Font size
WorksheetsFizika informatikusoknak elméleti szarság (rezgéstan, hullámtan)
Total questions: 48
Worksheet time: 26mins
Harmonikus rezgőmozgás periódusidejét kétszeresére szeretnénk növelni.
Hogyan változtassuk a rezgő test tömegét?
A tömeg négyszeresére van szükségünk.
A tömeget felezzük.
A tömeget változatlanul hagyjuk, a sebességet növeljük.
Egy szimulációban élünk.
Egy test először 1cm, majd utána 2cm amplitúdóval végez harmonikus
rezgőmozgást azonos felfüggesztés mellett. Melyik esetben nagyobb a
frekvenciája?
Az 1 cm esetében.
A 2 cm esetében.
A frekvencia nem függ az amplitúdótól, ezért mindkét esetben ugyan akkora.
Ezekből az adatokból nem megállapítható.
Rugón rezgő test csillapodó rezgőmozgásánál mi történik a rezgő test kezdeti
energiájával?
Megnő.
Csökkenni kezd, súrlódás és közegellenállás miatt. Hővé alakul.
Az energia ilyen esetekben nem változik.
ÁLLÍTSÁK MÁR LE KOMOLYAN MONDOM
Egy rugóra akasztott testet kitérítünk egyensúlyi helyzetéből, majd elengedjük.
A test ezután nem rezgőmozgást végez, hanem lassan visszatér az egyensúlyi
helyzetébe. Milyen körülmények között lehetséges ez?
Nem bírom tovább :(
A rugó ereje nem elégséges a test tömegének megtartásához.
Nem lehetséges.
Akkor, ha a testre nagy csillapítóerő hat, például sűrű folyadékokban.
Egy függőleges rugó alsó végéhez egy test van rögzítve. A rugó felső végét
függőleges irányban kis amplitúdóval mozgathatjuk. Milyen körülmények közt
lehetséges hogy a felső véget csak 1mm amplitúdóval mozgatjuk, de a test
10cm-es állandó amplitúdójú rezgéseket végez?
Ha a saját körfrekvencia megegyezik a gerjesztőerő körfrekvenciájával, akkor az
erő mindig egyirányú lehet a mozgással, azaz mindig növeli a rezgő test energiáját.
A tetszőleges növekedést a közegellenállás akadályozza meg.
Ha az erő amit a rugó végén fejtünk ki a mozgatáshoz nagyobb, mint a rögzített test tömege.
Semmilyen körülmények között nem lehetséges ez.
AÁAÁAÁÁAÁAÁAÁÁAÁAÁAÁÁAÁAÁAÁÁAÁÁAÁÁÁÁÁAÁÁáÁáÁÁAÁÁÁAÁááÁÁÁAáÁáaáÁAáaááaáaaaáaÁÁÁAÁÁAÁÁAÁAÁAÁÁAÁÁÁAÁaááAáaááÁAaáÁAÁÁáaáaáaááaáaááÁÁÁAÁAÁáÁ
Nevezze meg a rezonancia görbe részeit (felülről lefelé haladva)!
1.nincs csillapítás
2.gyenge csillapítás
3.erős csillapítás
1.erős csillapítás
2.gyenge csillapítás
3.nincs csillapítás
1.nagy frekvencia
2.kis frekvencia
3.legkisebb frekvencia
1.nagy amplitudó
2.kis amplitudó
3.legkisebb amplitudó
Milyen rezgés lesz két azonos frekvenciájú egy irányba eső harmonikus rezgés
eredője?
Ugyanolyan frekvenciájú harmonikus rezgés.
Ugyanolyan amplitudójú csillapodó rezgés.
Ilyen rezgés nem létezik.
Két egyirányú harmonikus rezgés eredőjét vizsgáljuk. Lehet-e az eredő
amplitúdó a két amplitúdó összegénél nagyobb? Miért?
Igen lehet ha az egyik amplitúdó kisebb a másiknál.
Az eredő amplitúdó minden esetben nagyobb az amplitúdók összegénél.
Nem lehet, mert Amax=A1+A2, maximális erősítéskor is csak az amplitúdók összege
alakul ki.
Egy hajszál választ el attól, hogy egy szeget dugjak a konnektorba.
Két egyirányú harmonikus rezgés eredőjét vizsgáljuk. Lehet –e az eredő kisebb
amplitúdójú mint a kisebbik amplitúdó? Miért?
Lehet, amennyiben a kisebbik amplitúdó = 0.
Lehet, Amin=|A1-A2|, pl: ellentétes fázis és azonos amplitúdók esetén az eredő
amplitúdó 0 lesz.
