A kiegyezés és a dualizmus

A kiegyezés és a dualizmus

Magyar –Atesán Dóra Vivien

SZTE,BTK, Magyar-Történelem Osztatlan Tanári

Harmadéves hallgatója

A kiegyezéshez vezető út

• A Bach-rendszer

• A Kossuth-emigráció-Dunai- konföderáció terve, Kassazandra-levél a kiegyezés hírére

• Az 1861-es országgyűlés és a Schmerling provizórium

• A kiegyezés

A következő kérdéseknél el kell, döntsétek melyek a kiegyezés körülményeinek jellemzői, vagy épp melyek nem azok és be kell jelöljétek a helyes választ! A leggyorsabbak csillagot kapnak!

Páros munka következik a padtársatokkal!

Multiple Choice

Mi nem jellemző a Bach- korszakra?

• Hivatalos nyelv a német

• Cenzúra

• 1848-as törvények elfogadása

• Bach-huszárok

Multiple Choice

A Kossuth-emigrációra mi jellemző?

• Nem viselte a szabadságharc után a kormányzói címét

• Nem csak pénzbeli támogatást tudott elérni nyugaton

• Görgeit nem hibáztatta

• Cassandra levél megírása a kiegyezés ellenében

Multiple Select

Melyik reakció valósult meg az 1861-es országyűlés hatására?

• Határozati párt létrehozása-

  Teleki László, Tisza Kálmán

• Felirati Párt -Deák Ferenc

• Passzív ellenállás

• Schmerling provizórium-katonai kormányzás

• Mely okok játszottak közre a kiegyezés létrejöttében?Foglaljuk össze!

• ​Hogyan nevezzük Deák kompromisszumos javaslatát?Mit tartalmazott?

• Milyen irányt képviselt Kossuth? Miben fejtette ki?

Kossuth Kasszandra-leveléből, az idézett részletében mit jelöl meg mint okot, ami miatt a kiegyezés hiba lenne?

​Kossuth nyílt levele Deák Ferenchez, a „Kasszandra-levél”, 1867. május.-részlet

" S nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy a roppant erkölcsi hatalomnak, mely kezeidben van, kulcsa abban fekszik, hogy a romlatlan nép ösztönszerűsége Téged, a nemzeti jogok békés úton visszaszerzésének terén vezérét, még mindig az 1861-ki jogalapon vél állani. Pedig már régen nem állasz ott. A jogvisszaszerzés álláspontjáról a jogfeláldozás sikamlós terére jutottál… mi marad még feladni való a nemzet önállásából? […] az országgyűlés csak arra van hivatva, hogy a bevégzett tényt registrálja. De én e tényben a nemzet halálát látom; s mert ezt látom, kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem avégett, hogy vitatkozzam, hanem hogy Isten, a Haza s az utókor nevében esdekelve felszólítsalak: Nézz körül magasb államférfiúi tekintettel, s fontold meg a maradandó következéseket, melyek felé vezeted a hazát, melynek élni kellene, midőn a mi csontjaink már rég elporlottak; a Hazát, melyben nemcsak a jelen röppenő percét, de a változhatlan múltat s a közelgő jövőt is szeretnünk kell. – Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyről többé a jövőnek nem lehet mestere! […] Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!" 

A kiegyezéshez vezető út-fő okok

• Ausztria és Poroszország között feszültség

• Deák megírta a Húsvéti cikket (1865)<-->Kossuth-Kasszandra-levél(1867. május), magyarok hajlandóak a törvényeiket a birodalom biztonságával összhangba hozni --> Ferenc József elbocsájtotta Schmerlinget-->1865 végén összehívta az OGY-t:

• Deák párthívek nagyrészt (180fő), Balközép (Tisza Kálmán), 49-es párt (Madarász József), Konzervatív csoport

• Poroszország Ausztria nélkül akarta a kisnémet egységet, kezdenek felül kerekedni-->Otto von Bismarck erőszakolja ki a kisnémet egységet

• Deák Ferenc ez után sem kért többet, mint korábban

A kiegyezés

• uralkodó (Ferenc József) elismerte 1848. évi törvényeket--> magyar felelős minisztérium megalakulása – gr. Andrássy Gyula

