XVIII. századi világtörténelem

Francia filozófus; nézete szerint a tekintélyelv nem elfogadható, a kormányzat hatalmát meg lehet kérdőjelezni.

(a)  

A népszuverenitás (vagy népfelség) politikai eszméje szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép. Tehát a törvények megalkotásában mindenki vegyen részt, és mindenkire vonatkozzon. Ez egy francia filozófus elve:

(a)  

E francia filozófus szerint a hatalmi ágakat (törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás) szét kell választani az egyeduralom elkerülése végett.

(a)  

A francia abszolutizmust megtörte e király, aki 1789-ben összehívta az 1614 óta nem működő rendi gyűlést.

(a)  

1789. június 20-án a harmadik rend képviselői megfogadták, hogy addig nem oszlatják fel magukat, míg alkotmányt nem teremtenek Franciaország számára.

(a)  

E napon robbant ki a francia forradalom azzal, hogy Párizs felkelt polgárai megostromolták az ancien régime börtönét, a Bastille-t.

(a)  

A francia forradalom jelszava:

(a)  

Ez az első, hatóerővel bíró, széleskörű jogi norma, amely egyetemesnek tekinti az emberi jogokat, amelyek bárkit megilletnek. 1789. augusztus 26-án lépett hatályba.

(a)  

A királyt a párizsi tömeg 1789. október 5-én megrohanta Versailles-ban és a fővárosba parancsolta.

(a)  

XVI. Lajos felesége, Mária Terézia lánya. 1792-ben segítséget kért fivérétől, II. Józseftől a forradalmárok ellen. Ezért egy év múlva - férjét követően - kivégezték.

(a)