Nem lehetséges, az eredő amplitúdó minden esetben nagyobb lesz.
SiénteloSiénteloSiénteloSiénteloÁguila del monte, del monte seráSe le oyen las voces como el pavo realSe le oyen las voces como el pavo realSe le oyen las voces como el pavo real
Mi lesz három, azonos frekvenciájú egy irányba eső szinuszos rezgés eredője?
Válaszát indokolja!
Részenként adjuk össze: 2 azonos frekvenciájú szinuszos rezgés eredője szintén
azonos frekvenciájú szinuszos rezgés lesz, ehhez adva egy 3. Azonos frekvenciájú
szinuszos rezgést: szintén az adott frekvenciájú szinuszos rezgés lesz.
Koszinuszos rezgés, mivel sin+sin=cos
3 rezgés nem adható össze.
S10-es személyvonat Győr-Budapest Déli p.u.
16. Két egyirányú szinuszos rezgés eredőjének amplitúdója lassan, periodikusan
változik. Hogyan nevezzük ezt a
jelenséget?
(a)
A csillapodó rezgőmozgást végző test össz mechanikai energiája nő, csökken vagy állandó marad a rezgés során? Miért?
A csillapodást okozó erő (pl. közegellenállás) nem konzervatív, ezért csökken az össz mechanikai energia.
A fékező közeg folytonosan energiát közöl a rezgő testtel, ezért az össz energia lassan növekszik.
Ez attól függ, mekkora az amplitúdó. Nagy amplitúdónál csökken, kicsinél növekszik.
Az energia-megmaradás erre az esetre is igaz, tehát az össz mechanikai energia állandó marad.
Egy csillapodó rezgést vizsgálunk, mely egy v-vel arányos közegellenállás hatására történik. Azt tapasztaljuk, hogy 100 s alatt 10 cm-ről 5 cm-re csökkent az amplitúdó. Mekkora lesz az amplitúdó további 100 s elteltével? Miért?
Ennyi adatból ez nem mondható meg.
A szöveg alapján látszik, hogy egyenletesen lassul a rezgés, de egy idő múltán már nem az amplitúdó fog csökkenni, hanem a frekvencia, így lassul tovább.
Az ilyen rezgés amplitúdója egyenletesen cseng le, tehát adott idő alatt egy bizonyos mértékben csökken. Mivel az első 100 s alatt 5 cm-t csökken az amplitúdó, ezért az újabb 100 s alatt is ennyit csökken, azaz épp 0 lesz, tehát a rezgés teljesen leáll.
Az ilyen rezgés amplitúdója exponenciálisan cseng le, tehát adott idő alatt egy bizonyos arányra csökken. Mivel az első 100 s alatt feleződött az amplitúdó, ezért az újabb 100 s alatt is feleződni fog, azaz 2,5 cm lesz.
Egy testről tudjuk, hogy egy pontba lehelyezve ott marad. Biztosak lehetünk-e benne, hogy egy kicsit kitérítve onnan, rezgőmozgásba kezd? Miért?
Igen, mert a testek törekszenek megtartani nyugalmi helyzetüket és ki kitérést még kompenzálni tudnak.
Igen, mert kis kitérésnél minden erő rugalmas, így a test olyan mozgást végez, mintha rugóra lenne rögzítve.
Nem, mert mindig lép fel közegellenállás vagy súrlódás.
Nem, mert lehet, hogy az eltérítés után az egyensúlyi helyzettől eltávolító erő lép fel.
Egy rezgő testet 120 Hz frekvenciával gerjesztve a kialakuló rezgések amplitúdója 15 cm lesz. Mit mondhatunk a kialakuló rezgések amplitúdójáról 240 Hz gerjesztési frekvencia esetén?
Pontosat nem mondhatunk, de biztosan nagyobb lesz, mint 15 cm.
Az amplitúdó fordítottan arányos a frekvenciával, tehát 7,5 cm lesz.
Semmit. Ismerni kellene a rezonancia-frekvenciát és a csillapítási tényezőt is, hogy ki lehessen számolni a választ.
Az amplitúdó független a gerjesztő frekvenciától, tehát marad 15 cm.
Az amplitúdó egyenesen arányos a frekvenciával, tehát 30 cm lesz.
Mit nevezünk a fizikában a rezonancia jelenségének?
Azt, hogy ha egy rezgő rendszerben egyre kisebb csillapítási tényezőt állítunk be, akkor egyre nagyobb lesz a kialakuló rezgés amplitúdója.
Azt, hogy ha egy rezgő rendszerben a gerjesztő erő frekvenciája közel egyenlő a rendszer sajátfrekvenciájával, akkor a kialakuló rezgés amplitúdója igen megnövekszik.
