A középkori város

A városok
születése

A polgárok

világa

A mezőgazdaság fejlődésének

hatásai

• A 9.-10. századtól nőtt a termékek mennyisége

– Az emberek többet és egészségesebben

táplálkoztak

•Demográfiai (népesség) robbanás

• A termékeket már pénzért adták, vették piacokon

• Új találmányok segítették a kézművesek munkáját

(vízimalom, kézi fújtató)

A városok kialkulása

•Korábban: elpusztult római kori városok,

püspökségi, királyi székhelyek

•11.-12. sz.-tól új városok jelennek meg:

– Folyók és hegységek találkozásában

– Folyók torkolatában

– Utak kereszteződésében

– Hegyvidék és síkság találkozásában

– Nyersanyagforrások közelében

•Kereskedelmi utak csomópontjában

Multiple Choice

Kik hozták létre az első középkori városokat?

• a királyok

• kereskedők

• földművesek

• papok

A városok célja

•Függetlenedni a feudális földesuraktól

•Önkormányzathoz jutni

•Csak a királynak adózni (egy összegben)

•Saját bíráskodás és egyház

Cummuna-mozgalom-a városi önkormányzat létrehozása

- A városi közösségek érdekvédelmi szervezetet hoztak létre a

földesúrral szemben

Előnye: A városi polgár kötöttség nélkül rendelkezett tulajdonával

(Egy átlagos város 4-5 ezer fős volt nagyvárosok 10-15 ezer fősek)

Városi kiváltságok

(a király adta)

adóznak

• Saját véderő és fallal való védekezés joga
• Saját plébános
• A városi polgár nem nemes és nem jobbágy

Multiple Select

Milyen két fő funkciója volt a középkori városoknak?(két választ kell bejelölni)

• Kereskedelmi és kézműves központ

• A nemesség lakhelye

• Megerősített védelmi egység

• A hadsereg szálláshelye

A városok lakói:

a polgárok

Élén: a polgármester vagy bíró

- a városi tanács választja

Patríciusok- a város leggazdagabb tagjai

- földtulajdonosok és kereskedők
- kézművesek-iparosok (mesterek)
- ők a tényleges irányítók

Plebejusok (plebs):a városi társadalom nagyobbik része

- polgárjoga nincs

- a városokba áramló jobbágyokból
- napszámosok

„a városi levegő szabaddá tesz”

Multiple Select

Mely állítások jellemzik az összes középkori várost? (Többet is megjelölhetsz!)

• saját vezetőket választhattak (polgármester/városi tanács)

• saját helyi bíróságuk volt

• vámmentesen kereskedhettek külföldi városokkal

• egy összegben adóztak

• lakosaik egy földesúr alá tartoztak

A középkori város felépítése

Multiple Select

Melyek tartoznak a városi kiváltságok közé?

(Több válasz is helyes)

• szabad királyválasztás

• vásártartás

• adómentesség

• szabad bíróválasztás

A céhek

Céh: ugyanazon mesterséget űzők (pl: szabók,

csizmadiák…) érdekvédelmi szervezetei

Feladatait a céhszabályzat rögzíti:

•szabályozza a termelést

•korlátozta a versenyt

•Üldözték a kontárokat

•katonai szerepe van a város védelmében (egy

bástya-egy falrész)

•Tagjai:

–Mester

• Mestervizsga szükséges

–Legények

–Inasok

https://www.nkp.hu/feladat/megjelenites/290786236

A mestervizsga ábrázolása

Fill in the Blank

A kézművesek érdekvédelmi szervezetei, amely előre lefektetett szigorú (versenykorlátozó) szabályok alapján működtek

Multiple Choice

Mi jellemző a céhek gyártásának minőségi és mennyiségi mutatóira?

• Sokat gyártottak, rossz minőséggel.

• Sokat gyártottak, jó minőséggel.

• Keveset gyártottak rossz minőséggel.

• Keveset gyártottak jó minőséggel.

Multiple Choice

Hogyan nevezik a céhen kívül ipari tevékenységet végző személyt?

• kontest

• konténer

• kontra

• kontár

Élet a városban

•A várost fallal vették körül

– Cél: védelem

– A bástyákat a céhek védték

(pl. szabók bástyája stb.)

