Anyanyelvünk változatai

Mi a nemzeti nyelv?

• minden nyelvjárás

• az irodalmi és a köznyelv együttese

• nyelvi rétegek összessége

• az iskolában tanult nyelv

Hány magyar nyelvjárási régiót ismerünk?

• 15

• 10

• 5

• 7

Melyik valódi tájszó?

• embör (=ember)

• büszke (=piszke)

• murok (=répa)

• bogár (=légy)

Melyik NEM szociolektus?

• szleng

• diáknyelv

• szakmai nyelv

• irodalmi nyelv

Mi az idiolektus?

• egyéni nyelvváltozat

• a pszichiátrián használt nyelv

• a családban használt nyelv

Akkor beszélünk alaki tájszókról, ...

• ha csak kiejtésükben térnek el a köznyelvi alaktól.

• ha a köznyelvben lévő dolgot, fogalmat a népnyelvben más, egyedi hangsorral jelölik.

• amikor egy szó megvan a köznyelvben is, de eltérő jelentéssel.

Akkor beszélünk valódi tájszókról, ...

• ha a köznyelvben lévő dolgot, fogalmat a népnyelvben más, egyedi hangsorral jelölik.

• ha csak a kiejtésükben térnek el a köznyelvi alaktól.

• amikor egy szó megvan a köznyelvben is, de eltérő jelentéssel.

Akkor beszélünk jelentésbeli tájszókról, ...

• amikor egy szó megvan a köznyelvben is, de eltérő jelentéssel.

• ha csak kiejtésükben térnek el a köznyelvi alaktól.

• ha a köznyelvben lévő dolgot, fogalmat a népnyelvben más, egyedi hangsorral jelölik.

Melyek jellemzőek a nyugat-dunántúli nyelvjárásra?

• zárt ë használata (pl. gyerëk)

• az ó, ő, é-k helyén uo, üö, ië kettőshangzők állnak (szuo, lüö, kiëz)

• az ly helyett gyakran l hangot ejtenek (pl. folik)

• legjellegzetesebb hangtani sajátossága az ö-zés

A dél-dunántúli nyelvjárásterületre mely állítások igazak?

• legfőbb jegye az ö-zés (öszik, mögy, löszök)

• ty helyett cs hang ejtése (pl. kucsa = kutya)

• A többesszám harmadik személyű birtokos személyjel egyes térségeiben -ik, -jik alakú: lovik, kertyik

• Jellemző az ly helyett az l-ezés : góla, luk, goló stb