A földrajzi értelemben vett Sárköz a néprajzi tájnál nagyobb területet jelöl.

Sárköz fejlődését akadályozta a kereskedelmi útvonalak közelsége.

Sárközben a Hódoltság következtében lecsökkent lakosságot a beköltöző katolikus németek pótolták.

A verbunk a felvilágosodás korában megjelenő újstílusú férfitánc.

A sárközi verbunkban rendkívül gyakori a csizmacsapó motívum.

A csárdás a 20. századra minden egyéb tánctípust háttérbe szorítva egyeduralkodóvá vált.

A lassú csárdás gazdag motívumkinccsel rendelkezik.

A sárközi leánykarikázó másik elnevezése a cinege.

A szakácsasszonyok táncát és a menyasszonykísérő táncot az ugrós táncok közé soroljuk.

Az újkorban Dunántúl legegységesebben magyarlakta területe Somogy volt.

Az eszközös táncok motívumkészlete rendkívül összetett.

A pásztorkultúra eltűnésével az eszközös táncok elterjednek a parasztság körében.

A somogyi verbunk szoros kapcsolatban van a párválasztó gyermekjátékokkal.

A marhaőrző pásztorokat kanászoknak nevezzük.

Rábaközt a Rába, Rábca és Répce folyók határolják.

Rábaközi táncokban keverednek a régi és újmagyar, valamint a németes és polgári elemek.

A rábaközi verbunk jelentős szerepet töltött be a leánycéhek életében.

Rábaköz keleti részén az ún. hejlegény irányította a verbunkot.

Rábaköz keleti részén a teljesen kötetlen verbunk volt jellemző.

Rábaköz nyugati részén a verbunkban nők is részt vehettek kísérő szerepben.

Rábaközben a verbunkhoz elő- vagy utójátékként dus vagy csárdás kapcsolódhat.

Rábaközben mars elnevezést is használnak a csárdásra.

A rábaközi csárdásra jellemző a tág összefogódzás, valamint a kiforgatások és lippentős motívum hiánya.

A dust többalakúság jellemzi.

A dus szoros kapcsolatban áll az eszközös táncokkal.

A dus zenei anyagában megjelennek a romános indulók és a polkazene.

A rábaközi seprűtánc önálló csoportot képezve a botos, eszközös pásztortáncok családjába tartozik.

A táncos, énekes legényjátékok egyik sajátos rábaközi formája a köcsögös játékok.

A köcsögös játékok a karikázókat helyettesítő funkcióval rendelkeznek.

A palócok sajátos mi tudattal rendelkező néprajzi csoport.

A keleti és nyugati palócság elhatárolását a lakodalmi osztótánc megléte vagy hiánya határozza meg, valamint a friss csárdás hangsúlyossága.

Gömör a keleti palócsághoz tartozik.

A rátócska egy gömöri női körtánc.

A gólyatánc egy galga menti ügyességi tánc.

A karikázó rövidebb, futáshoz hasonló lépéseit sergésnek nevezzük.

A 2.vh után kezdődött el a Gyöngyösbokréta mozgalom.

A konyhatánc a lakodalmi előkészületeket lezáró hármas csárdás.

A zsibai a Szilágyság területén jellemző női tánc.