wayground logo

Free Printable Worksheets

Font size

S
M
L
XL
Worksheets

Mássalhangzótörvények - elmélet 1.

Total questions: 9

Worksheet time: 9mins

Name
Class
Date
1.

Melyik msh törvény meghatározása? Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonítja a másikat (két egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó egyforma lesz, olyan, amilyen az egyik volt).

a)

teljes hasonulás - írásban jelölt

b)

részleges hasonulás - zöngésség szerinti

c)

teljes hasonulás - írásban nem jelölt

d)

részleges hasonulás - képzés helye szerinti

e)

összeolvadás

2.

Melyik msh törvény meghatározása? Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonítja a másikat, és ezt írásban is jelöljük.

a)

teljes hasonulás - írásban jelölt

b)

részleges hasonulás - zöngésség szerinti

c)

teljes hasonulás - írásban nem jelölt

d)

részleges hasonulás - képzés helye szerinti

e)

összeolvadás

3.

Melyik msh törvény meghatározása? Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonítja a másikat, és ezt írásban nem jelöljük.

a)

teljes hasonulás - írásban jelölt

b)

részleges hasonulás - zöngésség szerinti

c)

teljes hasonulás - írásban nem jelölt

d)

részleges hasonulás - képzés helye szerinti

e)

összeolvadás

4.

Melyik msh törvény meghatározása? Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonítja magához a másikat (tehát az egyik hang változik csak meg).

a)

teljes hasonulás - írásban jelölt

b)

részleges hasonulás - zöngésség szerinti

c)

teljes hasonulás - írásban nem jelölt

d)

részleges hasonulás - képzés helye szerinti

e)

összeolvadás

5.

Melyik msh törvény meghatározása? Mikor egy zöngés és egy zöngétlen msh. kerül egymás mellé, a második magához hasonítja zöngésség szempontjából az elsőt.

a)

teljes hasonulás - írásban jelölt

b)

részleges hasonulás - zöngésség szerinti

c)

teljes hasonulás - írásban nem jelölt

d)

részleges hasonulás - képzés helye szerinti

e)

összeolvadás

6.

Melyik msh törvény meghatározása? Ha az "n" hang után "m", "b" vagy "p" hang következik, az "n"-t "m"-nek ejtjük.

a)

teljes hasonulás - írásban jelölt

b)

részleges hasonulás - zöngésség szerinti

c)

teljes hasonulás - írásban nem jelölt

d)

részleges hasonulás - képzés helye szerinti

e)

összeolvadás

7.

Melyik msh törvény meghatározása? Két különböző mássalhangzó egy harmadik, hosszú mássalhangzóvá olvad össze (tehát sem az egyiket, sem a másikat nem ejtjük, hanem egy harmadikat, hosszan).

a)

msh. kiesés

b)

rövidülés

c)

teljes hasonulás

d)

részleges hasonulás

e)

összeolvadás

8.

Melyik msh törvény meghatározása? Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük.

a)

msh. kiesés

b)

rövidülés

c)

teljes hasonulás

d)

részleges hasonulás

e)

összeolvadás

9.

Melyik msh törvény meghatározása? Három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik az ejtés során kiesik.

a)

msh. kiesés

b)

rövidülés

c)

teljes hasonulás

d)

részleges hasonulás

e)

összeolvadás