Olvadás és fagyás

Mit nevezünk olvadásnak?

• Azt a folyamatot, amikor megváltozik a halmazállapot szilárdról cseppfolyósra.

• Azt a folyamatot, amikor megváltozik a halmazállapot cseppfolyósról szilárdra.

• Azt a folyamatot, amikor megváltozik a halmazállapot szilárdról légneműre.

• Azt a folyamatot, amikor megváltozik a halmazállapot légneműről cseppfolyósra.

Miket nevezünk amorf anyagoknak?

• Kristályos anyagokat.

• Átlátszó anyagokat.

• Alaktalan anyagokat.

• Tömör anyagokat.

Mit nevezünk fagyásnak?

• Olyan halmazállapot-változás, amelynek során a szilárd anyagból folyékony halmazállapotú anyag lesz.

• Olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadékból szilárd halmazállapotú anyag lesz.

• Olyan halmazállapot-változás, amelynek során a légnemű anyagból szilárd halmazállapotú anyag lesz.

• Olyan halmazállapot-változás, amelynek során a szilárd anyagból légnemű halmazállapotú anyag lesz.

Egy anyag olvadás- és fagyáspontja megegyezik.

• Igaz

• Hamis

Hogyan hat a fagyás a folyadékok térfogatára?

• A folyadékok többségének térfogata nagyobb lesz.

• A folyadékok többségének térfogata kisebb lesz.

Hogyan hat a fagyás a víz térfogatára?

• Térfogata kisebb lesz fagyáskor.

• Térfogata nagyobb lesz fagyáskor.

Minden anyagnak pontosan meghatározott olvadáspontja van.

• Igaz

• Hamis

A jég bizonyos nyomáson, 0 °C-on olvadni kezd és a víz 0 °C-on jéggé alakul.

• Igaz

• Hamis

Miért úszik a jég a vízen?

• Mert kisebb a jég sűrűsége a víz sűrűségénél.

• Mert nagyobb a jég sűrűsége a víz sűrűségénél.

Mennyi °C-on a legnagyobb a víz sűrűsége?

• 3 °C

• 4 °C

• 5 °C

• 2 °C