A szókincs rétegei

A szókincs rétegei

A szókincs csoportosítása

• 1.) A szókincs fogalma

  - szavaink összessége a szókincs

• 2.) A szókincs fajtái

  a) Nemzeti szókincs

  b) Egyéni szókincs

  - minden emberre más és más szókincs jellemző

  - az egyéni szókincs függ az életkortól, műveltségtől, foglalkozásától …

• aktív szókincs:

  az egyén által értett és használt szavak összessége

• passzív szókincs:

  a szókincsnek az értett, de nem használt része

Multiple Choice

Mi a szókincs fogalma?

• szavaink összessége a szókincs

• az egyén által ismert szavak összesége

• az egyén által nem ismert szavak összesége

Multiple Select

Melyik nem az egyéni szókincs része?

• gyemeknyelv

• csoportnyelv

• Passzív szókincs

• aktívszókincs

• állatnyelv

• c) Köznyelv

  - a művelt magyar ember választékos, érthető nyelvhasználata

• d) Irodalmi nyelv

  - az írók, költők igényes, kifejező nyelve

• e) Csoportnyelv / szaknyelv

  - az azonos foglalkozású, kedvtelésű, életmódú emberek körében kialakult

  kisebb-nagyobb közösségek sajátos szóhasználata

  - pl.: orvosok, mérnökök, bélyeggyűjtők, sárkányrepülők szakszavai

• 
  

• f) Argó vagy tolvajnyelv

  - eredetileg a többi embertől elkülönülni akaró bűnözők nyelve volt, célja, hogy

  ne értsék meg a beszédüket

  - a XX. századtól kezdve az argó szavai bekerültek a köznyelvbe

  parázik = fél, király = jó, zsozsó = pénz

• 
  

• 
  

Multiple Choice

Kiknek a nyelve volt az argó?

• gyógyszerészek

• bűnözők

• jogászok

• munkások

Multiple Choice

Mi a csoportnyelv?

• az azonos foglalkozású, kedvtelésű, életmódú emberek körében kialakult sajátos szóhasználata

• A csoportosított szavak nyelvtani rendszerbe történő leíráas

• a különböző foglalkozású, kedvtelésű, életmódú emberek körében kialakult sajátos szóhasználata

Multiple Choice

Mi az argó

• eredetileg a többi emberrel azonosulni akaró bűnözők nyelve volt

• eredetileg a többi embertől elkülönülni akaró bűnözők nyelve volt

• az Argó c film nyelvrendszere

 Tájnyelvek

•  a köznyelv helyi változata

  tájegységenként eltérő lehet a hangrendszer, az ejtésmód, a szókincs (tájszavak), a toldalékok

• nyelvjárások

• nyugati

• dunántúli

• déli

• palóc

• északkeleti

• tiszai

• mezőségi

• székely

• 
  

• 
  

• 
  

• 
  

Multiple Choice

Mi a tájnyelv?

• a köznyelv csoportbeli változata

• a köznyelv városi változata

• a köznyelv helyi változata

A magyar szókincs fejlődése

• 1.) Ősi magyar szókészlet

• a) Jellemzői

  a szókincs annak a helynek a jellemzőit tükrözi, ahol a népesség kezdetben élt

  - a hely jellemzői lehetnek az állat- és növényvilág, domborzati és éghajlati

  viszonyok

  - a legtöbb szó egy vagy kéttagú

  - a főnevek magánhangzóra végződnek (= tővéghangzó)

  a tővéghangzó később lekopik, a szótő többnyire megnyúlik

  (= a rövid magánhangzó helyett hosszú lesz: utu > út)

• 
  

 Fajtái

•  igék: van, lesz, él, hal, áll, siet, sír, ad, fog, öl, tép, fűz, lő, evez, mos, süt

• testrésznevek: váll, láb, kéz, ujj, fej, homlok, szem, száj, fül, torok, szív, máj

• család és rokonságnevek: apa, anya, fiú, leány, öcs, férj, férfi, rokon, árva

• a természet tárgyai, jelenségei: ég, hajnal, villám, hold, év, hó, tavasz

• növény-és állatvilág:fa, hárs, fenyő, fű, hagyma, bogyó, eper, nyúl, egér,

• melléknevek: nagy, hosszú, vékony, sovány, könnyű, keserű, meleg, fekete,

• lakás, eszközök, fegyverzet:falu, ház, háló, kés, fazék, kenyér, íj, nyíl,

• számnevek: egy, két, három, négy, öt, hat, hét, húsz, harminc, első, második

• névmások: én, te, ő, mi, ti, ki, mi, ez, az

• 
  

• 
  

• 
  

Multiple Choice

Melyik nem jellemző az ősi magyar szókészletre?

• a szókincs annak a helynek a jellemzőit tükrözi, ahol a népesség kezdetben élt

• a hely jellemzői lehetnek az állat- és növényvilág, domborzati és éghajlati

  viszonyok

• a legtöbb szó egy vagy kéttagú

• a főnevek mássalhangzóra végződnek

Multiple Choice

Melyik nem ősi magyar szó?

• láb

• túró

• fenyő

• vékony

 Jövevényszavak

•  Fogalma

  - más népektől átvett szavak

  - az idők során teljesen beleilleszkedtek nyelvünkbe, ma már nem érezzük rajta

  az idegen eredetet

•  Más népektől átvett szavak

  - iráni szavak; alán jövevényszavak (ie. X - isz. V. század)

  tehén, tej, tíz, nemez, vásár; asszony, híd

•  ótörök szavak (V- IX. század)

  kecske, disznó, túró, gyapjú, karám, ól, karvaly, turul, búza, szőlő, eke,

  kapu, bölcső, ács, gyűszű, törvény, boszorkány, sárkány

• szláv jövevényszavak (IX-XVI. század)

  király, pénz, megye, tömlöc, gabona, dinnye, bárány, pásztor, család, asztal

•  latin jövevényszavak (X-XVIII. század)

  iskola, tábla, kréta, papiros, lecke, január, december, rózsa, liliom, doktor

•  török jövevényszavak (XVII-XVII. század)

  dívány, pamut, kávé, papucs, korbács

•  német jövevényszavak (XVII-XVIII. század)

  persely, farsang, tánc, fánk, herceg, zokni, zsemle

• francia jövevényszavak

  szekrény, lakat, kilincs, trikó, rúzs, bizsu

• 
  

Multiple Choice

Mi a jövevényszó?

• saját belső keletkezésű szavak

• más népektől átvett szavak

• szóösszetételek

Multiple Choice

Melyik nem iráni jövevényszó?

• tehén

• tej

• tíz

• király

Multiple Choice

Melyik nem latin jövevényszó?

• papiros

• szekrény

• lecke,

• január

 Idegen szavak

•  más nyelvekből átvett szavak

  ma is érződik rajta, hogy nem magyar eredetű

• fajtái

• megindult a beilleszkedés útján = a magyar helyesírás szabályai szerint írjuk

  kóla, lézer, nejlon, diszkó

• még idegen formában, helyesírással írjuk

  chip,

• átmenet

  like > lájk

Multiple Choice

Melyik nem idegen szó?

• nejlon

• lézer

• karrier

• futás