Hőtágulás

Egy tömör korongból kivágunk egy kisebb korongnyi részt. Ha az eredeti korongot melegíteni kezdjük, átmérője nő. Hogyan változik a kivágott lyuk átmérője?

• Csökken

• Nő

• A lyuk eredeti méretétől függ, hogy az átmérő nő vagy csökken.

• Az átmérő nem változik.

Melyik a mondat helyes befejezése? Ha egy rézgyűrűt melegítünk, akkor a rézgyűrű belső átmérője

• aszerint nő vagy csökken, hogy a gyűrű vékony vagy vastag.

• aszerint nő vagy csökken, hogy a hőmérséklet-változás nagy vagy kicsi

• mindig csökken.

• mindig nő.

Melyik a helytelen válasz az alábbi kérdésre?

Ráhúzhatunk-e egy tengelyre egy olyan gyűrűt, melynek belső átmérője kisebb, mint a tengely átmérője?

• Nem húzhatjuk rá, mert a gyűrű belső átmérője mindig kisebb lesz a tengely átmérőjénél.

• Ráhúzhatjuk, ha a tengelyt megfelelően lehűtjük.

• Ráhúzhatjuk, ha a gyűrűt megfelelően felmelegítjük.

• Ha a tengely és a gyűrű különböző anyagú, létezhet olyan közös hőmérséklet, amikor a gyűrű ráhúzható a tengelyre.

A hordókra a vasabroncsot erősen felmelegítve húzzák rá. Miért?

• Mert a melegítés edzi a vasat.

• Mert a felmelegített és kitágult vasabroncs újra lehűlve erősen rászorul a fa dongákra.

• Mert a felmelegített vasabroncsot könnyebb alakítani.

• Mert a forró vas mélyedést éget a fa dongákban.

Melyik állítás és indoklás igaz? Ha megfigyeljük az elektromos távvezetékek belógását (a felfüggesztési pontokat összekötő egyenestől való legnagyobb távolságot) a tartóoszlopok között télen és nyáron, akkor észrevehetjük, hogy

• nyáron nagyobb a belógás, mert ekkor a vezeték hosszabb, mint télen.

• télen nagyobb a belógás, mert ekkor a vezeték hosszabb, mint nyáron.

• nyáron nagyobb a belógás, mert a tartóoszlopok ekkor magasabbak.

• télen nagyobb a belógás, mert a tartóoszlopok ekkor alacsonyabbak.

Vastag falú üvegpoharak gyakran eltörnek, ha forró vizet öntünk beléjük. Ezzel kapcsolatban melyik magyarázat helyes?

• Az egyszerű üveg jó hővezető, a forró víz hatására felmelegszik és eltörik.

• Az egyszerű üveg rossz hővezető, a pohár belül tágulna, kívül nem, a fellépő feszültség töri el a poharat.

• Az egyszerű üveg jó hővezető, a pohár kívül jobban tud tágulni, mint belül, ezért törik el a pohár.

• Az egyszerű üveg rossz hővezető, a pohár nem tágul, a forró, táguló víz feszíti szét a poharat.

A vasúti sínek nyáron kitágulnak, télen összehúzódnak. A jelenséggel kapcsolatban melyik állítás igaz?

• A hosszváltozás nem olyan nagy mértékű, hogy figyelembe vegyék.

• A síneket görgőkre teszik, melyeken elmozdulhatnak.

• A sínszálak között rést hagynak.

• A sínszálak a talpfák között oldal irányban tágulhatnak.

Hosszú csővezetékek építésekor bizonyos távolságokra jellegzetes kanyarulatokat építenek a csőhálózatba. Mire szolgálnak ezek a kanyarulatok (csőlírák)?

• A csőhálózat felfüggesztését szolgálják.

• A csőben áramló folyadék vagy gőz sebességét csökkentik.

• A csővezeték sérülését csökkenthetik földrengés alkalmával.

• A hőtágulást teszik lehetővé.

Az alumínium hőtágulási együtthatója kétszer akkora, mint a vasé. Egy alumínium és egy vaslemezből bimetall szalagot készítünk. Mit tapasztalunk, ha a szalagot melegíteni kezdjük?

• A szalag a vas felé elhajlik.

• A szalag az alumínium felé elhajlik.

• A szalag egyenes marad, de hossza növekszik.

• A szalag hossza nem változik, mert a két fém egymást akadályozza a tágulásban.

Melyik állítás nem igaz?

• A hőtágulás mértéke függ az anyagi minőségtől.

• A hőtágulás mértéke függ a tömegtől.

• A hőtágulás mértéke függ az eredeti mérettől.

• A hőtágulás mértéke függ a hőmérsékletváltozás nagyágától.