú, két komponensű rendszer

4.

Alkohol és víz jól elegyedik. Melyik leírás helyes?

a)

Két fázisú, két komponensű rendszer

b)

Egy fázisú, két komponensű rendszer

c)

Heterogén rendszer fázishatárral

d)

Egy fázisú, egy komponensű rendszer

5.

Mi jellemzi a homogén rendszereket a részecskeméret alapján?

a)

Részecskeméret 100–1000 nm tartomány

b)

Részecskeméret nagyobb mint 500 nm

c)

Részecskeméret 1–500 nm tartomány

d)

Részecskeméret kisebb mint 1 nm

6.

Melyik állítás igaz a homogén rendszerekre?

a)

Van fázishatár és nem szűrhetők ki

b)

Nincs fázishatár és leszűrhetők

c)

Van fázishatár és leszűrhetők

d)

Nincs fázishatár és nem szűrhetők ki

7.

Mi a Tyndall‑jelenség lényege kolloid rendszerekben?

a)

A szűrőpapíron át nem halad a fény

b)

Oldalról megvilágítva láthatóvá válnak a részecskék

c)

A részecskék gyorsan ülepednek le

d)

A fázishatár megszűnik megvilágításkor

8.

Melyik jellemző igaz a kolloid rendszerekre?

a)

Részecskeméret 1 nm és 500 nm között

b)

Részecskeméret kisebb mint 1 nm

c)

Részecskeméret nagyobb mint 500 nm

d)

Részecskeméret 0,1 nm és 1 nm között

9.

Válaszd ki a heterogén rendszerekre jellemző állítást!

a)

Részecskék nem láthatók és nem ülepednek

b)

Részecskék szemmel láthatók és leszűrhetők

c)

Részecskék nem láthatók és leszűrhetők

d)

Részecskék szemmel nem láthatók, de ülepednek

10.

Melyik rendszer kolloid?

a)

Tojásfehérje‑oldat vagy keményítő‑oldat

b)

Benzin–víz keveréke

c)

Víz és jég pohárban

d)

Tiszta víz egy komponenssel

11.

Oldatot oldalról megvilágítva fényút nem látszik. Mit következtetsz?

a)

Heterogén rendszer, gyenge Tyndall‑jelenség

b)

Kétfázisú rendszer, részleges Tyndall‑hatás

c)

Kolloid rendszer, erős Tyndall‑jelenség

d)

Homogén rendszer, nincs Tyndall‑jelenség

12.

Mi a kolloid és a homogén rendszer közös jellemzője?

a)

Egyik sem jut át rajta

b)

Csak a homogén jut át rajta

c)

Mindkettő átjut a szűrőpapíron

d)

Csak a kolloid jut át rajta

13.

Az anyagi halmazok csoportosításakor mi alapján különül el a keverék a tiszta anyagtól?

a)

Hőmérséklet‑függésük erőssége

b)

Komponensek száma és egyneműsége

c)

Részecskék elektromos töltése

d)

Kristályszerkezet rendezettsége

14.

Melyik állítás írja le helyesen az aeroszolt mint keveréktípust?

a)

Gáz közegben szilárd eloszlatva, por és füst

b)

Szilárd közegben gáz eloszlatva, habkő

c)

Folyadék közegben gáz eloszlatva, szódavíz

d)

Gáz közegben folyadék eloszlatva, köd és spray

15.

Mi jellemző az emulzióra?

a)

Szilárdban folyadék eloszlatva, sajt példája

b)

Gázban folyadék eloszlatva, felhő példája

c)

Folyadékban szilárd eloszlatva, rostos lé példája

d)

Folyadékban folyadék eloszlatva, majonéz példája

16.

Melyik párosítás helyes a közeg és eloszlatott anyag halmazállapotára egy gél esetén?

a)

Szilárd közeg, folyadék eloszlatva

b)

Szilárd közeg, gáz eloszlatva

c)

Folyadék közeg, szilárd eloszlatva

d)

Gáz közeg, folyadék eloszlatva

17.

Mikor válik egy oldat heterogénné a telítettség szempontjából?

a)

Az összetevők aránya túlhaladja a telítettségi határt

b)

Az oldószer tömege csökken nullára

c)

Az oldószer és oldott anyag azonos anyag

d)

Az oldott anyag gáz halmazállapotúvá alakul

18.

Melyik fogalom írja le azt az összetevőt, amely nagyobb arányban van jelen az oldatban?

a)

Közeg, mindig gáz halmazállapotú

b)

Oldott anyag, mindig szilárd halmazállapotú

c)

Kolloid, köztes részecskeméret-tartományú

d)

Oldószer, többnyire folyékony halmazállapotú

19.

Az alábbi példák közül melyik heterogén keverék folyadék közegben?

a)

Rostos gyümölcslé, kolloid diszperzióként

b)

Tojáshab és tejszínhab, kolloid habként

c)

Vízben oldott oxigén, homogén oldatként

d)

Folyóvíz és homok, szuszpenzióként

20.

Melyik példát sorolod zárványos rendszerhez szilárd közegben?

a)

Habkő, pórusos kőzet

b)

Poliuretánhabbá kevert gáz

c)

Gipszkristályban homokszemcsék

d)

Liszt és cukor keveréke

21.

Melyik állítás írja le helyesen az ideális elegyek additív tulajdonságait?

a)

Csak térfogat adódik össze minden elegynél

b)

Semmilyen mennyiség nem additív semmilyen elegyben

c)

Csak tömeg adódik össze víz–etanolnál

d)

Tömeg és térfogat összeadódik gáz elegyeknél