Amikor két fizikus agya ugyanazon a problémán gondolkozik, így együtt hatékonyabban dolgoznak.
Azt, hogy ha egy rezgő rendszerben a gerjesztő erő amplitúdója közel egyenlő a rendszer saját amplitúdójával, akkor a kialakuló rezgés frekvenciája igen megnövekszik.
Egy harmonikus rezgőmozgásnak felezzük az amplitúdóját. Hogyan változik meg emiatt a periódusideje?
Kétszer akkor lesz, hisz a fellépő rugóerő maximuma feleződik, azaz lassabbak lesznek a rezgések.
Feleződik, mert egyenes arányosság van köztük.
Negyedelődik, mert A^2 egyenesen arányos T-vel.
Sehogy, mert a harmonikus rezgőmozgás periódusideje független az amplitúdótól.
Egy harmonikus rezgőmozgás periódusideje harmadára csökken, amplitúdója változatlan marad. Hogyan változik meg emiatt a mozgás sebességének maximális értéke?
6-szorosára nő
Nem változik, mert nem függ tőle.
Háromszorosára nő.
Harmadára csökken.
Egy állványra rugót, annak végére egy testet akasztunk és függőleges rezgésbe hozunk. Megmérjük a rezgés periódus-idejét. Ha ezt a berendezést egy űrhajós elvinné a Holdra, felállítaná, vajon hogyan viszonyulna a ott mérhető periódus-idő Földön mérthez? Miért?
A periódusidőt nem befolyásolja a gravitációs gyorsulás, így ugyanazt mérnénk.
A Hold gyengébb gravitációja kevésbé fékezi a rezgéseket, így a periódusidő csökkenne.
A Hold gyengébb gravitációja lassabb rezgéseket okoz, így a periódusidő nőne.
Becsapós a kérdés: ez leginkább attól függ, mennyire feszítjük meg a rugót, azaz mekkora a rezgés amplitúdója. Tehát akár kisebb, akár nagyobb lehet, a test indításától függően.
Egy harmonikus rezgőmozgást végző test amplitudója A. Ennek hányszorosa az egy teljes rezgés alatt megtett út?
2-szerese.
4-szerese.
0-szorosa. (Teljes periódus alatt az út 0, hisz ugyanoda ér vissza.)
1-szerese.
Lehetséges-e, hogy egy 4 és egy 5 cm-es amplitúdójú, párhuzamos harmonikus rezgés összege 2 cm amplitúdójú lesz? Miért?
Igen. Mivel a maximális lehetséges amplitúdó a két amplitúdó összege (9 cm), a minimális pedig 0 (teljes kioltás), és a 2 cm ezek közé esik.
Nem. Különböző amplitúdójú rezgések összege olyan össze-vissza rezgés lesz, hogy nincs értelme az eredő amplitúdóról beszélni.
Igen. Párhuzamos rezgések eredőjének amplitúdója a két amplitúdó össze (9 cm) és különbsége (1 cm) közt bármi lehet és a 2 cm ide esik.
Nem. Az eredő rezgés amplitúdója legalább akkora, mint a kisebbik amplitúdó, azaz 4 cm.
Miért tekinthetjük transzverzális hullámnak, a gitár húrján terjedő hullámot?
Mert ebben az esetben a terjedés iránya, és a zavar iránya egymásra merőlegesek.
Mert ebben az esetben a terjedés iránya, és a zavar iránya egymással párhuzamosak.
Nem tekinthetjük annak.
ki kell tépnem a kábeleket a testemből
Hogyan lehet kialakítani longitudinális hullámot egy spirálrugón?
Sehogy.
A terjedés iránya, és a zavar iránya egymással párhuzamos: lenyomjuk a rugót, és
elengedjük
A terjedés iránya, és a zavar iránya egymásra merőleges: lenyomjuk a rugót, és
elengedjük
Fiat Punto 1.1 55 S
Mi a különbség a transzverzális és a longitudinális hullám között?
Transzverzálisnál a terjedés iránya és a zavar iránya egymásra merőlegesek, míg
longitudinálisnál ezek párhuzamosak egymással.
Transzverzálisnál a terjedés iránya és a zavar iránya egymással párhuzamosak, míg
longitudinálisnál ezek merőlegesek egymásra.
A transzverzális és a longitudinális hullám is azonos tulajdonságokkal rendelkeznek csak az irányuk más.
Nincs különbség köztük.
Hányszorosára kell növelni egy feszített húr esetében a feszítőerőt, hogy a húr
mentén terjedő hullámok sebessége a kétszeresére nőjön?
