Oktatás és revízió

Magyar oktatás a két világháború között

Készítette: Óré Vivien

• Bethlen-kormány sikeres gazdaságpolitikája

• állami bevételek több mint 10 %

• "kulturális és tudományos teljesítményével kell bizonyítania fölényét a szomszédos országokkal szemben"

Klebelsberg Kunó

= NEONACIONALIZMUS

Klebelsberg kultúrpolitikája

• néptömegek mûveltségi színvonalának emelése

• „egy picit írni, egy picit olvasni, egy picit számolni"

• népiskolák tömeges felállítása

• 1926-ban és 1927-ben óriási népiskolai program 

• 1926. törvényt a "mezõgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítésérõl és fenntartásáról"

• 3 év alatt ötezer népiskolai tanterem és tanítólakás

Reformok nehézsége

• törvényhatóságok, földbirtokosok fényűzésnek vélték

• szankciókkal való végrehajtás

• szegényparasztok, munkásszülők ezreit kellett megbüntetni --> gyermekeiket nem engedték iskolába

​1. § A testnevelésnek az a feladata, hogy az egyének testi épségének és egészségének megóvása, lelki és testi erejének, ellenálló képességének, ügyességének és munkabírásának kifejlesztése által megjavítsa a közegészség állapotát, gyarapítsa a nemzet munkaerejét.

2. § Evégre az állam

1. mindennemű iskolában gondoskodik mindkét nembeli tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, a főiskolák körében pedig ezt minden hallgató számára lehetővé teszi;

2. szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21-ik életévének betöltéséig a nemzetnek minden férfitagja kötelezően résztvegyen;

3. támogatja azokat a társadalmi alakulatokat, melyek testneveléssel komolyan foglalkoznak s működésük nemzeti irányával a támogatást megérdemlik.

Tömeges sportolás színvonalának fejlesztése

• 1921. törvény az iskolai testnevelésrõl 

• kötelezõ fiúknak és lányoknak

• 12-21 éves korig a leventemozgalom keretei között

• községek és városok kötelezése --> játszóterek létesítse, épületek átadása testnevelési célokra

leventeegyesületek

• tavasszal, nyáron és ősszel sportoltak, katonai jellegű gyakorlatokat végeztek

• télen népművelő előadások

• 1927. polgári iskola középfokú iskolává minősítve

• népiskola 4. osztályának elvégzése után: a tanuló évenként 14-16 százaléka iratkozott be a polgáriba

• szüleik főként kisiparosok, kiskereskedők, kisbirtokosok

• képzési ideje 4 év

Tanárképzés

• Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Szegeden 

• képzés időtartama négy év

• három feladatköre volt:

  • 1.   bevezetés a tudományos kutatásba

  • 2.   felkészítés a tanári hivatásra

  • 3.   pedagógiai képzés

Középiskola

• városi középosztály gyermekeinek oktatása

• nyolc évfolyamos középiskolák lehetőséget kaptak a szakosodásra: klasszikus humán műveltség, természettudományos képzés, modern nyelvek oktatása

Hóman Bálint

• 1930-as évek: Hóman Bálint

• központosítás és a „nemzetnevelés”

• nemzeti témák súlya (történelem, irodalom, földrajz, néprajz)

• klasszikus, európai műveltség, természettudomány

• 1940. törvény a hat évfolyamos elemi iskola nyolc évfolyamossá alakításáról

A tudományos és a kulturális élet

• egyetemi oktatás európai színvonalú

• elszakított területekről áttelepítették a felsőfokú intézményeket

• Szent-Györgyi Albert (1937) Nobel-díj --> C-vitamin felfedezése

• Bay Zoltán fizikus, a radar feltalálója

• Békésy György biofizikus

• magyar intézetek Európa jelentősebb városaiban (Bécs, Berlin, Párizs, Róma) --> ösztöndíjjal való kijutás

• több száz különböző országos vagy helyi, napi- és hetilap jelent meg száznál több kulturális, ezer szakfolyóirat

• Új Idők, Napkelet, Nyugat

• szórakoztató játékfilmek, filmhíradók, animációs és dokumentumfilmek, propagandisztikus irányfilmek

• 1929. hangosfilm