A hosszú XIX. század

Áprilisi törvények, 1848

Döntse el, mely szakkifejezés köthető a forrásrészlethez!

„[…] Mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. Az országnak s [a] kapcsolt részeknek mindazon bennszületett, vagy honosított, legalább 20 éves […] lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók: Kik […] eddigi úrbéri értelemben vett [legalább] 1/4 telket, […] bírnak. […]”

• általános választójog

• cenzusos választójog

• önkéntes örökváltság

• kötelező örökváltság

Áprilisi törvények, 1848

Döntse el, mely szakkifejezés köthető a forrásrészlethez!

„Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. […] A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi. Ő Felsége a magán földesuraknak […] kármentesítése iránt […] részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar ministeriuma [értsd: kormánya] által előterjesztetni.”

• dézsma elrendelése

• a robotszolgáltatás mértékének meghatározása

• önkéntes örökváltság

• jobbágyfelszabadítás

Szövetségi rendszerek

Melyik ország neve maradt ki az idézett forrásból?

„Kívánságunk fenntartani a nagy monarchiák közötti barátságot, amelyeknek a forradalommal szemben több veszítenivalójuk van, mint nyernivalójuk az egymás elleni harcban. Ha ez fájdalmunkra Oroszország és …. [a)] között nem lehetséges, akkor még éppen el tudnánk viselni, hogy barátaink egymással szemben csatákat vesztenek vagy nyernek – azt azonban nem, hogy egyikük oly súlyos sebeket vagy károkat szenvedjen, hogy az veszélyeztesse független és az európai politikába beleszóló nagyhatalmi állását.” (A német kancellár visszaemlékezései, 1890)

• Franciaország

• Németország

• Olaszország

• Osztrák-Magyar Monarchia

Szövetségi rendszerek

Melyik ország neve maradt ki az idézett forrásból?

„Abban az esetben, ha az egyik birodalmat mindkét magas szerződő fél várakozása és őszinte kívánsága ellenére [a mindkét szerződő féllel határos.... b)] részéről támadás érné, mindkét magas szerződő fél köteles egymásnak birodalma teljes fegyveres erejével segítséget nyújtani.” (Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia kettős szövetsége, 1879)

• Franciaország

• Oroszország

• Németország

• Osztrák-Magyar Monarchia

Milyen államformáról van szó?

"Az uralkodók felülről bevezetett reformokkal kívánták modernizálni birodalmukat. Merkantilista vámpolitikával, adókedvezményekkel, a jobbágyság adóhelyzetének javításával kívánták fellendíteni államuk gazdaságát, hogy a hatalmi versenyben ne maradjanak alul."

• köztársaság

• alkotmányos királyság

• abszolutizmus

• felvilágosult abszolutizmus

Az ipari forradalmak

Mi volt az a termelésben bekövetkezett változás, amelynek hatását leírja a szöveg?

„Végigjárván a főutcán, igen meglepett a temérdek bolt és üzlet roppant terjedelme. […] A legnagyobb az egész városban szemben van a fogadónkkal. Ez egy roppant nagy, fehér márványból épült, négy utcára szolgáló négyemeletes palota. A földszinten mindennemű divatcikknek kicsiben árulása, az emeletekben, de még a föld alatt is, nagyban árulás.”

• A termelés során fokozottan ügyeltek a minőségre.

• A gyáripar kialakulásának köszönhetően megindult a tömegtermelés.

• A teljes munkafolyamatot egy ember csinálta végig.

• Elterjedt a futószalag használata a gyáriparban.

A XIX. század mely eszméjéhez, ideológiájához köthető a forrás?

„A népek nem egyik napról a másikra érlelik meg kultúrájuk legjavát: semmiféle idegen nyelv ezt ki nem kényszerítheti. A nemzeti talajon növekszik a kultúra legjobban, sőt mondhatnám, csak a nemzet öröklött és tovább öröklődő nyelvében tud fejlődni.” (Johann Gottfried Herder)

• nacionalizmus

• liberalizmus

• konzervativizmus

• szocializmus

A XIX. század mely eszméjéhez, ideológiájához köthető a forrás?

" Egy új kormány alakításának puszta gondolata elegendő ahhoz, hogy undort és félelmet váltson ki belőlünk. A Forradalom korában (az író az angol forradalomról beszél) azt akartuk, s ma is az a célunk, hogy mindazt, amink van, őseink örökségeként birtokoljuk. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy ne oltsunk be örökségünk törzsébe semmilyen sarjat, amely nem felel meg az eredeti növény természetének…” (Edmund Burke)

• nacionalizmus

• liberalizmus

• konzervativizmus

• szocializmus

A felvilágosodáshoz melyik eszméjéhez köthető az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának idézett pontja?

"Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomatással szemben való ellenállás."

• társadalmi szerződés

• népfelség elve

• szabad véleménynyilvánítás

• szabad vallásgyakorlat

Reformkor

Miről nyilatkozik Kossuth alábbi cikkében?

„Én a szabadság embere vagyok. A szabadságé mindenütt és mindenben. [...]Mit tehetünk mi róla, hogy a műipar [értsd: ipar] a világon nem a közös egyenlő szabadság dajkáló karjain neveltetett fel? Mit tehetünk mi róla, hogy csak most kezd fejleni műiparunk? [...] Csaknem minden nemzet gyermeki műiparának nevelőjéül a védvámrendszert alkalmazá, s ennek oltalma alatt férfiúvá nevelé a gyermeket [...] adjátok nekünk is azon nevelőt, hadd növelje fel gyermekünket hasonló férfiúvá; adjatok védvámrendszert lépcsőnek, hogy feljuthassunk a szabad kereskedés emeletébe, ne kényszerítsétek ki a hazai gyermeket az erős férfiúval küzdeni, hisz a szegény gyermeket az erős férfiú agyontiporja okvetlenül, hagyjátok a gyermeket férfiúvá növelnünk, aztán nyissátok fel viadalra a sorompókat.”/Részlet Kossuth Lajos egyik hírlapi cikkéből/

• A magyar ipar a Habsburg Birodalmon belül erős volt.

• A magyar gazdaság az összeomlás szélén állt a reformkorban.

• Kossuth a magyar ipar külső hatások elleni védelmében látta a kulcsot.

• A kettős vámrendszer védi a magyar ipart.