•Jellemző: szorosan, egymás

mellé épített több emeletes

házak

– Szűk, bűzös sikátorok

– Csatornázás hiánya

– Szennyvíz, szemét

•Betegségek, pestis

Multiple Select

Milyen két fő funkciója volt a középkori városoknak?(két választ kell bejelölni)

• Kereskedelmi és kézműves központ

• A nemesség lakhelye

• Megerősített védelmi egység

• A hadsereg szálláshelye

Multiple Select

Melyek voltak Európa legvárosiasodottabb részei?

• Kárpát-medence

• Finnország

• Flandria

• Észak-Itália

• Ibériai-félsziget

Fill in the Blank

Iparosok vagy kereskedők önkéntes társulásai, amely előre lefektetett szigorú (versenykorlátozó) szabályok alapján működik

Multiple Select

Kik éltek a városokban? (Két választ kell bejelölni)

• Kereskedők

• Kézművesek

• Nemesek

• Szabad parasztok

Multiple Select

Melyik város volt fontos a keleti fűszer kereskedelemben?

(Több helyes válasz)

• Velence

• Rostock

• Hamburg

• Genova

Id. Pieter Brueghel: A Halál diadala

(részlet)

Multiple Select

Melyek tartoznak a városi kiváltságok közé?

(Több válasz is helyes)

• szabad királyválasztás

• vásártartás

• adómentesség

• szabad bíróválasztás

Kereskedelmi útvonalak

•A kereskedők érdekvédelmi

szervezetei: a guildék

•Északi: Hanza-kereskedelem:

Angliát köti össze Oroszországgal

•Déli: Levantei-kereskedelem:

Szárazföldi: Velence és Genova

városától, Észak-Itálián át

Franciaország területén keresztül,

Champagne-t érintve Flandriáig terjed

Európa gazdasága a középkorban

•https://www.nkp.hu/media/megtekint/35438526012

Multiple Choice

Melyik tengeren zajlott a levantei kereskedelem?

• Balti-tenger

• Földközi-tenger

• Északi-tenger

Multiple Choice

Melyik kereskedelmi útvonal városai: Gent, Bréma, Lübeck

• Hanza

• levantei

Multiple Select

Közel-Kelet földközi-tengeri partvidékével (Izrael, Jordánia, Szíria és Libanon) folyatott tengeri kereskedelem, irányítói Velence és Genova

• hanza kereskedelem

• selyemút

• levantei kereskedelem

Az európai zsidóság helyzete a középkorban

A zsidó közösségek minden jelentősebb városban jelen voltak,

ahol külön utcákban vagy városnegyedekben éltek. Egyrészt az adott
közösségek ezzel az elzárkózással őrizték meg a vallásukat és
kultúrájukat, másrészt a városi hatóságok is gyakran erre
kényszerítették őket.

A korai egyházban néhány egyházatya teológiai érvek alapján

utasította el a zsidó vallást. A 4. századi egyházi zsinatok határozatai
már tiltották a zsidókkal való házasodást (bár a zsidó előírások sem
támogatták a vegyes házasságot), és foglalkozási korlátokat vezettek
be (például földvásárlás tilalma). A különböző korlátozó rendelkezések
miatt a zsidóság egy része a kereskedelmi, illetve a pénzügyi életben
tevékenykedett. A kialakuló céhes ipar is kizárta őket, de ettől
függetlenül számos céhen kívüli zsidó kézműves dolgozott. Emellett
sok számos zsidó orvos is tevékenykedett, és mivel nem kötötte őket
az egyház boncolási tilalma, hatékonyan tudták művelni
mesterségüket.

A középkorban többször szabályozták a zsidók költözését, sőt arra

is volt példa, hogy egyes nyugat-európai országokból átmenetileg
kiűzték az ottani közösséget, illetve egyéb jogfosztó intézkedéseket is
hoztak. Például eltérő ruhaviseletre kötelezték a zsidókat; egyes
helyeken kör alakú sárga foltot kellett a ruhájukra varrniuk, máshol
csúcsos kalap hordását írták elő számukra.