Font size
Worksheets07 A növények ivartalan szaporítása
Total questions: 20
Worksheet time: 10mins
Mi tartozik az ivaros szaporításhoz? (2)
dugványozás
magvetés
tőosztás
palántanevelés
Mikor kell használnunk ivartalan szaporítást?
Ha a környezeti feltételek nem jók
Ha a növény magja nem csírázik jól
Ha nem megfelelő a talajunk
Mely növényeknél fordul elő elsősorban az ivartalan szaporítás?
A vadfajtáknál
A nemesített fajtáknál (hibrideknél)
Miért kell ismernünk a növények szaporítási módját?
Mert máskülönben mit kérdezne tőlem András bácsi
Mert az egyes növényfajoknál más és más módszer hoz eredményt
Mert így tudok megfelelő védekezési módszert kidolgozni a kártevők ellen
Mert így tudok minél nagyobb hozamot elérni
Melyik nem a növények fő ivartalan szaporítási módjai?
A sarjakról történő szaporítási mód
A dugványozás
A gyökereztetés
Az összenövesztés
A tőosztás
Milyen szaporítás tartozik a gyökereztetéshez? (2)
A sarjakról történő szaporítási mód
A dugványozás
A gyökereztetés
A szemzés
A bujtás
Mi nem tartozik a sarjakról történő szaporítási módokhoz? (2)
A tőosztás
A dugványozás
a gumóról történő szaporítás
a levélsarjról történő szaporítás
az indáról történő szaporítás
Mi a tőosztás?
gyökereztetni kívánt szárrészt nem választjuk le az anyanövényről az újonnan képződött járulékos gyökerek megjelenéséig
nemcsak egy-egy növényi részt használunk fel, hanem egy teljes növényt veszünk kettő, vagy többfelé
két ivarsejt egyesülése
a kifejlett növényről (anyanövényről) vett különböző részeket késztetjük gyökérfejlesztésre, megfelelő körülmények között
Mi tartozik az összenövesztéshez? (2)
tőosztás
szemzés
bujtás
oltás
dugványozás
Mikor végezzük az oltást?
télen
tavasszal
nyár végén
ősszel
Mikor végezzük a szemzést?
télen
tavasszal
nyár végén
ősszel
Mi a dugványozás?
gyökereztetni kívánt szárrészt nem választjuk le az anyanövényről az újonnan képződött járulékos gyökerek megjelenéséig
nemcsak egy-egy növényi részt használunk fel, hanem egy teljes növényt veszünk kettő, vagy többfelé
két ivarsejt egyesülése
a kifejlett növényről (anyanövényről) vett különböző részeket késztetjük gyökérfejlesztésre, megfelelő körülmények között
Mi a bujtás?
gyökereztetni kívánt szárrészt nem választjuk le az anyanövényről az újonnan képződött járulékos gyökerek megjelenéséig
nemcsak egy-egy növényi részt használunk fel, hanem egy teljes növényt veszünk kettő, vagy többfelé
két ivarsejt egyesülése
a kifejlett növényről (anyanövényről) vett különböző részeket késztetjük gyökérfejlesztésre, megfelelő körülmények között
Milyen növények esetében alkalmazzák a bujtást? (2)
a különböző fák esetében
egyes dísznövények (törpemandula, klemátisz, orgona, füge) esetében végezzük
zöldségeknél
hosszú vesszőjű, indájú gyümölcstermő (málna, szeder) növényeknél
A sarjképzésnek milyen két típusa van? (2)
terméssarjképzés
gyökérsarjképzés
levélsarjképzés
tősarjképzés
Mely növényeknél alkalmazzuk a tőosztást a leggyakrabban?
az évelő dísznövények esetében
egyes dísznövények (törpemandula, klemátisz, orgona, füge) esetében végezzük
zöldségeknél
hosszú vesszőjű, indájú gyümölcstermő (málna, szeder) növényeknél
Milyen okból nem végezhetjük a tőosztást?
az elterebélyesedett tő méretének csökkentésére
a növény palántanevelésére
a növény szaporítása
ifjításra (fiatalításra)
átültetésre
A tavasszal és nyáron virágzó évelőknél mikor végezzük a tőosztást?
nyáron
tavasszal
ősszel
télen
A nyár végén, ősszel nyíló évelő növényeknél mikor végezzük a tőosztást?
nyáron
tavasszal
ősszel
télen
Milyen gyakran célszerű a növényeinket ritkítani? (2)
évente
Az erőteljesen terebélyesedő növényeket (krizantém, aszter) két-háromévente
csak akkor kell ha elöregedtek a növényeink
másokat négy-ötévente