• új korszak: dualizmus (=az új Osztrák-Magyar-Monarchia Ausztria és Magyarország kettős rendszerére épül. A törvény kimondta a 2 ország önállóságát, egyenlőséget, paritását, és megállapította az együttműködés módozatait, formáit is)

• A kiegyezési törvény az 1723-as Pragmatica Sanctio elveire épült--> 2 ország közös uralkodóval bír;elválaszthatatlanul egybe van kapcsolva és egymásnak közös védelemmel tartozik

• kimondta Magyarország „alkotmányos közjogi és önkormányzati önállóságát”

• helyreállította a parlamenti rendszert Magyarországon és Ausztriában

​Ferenc József és Erzsébet koronázása a budai Mátyás-templomban (Eduard Engerth festménye, 1872) Forrás: Szép­művészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

​Foglaljuk össze az ábrák alapján a dualista rendszer működését!

• Volt-e önálló parlamentjük?

• Volt-e önálló közigazgatásuk?

• Mik voltak a közös ügyek, kik foglalkoztak velük?

A dualista rendszer működése

• a közös miniszterek nem közös, harmadik parlamentnek voltak felelősek--> a magyar és az osztrák parlamentből egyenlő létszámmal kiküldött bizottságoknak, a delegációknak

• 60-60 tag, évente válassza meg a 2 ogy.

• évente felváltva Bécsben vagy Budapesten üléseztek

•    közös ügyek költségvetését kalkulálták

• közös költségeket kvótabizottság osztotta el a 2 ország között (Mo. 30%, majd 36,4%-os arányban viselte a közös költségeket)

​A következő feladatnál megint páros munka következik! Egészítsétek ki a hiányos mondatokat, a dualista rendszer működéséről, a megfelelő szóval! A leggyorsabbak csillagot kaphatnak!A párotok megint a padtrásatok!

A dualizmus működése-fontosabb intézkedések

• Deák párt kormányon

• Andrássy miniszterelnök (1867-71) – ’71-79 – a monarchia külügyminisztere

• fontosabb intézkedések – 1868-as törvények

•  rendezték a jobbágyfelszabadítással kapcsolatos hiányosságokat

• felszámolták a céheket (1872)

• az ipartörvény szabályozta a munkaadók és a munkavállalók jogait és kötelezettségeit

•  1874-es választójogi törvény-cenzus,virilizmus, nyílt szavazás

A dualista rendszer működése-fontosabb intézkedések

• Gazdasági kiegyezés 1867

• Hadügy

• Horvát-magyar kiegyezés 1868

• Nemzetiségi törvény 1868

• Népiskolai törvény

• Újpolgári perrendtartás törvény 1868

• Millennium 1896

​https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11_nat2020/fejezet_02_osszefoglalas

• ​Mely pártok jutottak hatalomra a korszakban? Nevezzük meg őket!

• Mi lehetett az oka, hogy ezek a pártok tudtak hatalomra jutni?

​Párt viszonyok a dulaizmusban

​A rendszer értékelése

1. Dualista államrend kialakulása

2. Dualizmus fénykora (1870-80-as évekig)

3. Dualizmus válsága (1880-1890-es évekig)

   A tanultak ismeretében vitassuk meg a következő kérdéseket! kijelölt kiscsoportokban (4 fő) A kiegyezés...

• Szükségszerű? Kellet? Lehetett-e volna más utat választani?

• Előnyök? Hátrányok?

• -Ady Endre:Rohanunk a forradalomba

" Minden a Sorsé, szeressétek,
Őt is, a vad, geszti bolondot,
A gyujtogató, csóvás embert,
Úrnak, magyarnak egyként rongyot.
Mert ő is az Idők kiküldöttje
S gyujtogat, hogy hadd hamvadjon össze
Hunnia úri trágyadombja,
Ez a világnak nem közösse. " 

- írta róla Mikszáth Kálmán

" Tisza Kálmán (1830–1902). :„Minden gerinc vagy meghajlott, vagy megropogott a kemény keze alatt. A generális így akarja, hát így kell lenni. Úgyszólván ő vitte mind a nyolc miniszteri tárcát, s ő gondolkozott, ő beszélt egész pártja helyett "