A különböző események között az újságíró szelektál, ő dönt arról, hogy beengedi-e őket a nyilvánosságba

Három fajtáját különböztetjük meg: intézményi, sztár, illetve pszichodráma.

Ha külső erő akadályozza meg egy információ nyilvánosságra kerülését, azaz korlátozzák a ® szólás szabadságát.

Megnő a tárolható információk mennyisége, megszűnteti az elektronikus média kínálatának határt szabó frekvenciaszűkösséget, interaktív, fontos következménye a ® konvergencia is.

Az objektivitás-doktrína jegyében készült, elkötelezetlen hírszerkesztés technikáját jelöli.

Méretük na­gyobb, tipográfiájuk és nyelvezetük visszafogot­tabb, kerülik a szenzációt.

Az a konfliktus, amely az 1989-1990-es rendszervál­tás utáni magyar politikai eliteket osztotta meg, és amelynek tétje a  média feletti ellenőrzés megszerzése volt.

A fogalom egyaránt jelöli a könyvet, a nyomtatott sajtót, a mozgóké­pet, a rádiót, a televíziót, a különféle hang­hordozókat, a szórólapokat, az utcai plakátokat és az internetet, azaz mindazokat az eszközöket, amelyek alkalmasak információk tömegeknek való kommunikálására.

Megjelenését a kereskedelmi csatornák azon törekvése magyarázza, hogy még a - rendszerint törvény által előírt, ám kereskedelmi szempontból ráfizetéses - hírműsorok alatt se veszítsék el a politika iránt közömbös nézőiket.

A különböző események között az újságíró szelektál, ő dönt arról, hogy beengedi-e őket a nyilvánosságba.

A közönség maximá­lásának szándéka arra ösztönzi szerkesztőiket, hogy szórakoztató műsorokat - könnyűzenét, szappanoperákat, kvíz- és kívánságműsorokat, játékfilmeket - sugározzanak. Műsoraikat a könnyed hangvétel, a hétköznapi nyelvhasználat jellemzi.

Információátvitelt jelent.

A kiegyensúlyo­zott, pártatlan tájékoztatást, a nemzeti és az uni­verzális kultúra ápolását, az oktatóműsorok su­gárzását tűzte ki célul, az állam tulajdonában van, ám szervezetileg független a mindenkori kormányzattól.

A média segítségével ter­jesztik ki hatalmukat a "hódítók", gazdasági céljuk a fogyasztói szemlélet meghonosítása és a globá­lis piac megteremtése. Kulturális téren céljuk az amerikai termékek forgalmazását elősegítő szim­bólumok elterjesztése. Politikai téren céljuk a közvélemény és a politikusok amerikai érdekek­nek megfelelő befolyásolása.

A médiakutatók zöme azonban a ®médiahatás-kutatás eredményei alapján úgy véli, nincs kimutatható oksági összefüggés az erőszakos műsorok nézése és az agresszív visel­kedés között.

Beszámolóik nemcsak az időszerű eseményekről és a bennük részt vevő személyekről szólnak, de feltárják az aktuális hírek előzményeit, a mögöt­tük meghúzódó folyamatokat is.

Magában foglalja a cenzúra hiányát, a tájékozódás szabadságát (azaz a közérdekű információk nyilvánosságát). Egyetemes érték, amely független az egyes országok politikai be­rendezkedésétől, kulturális és vallási hagyományaitól.

Az a megtervezett és szisztema­tikus tevékenység, amelynek célja mások nézeteinek, attitűdjeinek és viselkedésé­nek fizikai erőszak alkalmazása nélkül való meg­változtatása.

"Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon"