Milyen költői eszköz: "A leáldozó nap utósó sugára Vörös szemmel nézett a siralmas tájra."

Milyen költői eszköz: "A franciák földje ... Egész paradicsom..."

Milyen költői eszköz: "Futott, futott, s talán mostanság is futna..."

Milyen költői eszköz: "Szívében hatalmas tusa keletkezett; De lecsillapítá szíve nagy tusáját..."

Milyen költői eszköz?

Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte ...

Milyen költői eszköz?

... zöld mező vörös tengerré lett.

Milyen költői eszköz?

Ottan éldegélünk mi ketten boldogan, Mint Ádám és Éva a paradicsomban.

Milyen költői eszköz?

Nézte őt a kék ég, a fényes nap ...

Milyen költői eszköz?

Az egész pusztában széjjel sütött a nap, De az ő szivében éjek éje maradt.

Milyen költői eszköz?

Ő ugyan subáját gondolta nehéznek, Pedig a szive volt oly nehéz szegénynek.

Milyen költői eszköz?

Oly hamar támadott az égháború, Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú.

Milyen költői eszköz?

Amily kegyetlenűl bántak a törökkel, Csak úgy bántak ők most a jó ételekkel.

Milyen költői eszköz?

„Csupán magát vitte a megunt életet,

Vitte, vitte, vitte egy sötét erdőbe”