Római irodalom

Római irodalom

Róma mint kulturális központ; Horatius, Vergilius, Catullus, Ovidius

Róma mint kulturális központ

• A Kr. e. 40-es évektől, Augustus uralkodásával beköszöntött a PAX ROMANA, vagyis a római béke időszaka.

• A háborúktól mentes légkör kedvezett a kultúra virágzásának.

Multiple Choice

Mikor volt Róma aranykora?

• Kr. e. 30-as évektől

• Kr. e. 40-es évektől

• Kr. e. 20-as évektől

• Kr. e. 10-es évektől

Multiple Choice

Mit jelent: Pax Romana?

• A kultúra fővárosa

• Római irodalom

• Római béke

Publius Vergilius Maro

• Észak-Itáliában született 

• Kr. e. 70–19

• a legkiválóbb költőket támogató Maecenas köréhez tartozott. (A római főúr nevét őrzi a ‚művészetpártoló’ jelentésű mecénás szavunk.) 

• két műfajban alkotott: eposz és ekloga

Multiple Choice

Hol született Vergilius?

• Szicília

• Athén

• Dél-Itália

• Észak-Itália

Multiple Choice

Hogy hívták azt a főurat, aki pénzzel támogatta a római művészeket?

• Maecenas

• Homérosz

• Szophoklész

• Augustus

Az epikus Vergilius: az Aeneis

• Vergilius életének legnagyobb epikus alkotása az Aeneis (kiejtés: Éneisz) című hőskölteménye.

• Eposza hűen tükrözi Róma nemzeti nagyságát

• Tíz éven keresztül írta

• A történet hőse Aeneas (kiejtés: Éneász), aki Trója pusztulása után érkezett Rómába

• Már az Iliászban is feltűnik, ott az istenek nem hagyják meghalni, mert rá még nagy feladatok várnak.

• Az eposz 12 énekből áll, az első hat ének Aeneas Trójából való menekülését, majd bolyongásait követi nyomon, ezt latin Odüsszeiának is nevezzük.

Multiple Choice

Mi az Aeneis műfaja?

• elégia

• eposz

• regény

• epigramma

Multiple Choice

Hogyan nevezzük másképp az Aeneist?

• Görög Iliász

• Római Odüsszeia

• A latin mondakör

• Latin Odüsszeia

A lírikus Vergilius

• Kr. e. 30 körül adta ki a pásztori témájú (bukolikus) költeményeiből válogatott Eclogae (‚válogatott művek, szemelvények’) című kötetét.

• Ez a gyűjtemény műfajt teremtett: erre a tíz versre vezethető vissza az ekloga műfaji megjelölés.

• Az eklogák olyan bukolikus és dialogikus (párbeszédes) formájú költemények, amelyek szereplői valójában pásztorszerepbe bújtatott művelt költők, filozófusok.

•  Vergilius eklogáiban fontos elemek a természet, a párbeszédes forma, a hexameteres sorok. 

• A 20. századi magyar irodalomban az ekloga műfaja tovább élt: Radnóti Miklós költészetében a vergiliusi eklogák hatása mutatható ki.

Multiple Choice

Mit jelent: ekloga?

• pásztorének, idilli környezetben játszódó párbeszédes lírai műfaj

• rövid, tömör, disztichonban íródott sírfelirat

• hősköltemény, amely egy nép életére ható eseménytől szól

Quintus Horatius Flaccus 

• Legnagyobb hatású római költő - költőfejedelem

• Életfelfogását a nyugalom és a fegyelmezettség jellemzi.

• Elvei1: aurea mediocritas (kiejtés: aurea mediokritasz), vagyis az arany középút, azaz a szélsőségektől való tartózkodás elve. 

• Elvei2: Carpe diem , (kiejtés: kárpe diem) vagyis élj a mának, ragadd meg a napot!

• Elvei3: sztoicizmus = bölcs megelégedés - ne legyünk elégedetlenek javainkkal, mert akkor soha nem lehetünk boldogok.

• Életbölcsességeiről a négy kötetben megjelent ódáiban, vagy – ahogy ő nevezte őket – carmeneiben (kiejtés: kármeneiben) vall.

Multiple Choice

Mit jelent: aurea mediocretas?

• bölcs megelégedés

• arany középút

• Élj a mának!

Multiple Choice

Mit jelent: Carpe diem?

• Élj a mának!

• bölcs megelégedés

• arany középút

Multiple Choice

Mit jelent: sztoicizmus?

• bölcs belenyugvás

• egy lírai műfaj

• pásztorköltemény

• arany középút

Multiple Choice

Mik a carmenek?

• Horatius utolsó művei

• Vergilius utolsó alkotásai

• Horatius ódái

• Vergilius ódái

Akikre jelentősen hatott Horatius költészete a magyar irodalomból:

• Berzsenyi Dániel

• Babits Mihály

• Balassi Bálint

Caius Valerius Catullus (Kr. e. 84–54 körül) 

• az ún. új költők (neoterikusok) csoportjának tagja volt

• Ezek a költők a tökéletesen kidolgozott, jól megszerkesztett, személyes hangú lírai alkotásokat kedvelték, közéleti kérdésekkel, politikával kevésbé foglalkoztak. Verseikkel nem tanítani akartak, inkább személyes érzelmeiket kifejezésre juttatni. 

