Út a kiegyezésig

A gazdasági kiegyezés értelmében Ausztria és Magyarország

• 70%-30% arányban állja a közös költségeket

• 50%-50% arányban állja a közös költségeket

• Pénzügyileg független egymástól

Mi igaz az Osztrák-Magyar Monarchiára gazdaságilag?

• Egy közös vámterületnek számított

• A tőke és a munkaerő szabadon áramolhatott

• Rendelkezett közös valutával (korona)

• Országonként voltak vámhatárok (pl.: Csehország, Horvátország)

A paritás elve szerint

• Területileg minden nemzetiség autonómiát kapott

• Ausztria és Magyarország két egyenlő/egyenértékű félnek számított

• Ausztria több joggal bírt, mint Magyarország

Az alábbiak közül melyik állítás igaz az Osztrák-Magyar Monarchiára?

• Dualista, kétközpontú állam volt

• Köztársaságként működött

• Neoabszolutista módon volt irányítva

• Alkotmányos monarchia volt

Melyek voltak a közös ügyek?

• Külügy

• Oktatásügy

• Belügy

• Hadügy

• Pénzügy

Mi igaz a delegáció rendszerére?

• 60-60 fős delegációk voltak

• Az osztrák és a magyar országgyűlés is állított ki saját delegációt

• Feladatuk az országgyűlések felügyelése volt

• Az uralkodó nevezte ki tagjait

• Feladatuk a közös ügyek felügyelete volt

Mit jelent a k. u. k.?

• Császári és királyi, a Monarchia hadseregének megnevezése

• Csak a magyar Honvédség és az osztrák Landwehr rövidítése

Mi igaz a Monarchia pénzügyeire?

• Ausztria és Magyarország is rendelkezett saját pénzüggyel

• Egy központi pénzügy volt Bécsben

• Volt közös pénzügy, amivel a külügyet és hadügyet fedezték

• Ausztria és Magyarország pénzügyileg teljesen független volt egymástól

Mikor volt a kiegyezés?

(a)  

Jelöld meg a helyes állításokat

• 1867-ben Andrássy Gyula lett Magyarország első miniszterelnöke

• Ferenc Józsefet már 1867 előtt is megkoronázták magyar királynak

• Andrássy Gyula lett a kiegyezést követően a miniszterelnök

• Deák Ferenc végig útját állta a kompromisszumnak