"Volt-e már?" - Első világháborús időutazás

Az első világháborúban vetették be először a mérges gázokat.

• Igaz

• Hamis

Answer explanation

1915 tavaszán jelent meg az első tömegpusztító vegyi fegyver, a harci gáz. Ezek a fegyverek a katonák szervezetében okoznak maradandó károsodásokat, ezáltal tették harcképtelenné őket. A mérges gáz először köhögést, majd tüdővizenyőt, végül pedig fulladásos halált okozott. Először a németek vetettek be ilyen fegyvert a franciák ellen Ypernnél, később az antant is alkalmazta a hadviselés ezen módját.

Az első világháború alatt nem folyt repülőgépgyártás Magyarországon.

• Igaz

• Hamis

Answer explanation

1913-ban Budapesten alakult meg a Magyar Repülőgépgyár, ami Lohner gépeket gyártott a hadsereg részére. 1915-ben ez a gyár Albertfalvára költözött - a munkások száma 1918 közepére elérte az 1800 főt. 1914-ben a Magyar Általános Gépgyár szerződést kötött az osztrák Daimler céggel repülőgépmotorok gyártására - Fokker gépeket is gyártottak itt. 1914-ben alakult a Lloyd repülőgépgyár Aszódon. Itt 1917-ben már Berg és Lloyd vadászgépeket és Phönix felderítőket is gyártottak.

Az első világháborúban azért okozott komoly gondot az élelmezés, mert még nem ismerték a konzerveket.

• Igaz

• Hamis

Answer explanation

A konzerv az első koalíciós háború idején jelent meg, 1795-ben. A francia belügyminisztérium jutalmat ajánlott fel annak, aki megoldja a sereg élelmezési gondjait. Az új találmány a konzerv lett. Magát a tartósítási eljárást – a pasztörizálást – egyébként csak ötven évvel később írta le tudományosan Louis Pasteur francia mikrobiológus.

Az első világháborúban kifejlesztett rohamsisakok a fejet ért golyótalálatok miatt fejlesztették ki.

• Igaz

• Hamis

Answer explanation

Az első világháborúban jelent meg a rohamsisak, mely a közhiedelemmel ellentétben nem a lövedékek ellen nyújtott védelmet, hanem a robbanások során keletkezett repesztalálatoktól védte a katonákat. Ugyan több ország próbálkozott olyan sisak kifejlesztésével, melyek védenek a lövedékek ellen is, ezek súlyuknál fogva alkalmatlanok voltak a harctereken. Azosztrák-magyar csaptok sebesüléseit kétharmadát okozta tüzérség, s mindössze egyharmadát a különféle puskák.

A harckocsit kizárólag a nyugti fronton vetették be.

• Igaz

• Hamis

Answer explanation

Közismert tény, hogy a britek az első világháború idején fejlesztették ki a harckocsit. A fejlesztés a legnagyobb titoktartás mellett zajlott, a munkások is azt hitték, mobil víztartályokat készítenek. Innen ered a modern harcászati eszköz elnevezése is, a tank. Az első világháború idején a britek gyártották a legtöbb harckocsit, de a franciák, és a németek, sőt az oroszok is gyártottak saját tervezésű harckocsikat – igaz, utóbbiból csak a prototípus készült el, élesben soha nem vetették be a Nagy Háború alatt. Az osztrák-magyar haderő az első hűború alatt nem használt harckocsikat.

Az első világháborúban még nem volt tankcsata – erre csak a második világháborúban került sor (pl. Kurszk).

• Igaz

• Hamis

Answer explanation

Az első német tank (A7V) bevetésére 1918. március 21-én került sor, s valamivel több, mint egy hónap múlva (április 24-én) lezajlott az első világháború első tankcsatája. Villers-Bretonneux mellett három német páncélos csapott össze három brit Mark IV-essel. Mindhárom német tank odaveszett az ütközet során – az egyik ma is megtekinthető Ausztráliában (a típus egyetlen fennmaradt példánya).

Az első világháború idején semmiféle egyezmény nem vonatkozott még a hadifoglyokra.

• Igaz

• Hamis

Answer explanation

Intézményi formában sebesültekről a világtörténelemben elsőként az 1859-es solferinói csata után gondoskodtak. Az első világháború hadifoglyainak jogait az 1907-es hágai konvenció szabályozta, mely részletesen és pontosan előírta, hogyan kell a fogságba esett katonákkal bánni. Gondoskodni kell minden emberi szükségletükről, még rangjának és képességeinek megfelelő munkát is biztosíthattak számukra, melyért fizetés járt. Sajnos a valóságban ezt az egyezményt egyik oldalon sem tartották be maradéktalanul, s a magukat megadó katonákat nem egy esetben azonnal lelőtték.

Az első világháborúban alkalmazták először a lángszórót.

• Igaz

• Hamis

Answer explanation

A Flammenwerfer M.16-ot a német hadseregnek fejlesztették ki a Nagy Háború idején. A fegyver rendkívül hatékonynak bizonyult a nyugati fronton kialakult állásháború során. A gyúlékony anyagot a katona hátán elhelyezett tartályban tárolták, melyhez egy hosszú csövet kapcsoltak, melynek végén láng égett. A lángszórót először 1914-ben vetette be a német hadsereg a franciák ellen, majd 1915-ben Hooge-nál a brit sereg ellen is. A sikert követően a félelmetes fegyvert továbbfejlesztették.

A lángszóró kifejlesztésében egy magyar feltaláló is részt vett.

• Igaz

• Hamis

Answer explanation

Szakáts Gábornak számos haditalálmánya volt. Legismertebb felfedezése a lángszóró volt – bár ezt alapvetően Richard Fiedler nevéhez szokás kötni, aki évekkel korábban állt elő az ötlettel – ám a találmány akkor még nem bizonyult működőképesnek. Szakáts 1915-ben használhatóvá alakította az eredeti elképzeléseket. A fegyvertől a németek a lövészárokháború befejezését várták. A hadseregben rövidesen be is vetették és a rohamcsapatoknál rendszeresítették. Hamar követőre talált a lövészárkok túloldalán és rövidesen az antant csapatok is alkalmazni kezdték.

Franciaország és az Osztrák-Magyar Monarchia katonái estek el a legnagyobb számban az első világháborúban.

• Igaz

• Hamis

Answer explanation

Az első világháború katonai veszteségét tekintve Németország (1,7 millió fő) és Oroszország (1,7 millió fő) tudhatta magáénak a legnagyobb katonai veszteséget. Maga a háború több mint 10 millió halottat és kétszer annyi sebesültet hozott magával. A mozgósított katonák számához képest egyébként a legnagyobb veszteséget az Osztrák-Magyar Monarchia tudhatta magáénak: 7,8 millió volt a mozgósítottak száma, közülük 1,2 millió elesett, 3,6 millió megsebesült és 2,2 millió hadifogságba esett vagy eltűnt. Így harcképtelenné vált a mozgósított haderő mintegy 90%-a.