• témája: szerelem, Lesbia álnevű nőhöz írta szerelmes verseit

Catullus: Gyűlölök és szeretek... (3 fordítás)

• Gyűlölök és szeretek. Kérded tán, mért teszem én ezt?

  Mit tudom! Ezt érzem. Szenvedek, ezt tudom én.

  Illyés Gyula fordítása

• Gyűlölök és szeretek. Miért? Nem tudom én se, de érzem:

  így van ez, és a szívem élve keresztre feszít.

  Szabó Lőrinc fordítása

• Gyűlölök és szeretek. Hogy mért teszem ezt, ugye kérded?

  Mit tudom én. Így van: érzem és öl e kín.

  Kerényi Károly fordítása

  
  

Elemzés

• műfaj: epigramma, disztichon

• vers alapja: ellentét, ambivalens érzelmek (gyűlölet és szeretet)

• igék túlsúlya mozgalmasság, aktivitás - szerelmes csalódás és vágy

• sűrítés, tömörítés --> zaklatottságot fejez ki

Éljünk, Lesbia...

Éljünk, Lesbia, és szeressük egymást;

hadd zsörtöljenek a mogorva vének:

nem ér a szavuk egy lyukas fityinget!

A Nap megteheti, hogy nyugszik és kel:

bennünket, ha kihunytunk, semmi többé

föl nem ver soha örök éjszakánkból.

Csókot ezret előbb, utána százat,

s ezret másikat adj, és újra százat,

ezret újra utána, s újra százat,

s ezrek ezre ha csattant már a szánkon,

belezavarodunk a számolásba,

s jobb ha nem sejti az irigy gonosz, hogy

ennyi csók is létezik a világon.

Elemzés

• téma: boldog, beteljesült szerelem, ami már az élet legfőbb értékeként jelenik meg

• alapellentét: szerelmes fiatalok és keserű idősek

• szerkezet: első mondat - tételmondat, majd ennek kifejtése, bizonyítása (retorikus szerkezet)

• alakzatok: túlzás, halmozás - a szerelem bőségét fejezheti ki

Publius Ovidius Naso (Kr. e. 43 – Kr. u. 17)

•  római aranykor 

• Rómában jogot és retorikát tanult

• Az első római költő volt, aki közvetlenül nem az antik görög, hanem az aranykori római irodalomból (Kr. e. 1. század) indult ki. Augustus császárral politikai konfliktusba került, mivel intézkedéseit nem támogatta, ezért a császár a Fekete-tenger melletti Tomiba száműzte. 

• Szerelmi elégiái mellett legjelentősebb alkotása a Metamorphoses (Átváltozások) című, 15 könyvből álló, hexameteres mítoszgyűjtemény.

Átváltozások

• A görög és római mitológiára támaszkodó kötet történeteinek közös jellemzője, hogy mindegyikben valamiféle átváltozás történik.

• Az egyes témák átfedésekben követik egymást: a történetek „folyamatos éneket” (carmen perpetua) alkotnak: a mitikus történet vége a következő történet nyitánya.

• A Metamorphoses így tudatosan szerkesztett kötet képét mutatja.

Pygmalion

• Az Átváltozásokban olvasható Pygmalion-történet nyitánya a mítoszgyűjtemény előző történetére utal vissza.

• Főhőse egy, a nők buja bűneitől megundorodott, magányos szobrász, aki elefántcsontból csodaszép női alakot farag magának. Addig tökéletesíti alkotását, míg az szebb nem lesz minden létező, eleven női alaknál. 

• Venus istennőtől ezért olyan asszony szerelmét kéri ajándékul, aki pontosan úgy néz ki, mint csodálatos alkotása, a szobor. Az istennő Pygmalion szívének vágyát ismerve életre kelti az elefántcsontból faragott női alakot.

• Mire Pygmalion hazaér, meglepve tapasztalja, hogy a csontból megformált női test meleg, hús-vér, eleven női test. A szobor él. Később maga Venus istennő adja össze a boldog szobrászt és kedvesét.

Elemzés

• Pygmalion alakjában a tiszta művészi vágy önkifejeződésének példája tárul elénk. Műalkotása a teremtés utánzásos folyamatának hellenisztikus kori örökségét idézi.

• Az imitáció, a művészi mintakövetés ugyanis az ókori görög művészetfelfogás alapját képezte. 

• Így válhatott Pygmalion teremtő képzelete a művészi szabadság és függetlenség jelképévé.

• feldolgozások:  My Fair Lady című film, Franz Kafka Az átváltozás, George Bernard Shaw: Pygmalion

• Shaw: Egy híres ír író azonos című darabjában nem szobor elevenedik meg, hanem egy fogadás tétje: a híres nyelvészprofesszor vállalkozik arra, hogy egy tanulatlan virágáruslányból kifogástalan modorú hölgyet faragjon.