Ca²⁺, K⁺, Ar, Cl^–, S^2–

K⁺, Ca²⁺, Ar, S^2–, Cl^–

S^2–, Cl^–, Ar, K⁺, Ca²⁺

Azonos a sugaruk, mert azonos az elektronszerkezetük.

Vízben oldva micellás (asszociációs) kolloid rendszert képez.

Csökkenti a víz felületi feszültségét

A vizes oldatban lúgos kémhatást okoz.

A kemény víz egyes ionjaival csapadékot képez

Zsírok savas hidrolízisével állítható elő.

erősebb oxidálószer, mint a klór.

erősebb sav, mint a hidrogén-jodid.

magasabb forráspontú, mint a hidrogén-fluorid

színtelen, szúrós szagú folyadék (25 °C-on és 101 kPa nyomáson).

az egyik termék, ha klórgázt vízbe vezetünk.

NO₂

NH₃

NH₄Cl

KNO₃

CH₃COONH₄

Cu + H₂SO₄ = CuSO₄ + H₂

2Cu + O₂ = 2 CuO

CuO + H₂ = Cu + H₂O

Fe + CuSO₄ = FeSO₄ + Cu

8,00 g hidrogéngázban a hidrogénmolekulák száma.

9,00 g ammóniumionban az elektronok száma.

9,00 g 12C 6 atomban a protonok száma.

22,0 g szén-dioxidban az atomok száma.

A reakciósebesség exoterm és endoterm reakciók esetében is nő a hőmérséklet növelésével.

A 2 SO_{2 (g)} + O_{2 (g)} ⇌ 2 SO_3(g) egyensúlyi folyamat a nyomás növelésével (állandó

hőmérsékleten) a felső nyíl irányába tolódik el.

A katalizátorok növelik a reakciósebességet. A reakció lejátszódásával a katalizátort

változatlanul visszakapjuk.

Az oldódás endoterm, ha az oldott anyag rácsenergiájának abszolút értéke kisebb, mint

a hidratációs energia abszolút értéke.

konyhasó, szilícium-dioxid, ecetsav, imidazol

benzin, piridin, szódabikarbóna, kalcium-karbonát

konyhasó, imidazol, alkohol, benzin

ecetsav, aceton, szódabikarbóna, piridin

Kálium-permanganát

Nikkel(II)-szulfát

Réz(II)-szulfát

Ezüst(I)-nitrát

KMnO₄

KNO₂

KNO₃

H₂SO₄

Egyik sem