Emelt számítások

Azonos tömegű sósavat és nátrium-karbonát-oldatot összeöntve a fejlődő összes gáz eltávozása után kapott 225 gramm semleges oldatnak a 10,4 tömeg%-a nátrium-klorid. a) Írja fel a végbement reakció egyenletét! b) Határozza meg a kiindulási oldatok tömegszázalékos összetételét? 10 pont

Ammónium-szulfát előállításához 2,00 dm³ térfogatú, 20,0 tömeg%-os, 1,14 g/cm³ sűrűségű kénsavoldatba sztöchiometrikus mennyiségű ammóniagázt vezetünk. a) Mekkora térfogatú 27,0 °C-os, 1,11 · 10⁵ Pa nyomású ammóniagázra van szükség? b) Milyen kémhatású lesz a keletkező oldat? c) Hány tömeg% lesz a keletkező oldat? 10 pont

A kristályvizes réz(II)-klorid 75,40 g-jából 250,0 cm³ oldatot készítettünk (sűrűsége 1,180 g/cm³), és így a fém-kloridra nézve 18,24 tömegszázalékos oldatot nyertünk. Ar(H) = 1,00, Ar(O) = 16,0, Ar(Cl) = 35,5, Ar(Cu) = 63,5 a) Mennyi a készített oldat anyagmennyiség-koncentrációja? b) Hány kristályvízzel kristályosodik a réz(II)-klorid? 9 pont

Egy alkáliföldfém-hidroxid 20,94 tömegszázalékos (60 °C-os) oldatának sűrűsége 1,214 g/cm³, koncentrációja 1,484 mol/dm³. Melyik vegyületről van szó? 6 pont

10,0 gramm kalcium-karbonátot oldunk sztöchiometrikus mennyiségű salétromsav-oldatban. A salétromsavoldat sűrűsége 1,16 g/cm3, tömegkoncentrációja 315 g/dm³. A reakcióban keletkező gáz távozása után az oldatból elpárologtattunk 20,0 gramm vizet, majd megmértük a kiváló kristályvízmentes só tömegét. Adott hőmérsékleten 100 gramm víz 62,1 gramm vízmentes kalcium-nitrátot old. a) Írja fel a reakció egyenletét! b) Mekkora térfogatú salétromsavoldatban oldottuk a mészkövet? c) Mekkora tömegű só vált ki a víz elpárologtatása után? 9 pont

50,0 cm³ térfogatú, kénsavat és hidrogén-kloridot egyaránt tartalmazó oldatot 4,63 cm³ 11,2 tömeg%-os 1,08 g/cm³ sűrűségű kálium-hidroxid-oldat közömbösít. Az így kapott oldathoz feleslegben bárium-klorid-oldatot öntve 932 mg fehér, bárium-szulfát csapadékot kapunk. Határozzuk meg a kiindulási oldat m/m%-os összetételét!

A következő adatsor a vízmentes réz(II)-szulfát oldhatóságát adja meg különböző hőmérsékleteken:

0,0 °C-on: 14,3 g/100 g víz; 20,0 °C-on: 20,7 g/100 g víz; 50,0 °C-on: 33,3 g/100 g víz; 80,0 °C-on:53,6 g/100 g víz; 100 °C-on:

75,1 g/100 g víz

A 20,0 °C-ra vonatkozó oldáshők: (vízmentes) réz(II)-szulfát: – 66,2 kJ/mol, rézgálic (CuSO₄·5 H₂O) oldáshője + 12,1 kJ/mol.

a) Írja fel a CuSO₄ kristályvíz-felvételének termokémiai egyenletét, majd a rendelkezésre álló adatok felhasználásával számítsa ki a folyamathőt 20,0 °C-on!

b) Milyen oldat keletkezik (telített, telítetlen, túltelített), ha 50,0 °C-on 50,0 g vízben megpróbálunk feloldani : - 30,0 g CuSO₄-ot illetve 30,0 g rézgálicot. Válaszát számítással indokolja! Határozza meg a kapott oldatok tömegszázalékos összetételét is!

c) Számítsa ki, hányszor nagyobb tömegű rézgálicot old 100 g víz 80,0 °C-on, mint 20,0 °C-on!

Milyen oldat keletkezik (telített, telítetlen, túltelített), ha 50,0 °C-on 50,0 gramm vízben megpróbálunk feloldani 30,0 gramm rézgálicot: telített, telítetlen vagy túltelített? 50°C-on a réz-szulfát oldhatósága 33,3 g/100 g víz.

Számítsa ki, hányszor nagyobb tömegű rézgálicot old 100 g víz 80,0 °C-on, mint 20,0 °C-on! 100 g víz 20,0 °C-on 20,7 g vízmentes réz(II)-szulfátot képes oldani, 80°C 53,6 g só/100 g víz

35,0 gramm szilárd Mg(OH)₂-ot sztöchiometrikus mennyiségű, 5,21 mol/dm³ koncentrációjú kénsavoldatban oldottuk. A reakcióban keletkezett 185 gramm magnézium-szulfát-oldatot 20,0 °C-ra hűtve 84,9 gramm kristályvizes só vált ki. 20,0 °C-on 100 gramm víz 44,5 gramm magnézium-szulfátot old. a) Írja fel a lejátszódó reakció rendezett egyenletét! b) A feladat adatai alapján számítással határozza meg a kénsavoldat sűrűségét! c) Számítással határozza meg a kristályvizes magnézium-szulfát képletét!