4-szeresére.
2-szeresére.
Négyzetére.
Gyök kettőszeresére.
Egy feszített húron 2 hullám halad egymással ellentétes irányban.
Visszaverődhetnek ezek egymásról?
Nem verődhetnek vissza egymásról.
Igen, visszaverődhetnek egymásról.
Kizárólag bizonyos esetekben pl.:gitárhúr.
A hangok a fejemben rossz dolgokra akarnak kényszeríteni.
Ha egy kifeszített gumikötél egyik végét másodpercenként háromszor mozdítjuk
fel-le, akkor a kötélen kialakult hullámok periódusideje mekkora lesz?
3
1,5
Gyök 3
9
Tekintsünk egy feszített húrt melynek egyik végét harmonikusan rezegtetjük
adott teljesítménnyel. Hogyan változik a hullám amplitúdója, ha a rezgés
teljesítményét megkétszerezzük? Változik-e a hullám terjedési sebessége?
A terjedési sebesség és az amplitúdó is a felére csökken.
A terjedési sebesség megnégyszereződik az amplitúdó változatlan marad.
Az amplitúdó duplájára nő, a terjedési sebesség nem változik.
Asztal.
Mi történik egy feszített húron terjedő hullámzás hullámhosszával, ha a
hullámzás frekvenciáját megkétszerezzük? ( Tegyük fel hogy a kötélben a feszítő
erő eközben nem változik)
Ha a frekvenciát megkétszerezzük a hullámhossz a négyzetére nő.
Ha a frekvenciát megkétszerezzük a hulámhossz is megkétszereződik.
140nel belerohant az albán pékségbe.
Ha a frekvenciát megkétszerezzük, a hullámhossz a felére csökken.
Mi történik egy feszített húron terjedő hullámzás terjedési sebességével, ha a
hullámzás frekvenciáját megkétszerezzük? ( Tegyük fel hogy a kötélben a feszítő
erő eközben nem változik)
Kétszerese lesz.
Fele lesz.
Megnégyszereződik.
-3650 Social kredit.
Folyadékok belsejében nem terjedhetnek transzverzális hullámok csak longitudinálisak mivel folyadékokban nem léphet fel
(a)
Ha egy pontszerű hangforrástól háromszor olyan messzire távolodunk, mint
eddig voltunk, hogyan változik meg a fülünk által érzékelt hang intenzitása?
A távolság négyzetével csökken.
A távolság negyedére csökken.
A távolság mértékével megegyezik.
Azt hiszitek viccelek, hogy nagyon fáj?
A visszhang intenzitása azért kisebb, mint az eredeti hangé mert
(a)
Amikor a hullámok kioltják vagy erősítik egymást, megmarad-e a hullámok
létrehozására befektetett energia?
Erősítésnél csökken, kioltásnál nő.
Kioltásnál csökken, erősítésnél nő.
Minden esetben megmarad.
Ez egy segélykiáltás.
Mindkét végén rögzített húron álló hullámot alakítunk ki. Azt tapasztaljuk hogy
a húr egyik végétől a másik végének irányában nincs energiaáramlás. Hol van az
állóhullám kialakításába fektetett energia?
A hullám által közvetített energiát a hullám nem továbbítja, hanem egy adott
szakaszon belül, saját maga hasznosítja az által, hogy az önmaga visszaverődött
tükörképével interferál (hullámok egy pontban való találkozása).
Az energia hővé alakul a húr felmelegszik.
A hullámok kioltják egymást, az energia elvész.
Minden nap egy domestos, nem ér hozzád az orvosz.
Mindkét végén rögzített húron álló hullámot alakítunk ki. Milyen mozgást
végeznek a húr egyes pontjai kivéve a csomópontokat?
Fürdőkádba kenyérpirító.
Erősödő rezgőmozgást.
Csillapodó rezgőmozgást.
Harmonikus rezgőmozgást.
Egy repülőgép tervező arra lett figyelmes, amikor egy kétmotoros gép hangját
vizsgálta, hogy a hang hol felerősödik, hogy elgyengül. Mi lehet a jelenség
magyarázata?
Be volt rúgva.
A kioltási és erősítési pontok a motor fordulatszámától függően változnak.
Mert a motor különleges hangtani szempontból.
C13H16ClNO
Ha a pohár szélén végighúzzuk az ujjunkat a pohár fala rezgésbe jön és hang keletkezik ugyanis az ujjunk
(a)
Két hullámforrás teljesen azonos hullámokat bocsát ki. Mit mondhatunk a két forrást összekötő szakasz felező merőlegesén bekövetkező interferenciáról? Miért?
