Társadalombiztosítási járulék

Társadalombiztosítási járulék

By Varga Judit

​Törvényi szabályozás helye

2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról valamint ezen ellátások fedezetéről

A társadalombiztosítási járulék célja

A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezete.

A társadalombiztosítási járulékért kapott szolgáltatások

A társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezettek jogosulttá válnak a társadalombiztosítási ellátásokra.

Mik azok a társadalombiztosítási ellátások?

Egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátások

Egészségbiztosítási ellátások

1. Egészségügyi szolgáltatás

2. Pénzbeli ellátások:

   Csecsemőgondozási díj (CSED)

   ​Gyermekgondozási díj (GYED)

   Táppénz

   Örökbefogadói díj​

Egészségbiztosítási ellátások

3. Baleseti ellátások:

   Baleseti egészségügyi szolgáltatás

   Baleseti táppénz

   Baleseti járadék

4. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

   Rokkantsági ellátás

   Rehabilitációs ellátás ​

Nyugdíjbiztosítási ellátások

1. Saját jogú nyugellátás:

   Öregségi nyugdíj

2. Hozzátartozói nyugellátás:

   Özvegyi nyugdíj

   Árvaellátás

   Szülői nyugdíj​

   Baleseti hozzátartozói nyugellátások​

A tb járulék alanyai és mértéke

Főszabály:

Társadalombiztosítási járulékot a törvényben meghatározott biztosítottak kötelesek fizetni.

​

A járulék mértéke 18,5%.

A tb jogviszony jellege

A társadalombiztosítási jogviszony nem önmagában álló jogviszony, hanem együtt jár azokkal a jogviszonyokkal, amelyek biztosítási jogviszonyt keletkeztetnek.

A tb járulék fizetésre kötelezett biztosítottak köre

​1.

A munkaviszonyban és az ahhoz hasonló jog-viszonyban álló személy, kivéve ha saját jogú nyugdíjas.

2019. évi CXXII. tv. 6.§. (1) a)

Munkaviszonyhoz hasonló jogviszonyok pl.

​Közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati, adó- és vámhatósági szolgálati, ügyészségi szolgálati, bírói szolgálati, egészségügyi szolgálati, nevelőszülői foglalkoztatási, ösztöndíjas foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszony;

Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, Országgyűlési Őrség, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja;

Országgyűlési képviselő stb.

2019. évi CXXII. tv. 6.§. (1) a)

Iskolaszövetkezet tagja

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos, 25 év alatti tagja nem biztosított, a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelése alatt sem!

2019. évi CXXII. tv. 6.§. (1) a)

A tb járulék fizetésére kötelezett biztosítottak köre

​2.

Egyéni és társas vállalkozó, kivéve ha

• saját jogú nyugdíjas, vagy

• nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas

2019. évi CXXII. tv. 6.§. (1) d-e)

A tb járulék fizetésére kötelezett biztosítottak köre

​3.

Megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében munkát végző, nem saját jogú nyugdíjas személy, ha a havi jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, naptári napokra annak harmincad részét.

2019.évi CXXII. tv. 6.§. (1) f)

Multiple Choice

Kell-e fizetnie a nem nyugdíjas megbízottnak tb járulékot, ha a bruttó megbízási díja havi 60.000 Ft, és 10% költséghányadról nyilatkozott?

• Igen, mert a bevétele eléri a minimálbér 30%-át

• Nem, mert a jövedelme nem éri el a minimálbér 30%-át

A tb járulék fizetésére kötelezett biztosítottak köre

​A biztosítottak teljes körét a törvény 6. §-ában lehet megtalálni.

Adózás tantárgyból csak a felsorolt jogviszonyokkal fogunk foglalkozni tb-járulék fizetési szempontból.​

Járulékfizetési alsó határ

Munkaviszony és az ahhoz hasonló jogviszonyok esetén a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30%-a, tört hónap esetén naptári napokra annak 30-ad része.​

Járulékfizetési alsó határ

A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékköteles jövedelem közötti különbözet után fennálló tb-járulékfizetési kötelezettséget​ a foglalkoztató köteles teljesíteni.

