Külső fényelektromos hatás + Compton hatás

Külső fényelektromos hatás esetén a telítési áram erőssége,  $I_t$  ,egyenesen arányos

( ha az elektromágneses sugárzás frekvenciája állandó)

• a beeső elektromágneses sugárzás fluxusával

• az elektromágneses sugárzás frekvenciájával

• a beeső sugárzás sebességével

• a beeső sugárzás gyorsulásával

A fotoelektronok maximális mozgási energiája,  $\left(E_{m\max}\right)$  ,független a fluxustól és egyenesen arányos 

• az elektromágneses sugárzás frekvenciájától

• az elektromágneses sugárzás fluxusától

• az elektromágneses sugárzás sebességétől

• az elektromágneses sugárzás szögétől

Külső fényelektromos hatás csak akkor jelentkezik, ha a beeső elektromágneses sugárzás

• frekvenciája nagyobb egy minimális frekvenciánál

• hullámhossza nagyobb egy minimális hullámhossznál

• fluxusa elég nagy

• sebessége állandó

A külső fényelektromos jelenség

• gyakorlatilag azonnal jelentkezik

• a besugárzás után 4000 s múlva jelentkezik

• hangjelenséggel jár együtt

• fényjelenséggel jár együtt

Planck hipotézise értelmében egy mikroszkopikus elektromágneses oszcillátor (atom, ion) csak meghatározott (diszkrét) mennységű energiát bocsát ki vagy nyel el, aminek értéke

• $E=h\times\upsilon$

• $E=h\times\lambda$

• $E=h\times\omega$

• $E=h\times c$

Einstein úgy tekintette a fényt, mint különálló

• fotonok sokasága

• hullámok sokasága

• elektronok sokasága

• atommagok sokasága

A foton energiája relativisztikusan

• $m\times c^2$

• $\frac{h\times\upsilon}{c^2}$

• 0

• $\frac{h\times\upsilon}{c}=\frac{h}{\lambda}$

A foton tömege

• $m\times c^2$

• $\frac{h\times\upsilon}{c^2}$

• 0

• $\frac{h\times\upsilon}{c}=\frac{h}{\lambda}$

A foton nyugalmi tömege

• $m\times c^2$

• $\frac{h\times\upsilon}{c^2}$

• 0

• $\frac{h\times\upsilon}{c}=\frac{h}{\lambda}$

A foton impulzusa

• $m\times c^2$

• $\frac{h\times\upsilon}{c^2}$

• 0

• $\frac{h\times\upsilon}{c}=\frac{h}{\lambda}$