Worksheets1 - 5
Total questions: 24
Worksheet time: 24mins
Name
Class
Date
1.
A részvények osztaléka általában hogyan kerül meghatározásra?
a)
Az árfolyam alapján.
b)
A névértékre vetítve.
c)
A részvényesek száma alapján.
2.
Mit követ el, aki a törvényben meghatározott engedély nélkül végez befektetési szolgáltatási tevékenységet?
a)
Tulajdon elleni szabálysértést, mellyel kapcsolatban az önkormányzati hatósági ügyekben illetékes jegyző hoz döntést.
b)
Bennfentes kereskedelmet, melyet az MNB vizsgál ki.
c)
Piacfelügyeleti bírsággal szankcionálható jogszabálysértést, illetve jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettét, mely 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
3.
Hogyan nevezzük az értékpapír tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárást?
a)
Allokáció.
b)
Forgalomba hozatal.
c)
Nyomdai úton történő előállítás.
4.
Milyen dokumentumokat kell elkészíteni és közzétenni - ha törvény máshogy nem rendelkezik - értékpapír nyilvános forgalomba hozatala esetén?
a)
Kibocsátási tájékoztatót és hirdetményt.
b)
Kibocsátói leiratot és ajánlatot.
c)
Jegyzési felhívást és forgalmazói listát.
5.
Önt ismerőse arra kéri, közreműködjön értékpapírok befektetők felé történő üzletszerű értékesítésében. Mit tesz Ön, ha helyesen kíván eljárni?
a)
Ha jó barátom, segítek neki első szóra.
b)
Segítek neki, ha jogszabályi akadálya nincs, mivel az ismerősöm és én is szerepelünk a tőkepiaci közvetítők névjegyzékében.
c)
Előbb ellenőrzöm az MNB honlapján, hogy ismerősöm (cége) és a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás szerepel-e az MNB nyilvántartásaiban. Ezen túlmenően nyilvános adatbázisokból információkat szerzek az értékpapírról és annak kibocsátójáról, s meggyőződöm ezek engedélyeiről.
6.
Melyik szervezetnek kötelező a saját kibocsátású értékpapírja nyilvános forgalomba hozatala előkészítésével és lebonyolításával befektetési szolgáltatót megbízni?
a)
A befektetési vállalkozásnak.
b)
A hitelintézetnek.
c)
A biztosítónak.
7.
Milyen következményekkel jár, ha egy biztosító befektetési szolgáltató igénybevétele nélkül hoz nyilvános forgalomba értékpapírt?
a)
Szabályos a forgalomba hozatal, mert a biztosítónál mindenképpen biztonságban van a pénz.
b)
Semmis a kibocsátás.
8.
Igaz vagy hamis a következő állítás? Zártkörűen akkor bocsátható ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ha egy értékpapír névértéke nem éri el a 10 millió forintot.
a)
Igaz.
b)
Hamis.
9.
Hitelintézet nyilvános forrásgyűjtés céljából milyen értékpapírt nem bocsáthat ki?
a)
Kötvényt.
b)
Letéti jegyet.
c)
Befektetési jegyet.
10.
Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a BUX indexről?
a)
A BUX index a Budapesti Értéktőzsde indexe, amelyet a kosarában szereplő részvények árfolyamából számolnak.
b)
A BUX index a naptári éven belüli hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények indexe.
c)
A BUX index a részvény befektetési alapok indexe, amelyet 85%-ban a Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvények árfolyamából, 15%-ban 1 évnél rövidebb futamidejű állampapírok árfolyamából számolnak ki.
11.
Az alábbi megállapítások közül melyik igaz a másodlagos értékpapír piacról?
a)
A másodlagos piac az, ahol a kibocsátáskor a kibocsátótól meg lehet vásárolni az értékpapírokat.
b)
A másodlagos piac kizárólag az, ahol jegyzik az értékpapírokat.
c)
A másodlagos piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserének.
12.
A következő definíció az alábbiak közül melyik intézmény meghatározása: „helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik”?
a)
A központi szerződő félé.
b)
A központi elszámolóházé.
c)
A tőzsdéé.
13.
Mi az értékpapírok koncentrált piacának neve?
a)
Árutőzsde.
b)
Központi értéktár.
c)
Értéktőzsde.
14.
A tőzsdei részvények árfolyamának ingadozása melyik kockázati kategóriába tartozik az alábbiak közül?
a)
Piaci kockázat.
b)
Inflációs kockázat.
c)
Vissza nem fizetési kockázat.
15.
Mikor alakult újra 1989. után Magyarországon az értéktőzsde?
a)
1990-ben.
b)
1996-ban.
c)
1993-ban.
16.
Az alábbiak közül melyik állítás igaz az ún. elsődleges értékpapírpiacról?
a)
Az elsődleges piac az, ahol kibocsátáskor megvásárolják (jegyzik) az értékpapírokat.
b)
Az elsődleges piac az, ahol a befektetők tulajdonában lévő értékpapírok gazdát cserélnek.
c)
Az elsődleges piac a tőzsde, azaz a koncentrált piac.
17.
Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a BUX indexre?
a)
Az indexben a piaci értéküknek megfelelő arányban vannak képviseltetve egyes hazai vállalatok tőzsdei részvényei.
b)
Évente kétszer felülvizsgálják az index kosarát.
c)
100 vezető hazai részvény árfolyammozgását méri.
18.
Az alábbiak közül mit mutatnak meg a tőzsdei részvényindexek?
a)
A részvények osztalékának alakulását.
b)
A részvények hozamának alakulását.
c)
Az indexkosárban lévő részvények árfolyam-alakulását.
19.
Az értéktőzsdén melyik eszközzel nem lehet kereskedni az alábbiak közül?
a)
Értékpapírral.
b)
Devizával.
c)
Energiahordozóval.
20.
Mit jelent az árfolyam?
a)
Az árfolyam a részvény nyeresége.
b)
Az árfolyam maga a hozam.
c)
Az árfolyam a részvény aktuális piaci értéke.
21.
Milyen időközönként változik meg az ún. BUX kosár összetétele?
a)
Negyedévente.
b)
Évente.
c)
Évente kétszer.
22.
Az árutőzsdén melyik eszközzel nem lehet kereskedni az alábbiak közül?
a)
Nyersanyaggal.
b)
Mezőgazdasági termékekkel.
c)
Értékpapírral, a közraktári jegy kivételével.
23.
Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a tőzsdeindexről?
a)
A tőzsdeindex a tőzsde alapvető mozgásáról folyamatos tájékoztatást ad.
b)
A tőzsdeindex a tőzsde általános hangulatát, tendenciáját jelzi.
c)
A tőzsdeindexet a média nem fogadja el, mert nem megbízható.
24.
Az alábbiak közül melyik állítás igaz az OTC (over-the-counter) piacról?
a)
Az OTC (over-the-counter) a tőzsdén kívüli ügyletkötés.
b)
Az OTC (over-the-counter) az értékpapír-tőzsdén történő ügyletkötés.
c)
Az OTC (over-the-counter) piac az árutőzsdén történő ügyletkötés
100 %