Példa

Egy részmunkaidős munkavállaló 2023. január havi bruttó munkabére 50.000 Ft. Minden beosztás szerinti munkanapján dolgozott. Mennyi tb-járulékot kell fizetnie a munkavállalónak és a munkáltatónak?

Megoldás

Munkavállaló tb-járuléka: 50.000 * 18,5% = 9.250 Ft

​

Minimálbér 30%-a: 69.600 Ft

Erre eső tb-járulék: 69.600 * 18,5% = 12.876 Ft

​

Munkáltató által fizetendő tb-járulék: 12.876 - 9.250 = 3.626 Ft

Járulékalapot képező jövedelem

Az SZJA-törvény szerint az összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó, az adóelőeg-alap számításánál figyelembe vett (adóalap-kedvezmények nélküli) jövedelem.

​

A levont szakszervezeti tagdíj nem csökkenti a tb-járulék alapját.

Példa 1.

Egy munkavállaló 2023. január havi munkabére 450.000 Ft. Bruttó bére alapján számított 1% szakszervezeti tagdíjat fizet. Mennyi szja előleget és tb-járulékot kell levonnia a munkáltatónak?

Megoldás 1.

Szja előleg alapja: a szakszervezeti tagdíjjal csökkentett munkabér:

450.000 - 4.500 = 445.500 Ft

Szja ​előleg összege: 445.500 * 15% = 66.825 Ft

​A ​tb-járulék alapja a járulékköteles jövedelem, vagyis a teljes bruttó munkabér:

450.000 * 18,5% = 83.250 Ft​

Példa 2.

Egy 25 év alatti munkavállaló 2023. január havi bruttó munkabére 350.000 Ft. Mennyi a nettó jövedelme, ha más adóalap kedvezményre nem jogosult?

Megoldás 2.

25 év alattiak kedvezménye: 350.000 Ft

Szja alapja és összege: 0 Ft

Tb-járulék alapja: 350.000 Ft

Fizetendő tb-járulék: ​350.000 × 18,5% = 64.750 Ft

Nettó bér: 350.000 - 64.750 = ​285.250 Ft

Családi járulékkedvezmény

Ha a nyilatkozat szerinti családi kedvezmény összege meghaladja az adóalapot, akkor a magánszemély nem tudja teljes összegben igénybe venni a neki járó adóalap-kedvezményt.

Családi járulékkedvezmény

Példa:

3 kedvezményezett eltartott van, de a kedvezményt egyedül érvényesítő szülő összevont adóalapba tartozó jövedelme 600.000 Ft

660.000 Ft > 600.000 Ft

Családi járulékkedvezmény

Ilyen esetekben az igénybe nem vett családi kedvezmény összegének 15%-a járulékkedvezményként érvényesíthető a tb járulék összegéből.

Az előbbi példa folytatása:

A járulékkedvezmény alapja:

660.000 Ft-600.000 Ft = 60.000 Ft

A járulékkedvezmény összege:

60.000 * 15% = 9.000 Ft

Ennyivel csökken a fizetendő tb járulék összege.

Családi járulékkedvezmény =

(Családi kedvezmény összege - adóalap) * 15%

Multiple Choice

Melyik adóalap esetén van családi járulékkedvezmény, ha a magánszemély 3 kedvezményezett eltartott után egyedül veszi igénybe a családi kedvezményt?

• 660.000 Ft adóalap

• 700.000 Ft adóalap

• 600.000 Ft adóalap

Családi járulékkedvezmény

A munkáltató köteles figyelembe venni a családi járulékkedvezményt. A munkavállaló nyilatkozhat arról, hogy nem kéri a járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.

Példa 3.

