Közpolitika vizsga

Közpolitika

• A közpolitika a demokrácia kiszélesedését jelenti, amikor növekszik a döntési folyamatban résztvevők és a döntések tárgyát képező kérdések és területek száma.

• A közpolitika megváltozott hatalomtechnikát jelent, amikor befolyásos érdekcsoportok képesek érdekeiket érvényesíteni a mind bonyolultabbá váló politika világában.

• A közpolitika alkalmazás-orientált, tárgya a gyakorlati probléma és a körülmények sajátosságai szerint változik, ekként a közszféra programjainak megalkotása és megvalósítása.

Politológiai háromszög

• A politológiai háromszög értelmében a hatalom alkalmazását korlátok közé szorítják bizonyos módszertani, tudományos elvek szerint.

• A politológiai háromszög mind bonyolultabbá váló világunkban segíti a helyzetértelmezést, ennek jegyében elkülöníti az intézmények világát, a politikai versengést és a politikai célok és tartalmak kérdését.

• A politológiai háromszög a versengő politika intézményes világát segít értelmezni, a normakövető polgárok számára megkönnyíti politikai döntéseik meghozatalát.

A közpolitikai tudás

• A közpolitika a világ megismeréséért és egyidejű megváltoztatásáért folytatott küzdelemről szól, amikor a megismerés és a megváltoztatási igyekezet egymás mellé kerül.

• A közpolitika a társadalmi folyamatok modellezése, a kormányzati folyamatok egységes, általános elméletének a megalkotása, és az erre való törekvés.

• A közpolitika a hasznos tudást jelenti, célja, hogy a politikai folyamatok ismerői kormányzati tanácsadók legyenek, a polgárok érdekében.

Az állam szerepvállalása

• A modern állam megszervezi az országot apparátusa segítségével, megfelelően képzett tisztviselők segítségével, azzal a céllal, hogy az állam lehessen a polgároké.

• Az állam szerepet vállal a gazdaságban, a piacok működésében, ez utóbbi ellentmondásait szabályozza, törvényeket alkot, elősegíti a közjavak előállítását.

• Az állam megalkotja és betartatja az általános jogszabályokat, működteti az oktatási, szociális intézményeket, infrastruktúrát hoz létre, biztosítja a gazdaság működésének jogi és intézményi kereteit.

A közpolitikai napirend

• A közpolitika napirendje a demokrácia függvénye: minél demokratikusabb egy ország, annál inkább napirendre kerülnek a fontos kérdések.

• A közpolitikai napirendet az ételképes és autonóm társadalmi szervezetek léte határozza meg, továbbá ezek kapcsolatrendszere és a politikai kultúra.

• A közpolitikai napirend egy szűk politikai elit befolyásának, hatalmi helyzetének függvénye, akik egymás között osztják meg a hatalmat.

A közpolitikai döntés

• A közpolitikai döntés a cél elérését megvalósító alternatív eszközök közötti választás, a nevezett célhoz vezető legjobb eszközök kiválasztása az ésszerűség jegyében.

• A közpolitikai döntés a politikusok feladata, de nem mellékes, hogy a részletek kidolgozását a közigazgatásra hagyják, vagyis növekedik a bürokrácia befolyása.

• A közpolitikai döntés lényegében igazodás a létező szervezeti és személyi feltételekhez, amikor a cél a végrehajthatóság.

A jó döntés

• A közpolitikai jó döntéseket a következmények alapján lehet és kell értékelni, az egyes csoportok igényei és szükségletei szerint.

• A jó döntés algoritmizálható, véges számú, végrehajtható lépésekből áll, amikor meghatározzák a folyamat feltételeit és határait.

• A közpolitikában a jó döntés választás a létező lehetőségek között úgy, hogy megfeleljen az érdekeltek elvárásainak és hozzájárul a célközösség jólétéhez.

A közszolgálat

• A közszolgálat kiegyensúlyozottságot, tárgyilagosságot, sokoldalúságot és pártatlanságot jelent a közügyek intézésében.

• A közszolgálat értelmében a civil és önkéntes szervezetek hozzájárulnak a társadalmi javak és szolgáltatások biztosításához.

• A közszolgálat jelenti mindazon állami szolgálatot, amelyben közhatalom gyakorlása történik, vagy közszolgáltatások nyújtásában való közreműködés valósul meg.

Szubszidiaritás elve

• A szubszidiaritás elve tevékenységen keresztül nyilvánul meg, miszerint a polgárok egyénileg vagy közösségben másokkal, közvetlenül vagy képviselőjük által részt vesznek a közösség életében.

• A szubszidiaritás egy polgári kötelességet jelöl, miszerint mindenkinek tudatosan, felelősséggel és a közjó érdekében kell részt vennie a közösségi feladatok ellátásában.

• A szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy a problémát lehetőleg keletkezési helyén kell megoldani, és a felsőbb szintek beavatkozását a szükséges minimumra kell korlátozni.

Kormányzás

• A kormányzás különböző, eltérő társadalmi státuszú szereplők együttműködése, a törvények végrehajtása érdekében, elemei közé tartozik a rendeletalkotás, és az érdekek összeegyeztetésének folyamata.

• A kormányzás a formális eljárások mellett informális megállapodásokat is jelent, amikor az emberek és az intézmények egymással megállapodnak, és amelyek révén biztosítva látják az érdekeik érvényre jutását.

• A kormányzás a globalizáció korában a nemzeti kormányzati rendszerek egymáshoz közeledését jelenti, hogy teljesítsenek bizonyos globális kormányzási standardokat, kézikönyvek, jó gyakorlatok, nemzetközi szervezetek által elfogadott elvárásokat.