Kockázatok és hozamok

Melyik befektetés a legkevésbé kockázatos az alábbiak közül?

• Bankbetét

• Állampapír

• Befektetés jegy

• Cégkötvény

• Részvény

Melyik kockázati típusra utal a következő megállapítás: "a befektetés időtartama alatt változik a piaci kamatláb, ami átértékeli a befektetésünket"?

• Gazdasági környezetből eredő kockázat

• Árfolyamkockázat

• Kibocsátói kockázat

• Kamatkockázat

• Likviditási kockázat

Melyik kockázati típusra utal a következő megállapítás: "a befektetés kezdete óta eltelt időszakban változik az adózás, az infláció vagy a résztvevőket érintő jogszabályi háttér"?

• Gazdasági környezetből eredő kockázat

• Árfolyamkockázat

• Kibocsátói kockázat

• Kamatkockázat

• Likviditási kockázat

Melyik kockázati típusra utal a következő megállapítás: "a devizabefektetésünket más devizában szeretnénk értékelni, ezért számítani kell az árfolyamok változására, ami átértékeli a befektetést"?

• Gazdasági környezetből eredő kockázat

• Árfolyamkockázat

• Kibocsátói kockázat

• Kamatkockázat

• Likviditási kockázat

Melyik kockázati típusra utal a következő megállapítás: "az értékpapír kibocsátója nem teljesíti, vagy csak részben teljesíti a kibocsátott értékpapírral kapcsolatos ígéreteit (pl. kamatfizetés, osztalékfizetés, tőke)"?

• Gazdasági környezetből eredő kockázat

• Árfolyamkockázat

• Kibocsátói kockázat

• Kamatkockázat

• Likviditási kockázat

Melyik kockázati típusra utal a következő megállapítás: "kifejezi, hogy a befektetést milyen könnyen lehet egy tetszőleges időpontban készpénzé tenni, az aktuális árfolyamon értékesíteni."?

• Gazdasági környezetből eredő kockázat

• Árfolyamkockázat

• Kibocsátói kockázat

• Kamatkockázat

• Likviditási kockázat

Milyen összefüggés van a hozam és a kockázat között?

• a kockázat növekedésével növekedhet a hozam is.

• Fordított arányosság (a kockázat növekedésével csökken a hozam is).

• Négyzetes arányosság (a kockázat növekedésével négyzetesen nő a hozam is).

• Hiperbolikus arányosság (a kockázat növekedésével sokszorosan nő a hozam is).

A kockázatmegosztási stratégia azt jelenti, hogy ....

• lesz olyan befektetésünk, amelyikkel nagyon jól járunk, ami még abban is kárpótolhat bennünket, ha egy másik befektetésünknél veszteséget szenvedünk el.

• a pénzünket megosztjuk többféle befektetés között

• a pénzünket több pénzintézetnél tartjuk, mert így a védelmi alapok jobban védik a befektetésünket.

• az előbbi három mindegyike kockázatmegosztási stratégia.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)...

• csak a kockázatos befektetéseket biztosítja.

• csak a tőkére terjed ki egy meghatározott mértékig.

• a tőkére és a kamatokra is kiterjed 100.000 euróig.

• minden betétet biztosít.

A Befektető-védelmi Alap (BEVA)...

• csak a betétekre vonatkozik.

• befektetőként és összevontan 100.000 euróig fizet tagjai fizetésképtelensége esetén.

• minden befektetésre vonatkozik.

• egyik előző állítás sem igaz.