Ott mindenképp erősítés lesz, mert ezek a pontok azonos távolságra vannak a forrásoktól, ezért fáziskülönbség nélkül érkeznek be hullámok.
Állóhullám alakul ki, melynek hullámhossza az eredeti fele.
Ott mindenképp kioltás lesz, mert két oldalról épp szembetalálkoznak a hullámok, pont szimmetrikusan, így kioltják egymást.
Állóhullám alakul ki, melynek hullámhossza megegyezik az eredetivel.
Mit mondhatunk egy állóhullám esetén a szomszédos csomópontok távolságáról? (1D)
A hullámhossz kétszerese.
A hullámhossz fele.
Nincs kapcsolatban a hullám egyéb paramétereivel, ezért semmit se mondhatunk általánosságban.
A hullámhosszal egyezik meg.
Egy nyugvó hullámforráshoz közeledünk a hullám terjedési sebességének felével. A forrás frekvenciájának hányszorosát érzékeljük?
Kétszeresét.
(Gyök 2)-szeresét.
Felét.
Másfélszeresét.
Mit nevezünk a hullámtanban frontfelületnek?
Az azonos rezgési fázisban levő pontok halmazát.
Olyan síkot, melyben a terjedés történik.
Az erős robbanások kiinduló pontját.
Azt a felületet, amire a hullám beesik, pl. a víz-levegő határt.
Nem csillapodó harmonikus hullám terjed egy egyenes mentén. A közeg két különböző pontját nézve van-e kapcsolat a mérhető rezgési frekvenciák, amplitúdók és kezdőfázisok közt?
Az amplitúdó azonos, a frekvencia a forrástól távolodva egyenes arányban növekszik, a fázis pedig eltér a forrástól mért távolsággal arányosan.
Ez a terjedési közegtől függ, ami nincs megadva, tehát nem lehet megválaszolni a kérdést.
Az amplitúdó és a frekvencia azonos, a kezdőfázis a pontok távolságával egyenes arányban tér el.
Az amplitúdó periodikusan változik, a frekvencia és a kezdőfázis mindenütt azonos.
Egy síkhullám érkezik egy elnyelő ernyőre, melyen csak egy igen kicsi (hullámhossznál sokkal kisebb) lyuk van. Milyen hullám halad tovább a túloldalon?
Semmilyen, mert hullámhossznál kisebb lyukon nem fér át a hullám.
Gömbhullám.
Síkhullám, csak igen kicsi amplitúdójú.
Ellipszis alakú hullám. (Lissajous-görbe.)
Két, azonos hosszúságú húrunk van egymás mellett. A második kétszer nagyobb tömegű, de ezt kétszer nagyobb erő feszíti meg, mint az elsőt. Mit mondhatunk a hullámterjedési sebességek viszonyáról a két húron?
második húron negyed akkora, mint az elsőn.
A második húron négyszer akkora, mint az elsőn.
Egyforma lesz.
A második húron kétszer akkora, mint az elsőn.
Egy hullám olyan közegbe ér, ahol terjedési sebessége 4-szer nagyobb, mint az eredetiben. Hogyan változik meg ennek hatására a hullámhossza?
Megkétszereződik.
Nem változik.
Fele akkora lesz.
Megnégyszereződik.
Tanultuk, hogy egy mechanikai hullámmozgás során a közeg pontjai rezgőmozgást végeznek. Mi az, amit biztosan tudunk a hullám terjedési a közeg pontjainak rezgési sebességének viszonyáról?
Semmit. Bármelyik lehet kisebb vagy nagyobb a másiknál, néha még egyenlőek is lehetnek.
A rezgésekből áll össze a hullám és a hatásfok mindig 100% alatti, ezért a hullám mindig lassabban terjed, mint a rezgési sebesség.
Egyenlőek. Csak esetleg más irányúak.
A hullám mindig gyorsabban halad, mint az egyes részecskék rezgési sebessége, hisz rezonanciával erősítik egymást.
Egy hallgató azt írja le a zh-ban, hogy "Transzverzális hullámnál a közeg merőlegesen, longitudinálisnál pedig párhuzamosan rezeg."Miért rossz ez a válasz?
Azért rossz, mert nincs értelme. "... a közeg merőlegesen rezeg...", de mire merőlegesen?
Nem is rossz ez a válasz.
Azért rossz, mert felcserélte a két esetet. A longitudinális a merőleges, a transzverzális a párhuzamos.
Azért rossz, mert a válasz nem adja meg, hogy vízszintes vagy függőleges irányról beszélünk.