Egy munkavállalónak 3 kedvezményezett eltartott gyereke van, a családi kedvezményt egyedül veszi igénybe. 2023. februári bruttó bére 450.000 Ft. Mennyi szja előleget és tb-járulékot kell levonnia a munkáltatónak?

Megoldás 3.​

Családi kedvezmény összege: 660.000 Ft

​Adóalap-kedvezményre felhasználható: 450.000 Ft

Módosított adóalap: 0 Ft

Fizetendő szja előleg: 0 Ft​

Megoldás 3.​

Fel nem használt adóalap-kedvezmény:

660.000 - 450.000 = 210.000 Ft

Járulékkedvezmény összege:​

210.000 * 15% = 31.500 Ft​

Fizetendő tb-járulék:

450.000 * 18,5% - 31.500 = 51.750 Ft​

Példa 4.​

Egy munkavállaló 2023. január havi bruttó bére ​290.000 Ft. Személyi kedvezményt és 2 kedvezményezett eltartott után családi kedvezményt vesz igénybe nyilatkozata szerint. Mennyi a nettó bére?

Megoldás 4.​

Személyi kedvezménnyel csökkentett adóalap:

290.000 - 77.300 = 212.700 Ft

Családi kedvezmény összege: 266.660 Ft

​Adóalap-kedvezményre felhasználható: 212.700 Ft

Módosított adóalap és szja előleg: 0 Ft

Megoldás 4.​

Fel nem használt adóalap-kedvezmény:

266.660 - 212.700 = 53.960 Ft

Járulékkedvezmény összege:

53.960 * 15% = 8.094 Ft

Fizetendő tb-járulék:

290.000 * 18,5% - 8.094 = 45.556 Ft​

Megoldás 4.​

​

Nettó bér:

290.000 - ​45.556 = 244.444 Ft

Példa 5.​

Egy munkavállaló 2023. január havi bruttó bére ​580.000 Ft. Jogosult a négy- vagy többgyerekes anyák kedvezményére. Négy gyereke közül kettő eltartott, kettő pedig kedvezményezett eltartott. Mennyi a november havi nettó bére?

Megoldás 5.​

NÉTA kedvezménnyel csökkentett adóalap:

580.000 - 580.000 = 0 Ft

Családi kedvezmény összege: 440.000 Ft

​A teljes összeg járulékkedvezmény alapja!

Járulékkedvezmény összege:

440.000 * 15% = ​66.000 Ft

Megoldás 5.​

Fizetendő tb-járulék:

580.000 * 18,5% - 66.000 = ​41.300 Ft

​

Nettó bér:​ 580.000 - 41.300 = 538.700 Ft

Társas vállalkozók járulékfizetése​

​A társas vállalkozó tb-járulékának alapja a tagi jövedelme, Főfoglalkozású* társas vállalkozó esetén legalább a minimálbér (garantált bérminimum, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel).

​

*nincs mellette​ legalább 36 órás munkaviszonya, nappali tagozatos tanulói/hallgatói jogviszonya, egyéni vállalkozása, másik társas vállalkozásban nem működik közre személyesen, nem kiegészítő tevékenységet folytató

Egyéni vállalkozók járulékfizetése​

​Az egyéni vállalkozó tb-járulékának alapja a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem, de főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén legalább a minimálbér (garantált bérminimum, ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel).

Nem kell figyelembe venni a járulékfizetési alsó határt az alábbi időszakokban:​

​- A tb pénzbeli ellátásainak folyósítása idején (CSED, GYED, örökbefogadói díj, táppénz, baleseti táppénz);

- ​GYES, GYET, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt, ha nem folytatja a vállalkozó a tevékenységét;

- Önkéntes tartalékos katonai szolgálat alatt;​

-​ Fogvatartotti időszak alatt

- Kamarai tagság szüneteltetése alatt​ (ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő), egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése alatt

Járulékfizetési alsó határ arányosítása

​Ha a fenti körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a minimális járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vagy egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.