A részvénytársaság alaptőkéjét a részvények piaci árfolyamának összege adja.

Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit a tőzsdére bevezették, zártkörűen működő részvénytársaságnak minősül.

A részvénytársaság hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsát ki.

A részvényt az rt. alapításakor vagy alaptőke emelésekor bocsátják ki.

A részvény tulajdonjogot megtestesít forgalomképes okirat.

A részvényes jövedelme kizárólag osztalékból származhat.

A törzsrészvények a fix hozamú értékpapírok közé sorolhatók.

A törzsrészvény a legáltalánosabb, legelterjedtebb formája a részvénynek.

A részvényes a Felügyelő bizottsági ülésen gyakorolhatja szavazati jogát.

Az elsőbbségi részvénytulajdonos általában előre meghatározott jövedelemhez jut.

A dolgozói részvény kibocsátásának célja a vagyonérdekeltség megteremtése.

Részvényt bocsáthat ki vállalat és hitelintézet.

A részvények árfolyamának alakulására hatással van a vállalkozás tevékenységének eredményessége.

A részvény árfolyama kibocsátáskor lehet a névérték alatt és felett is.

A részvény kockázatosabb befektetés, mint a kötvény, mert a visszafizetési kockázattal is számolni kell.

A részvény jövedelme a kamat és az árfolyamnyereség.

A részvény hozama függ a társaság eredményességétől.

A részvény árfolyamnyereségét meghatározhatjuk, ha a vételi árfolyamból kivonjuk az eladási árfolyamot.

Dolgozói részvény az alaptőke 10 %-áig bocsátható ki.